A csipkebogyó a vadrózsa (Rosa cannina) gyógyhatású áltermése, amelynek kialakításában a termőn kívül más virágrészek is részt vesznek. A növény szárainak végén, általában az ősz elején vagy közepén, a virágzást követően, a rózsaszirmok lehullása után alakul ki. Ez a rózsa egyik kevésbé ismert része, a növény gyümölcse. Jellemzően narancssárga vagy vörös, olykor pedig lila vagy épp fekete színben tündököl. Népies megnevezései között megtalálható a csipke, csitkenye, hecsedli és hecserli, valamint a bicske is. A különleges termés ehető, ráadásul nemcsak az emberek, de a madarak és a különféle állatok is rendszerint szeretik.

Kitűnő C-vitamin-forrás

A növény esetében egyaránt ehető a rózsaszirom, valamint a csipkebogyó is. Az almával azonos növénytani családba tartoznak a rózsák, termésük is nagyban hasonló, még ha első látszatra ezt nem is feltételeznénk. A csipkebogyó igazi vitaminbomba, a hagyományos és a népi orvoslásban is jelentős múlttal rendelkezik, hiszen A-, B1- és B2-, valamint K-vitaminban is gazdag. Mindezek mellett azonban elsősorban magas C-vitamin tartalmáról ismert, mely erősíti az oxidációs folyamatok szabályozását, szilárdítja a kötőszövetet, támogatja a vérerek falát, illetve fokozza a szervezet védekezőképességét, ellenállását a betegségekkel és a fertőzésekkel szemben.

Kevesen termesztik, ökológiai gazdálkodásban pedig még annál is ritkább

A feldolgozásra kerülő csipkebogyó hagyományosan a gyűjtésből származik, kevesen foglalkoznak kifejezetten ennek termesztésével. Bio formában pedig még annál is ritkábban, főleg 150 hektáron. Ráadásul az előző évi aszály az agrárium szereplőit ritka kihívások elé állította, így azok számára, akik organikus módon termesztettek, még kevesebb eszköz állt rendelkezésre a károk enyhítésére.

Ahogy az embereknek, úgy a növényeknek is jól jön időnként, ha a stressztűrőképességükhöz valamilyen formában hozzájárulást kapnak. Esetükben azonban a stresszhelyzetek más szituációkból állnak: ilyen lehet a jégeső, a túl sok csapadék, vagy éppen az aszályos időszak is. A növényeknek sajnos nem egyszer van részük stresszhatásokban. A tavalyi aszályt például a szaktanácsadásnak köszönhetően egy természetes norvég alga kivonatot tartalmazó oldattal sikerült jól átvészelni - emelte ki a dr. Rybaltovszki Péter, a Herbafarm Kft. ügyvezetője, aki hozzátette, hogy idén már nem lesz kérdés, hogyan védekezzenek.