A kiskereskedelmi láncok arra próbálják meg rávenni a magyar borászokat, hogy csökkentsék az átadási áraikat - írta meg a Világgazdaság. A kereskedelmi láncok azzal érvelnek az árcsökkentés mellett, hogy vannak olyan nyersanyagok, amelyeknél elkezdődött az árcsökkenés, és ezért az azokból készült élelmiszerek elkészítésének költsége is alacsonyabb lett. A bor, és az áremelkedések, valamint az utóbbi hónapok árcsökkentéseinek alkalmával legtöbbet emlegetett tej és tejtermékek között viszont lényeges különbség van: a borászok nem emeltek olyan mértékben átadási árat, mint a tejfeldolgozók, sőt, még annyival sem növelték az áraikat, mint amennyivel a bekerülési költségeik növekedtek, így nem is tudnak most engedni. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalos adatai kiderült, hogy a bor és a pezsgő árnövekedésének dinamikája hasonló volt, ugyanakkor a drágulásuk később kezdődött, és annak mértéke jóval alatta maradt az alapvető élelmiszerekének. Ugyanakkor több borász is arról számolt be, hogy egy-egy konkrét termékének a beszállítói az árát csak a borpiaci átlagnak megfelelően emelte, az üzletekben viszont ugyanazt annak többszörösével drágítva, egyes esetekben akár 50%-kal is magasabb áron kínálták.
A másik fontos szempont, ami a jelenlegi helyzetben szintén inkább az áremelés felé mutatna, hogy a borászok termékeinek jelentős része nem azonnal kerül a piacra, a borokat és a pezsgőket hosszabban, sok esetben több évig kell érlelni. Ezt az időszakot, illetve a készülő terméket pedig finanszírozni kell, ami a jelenlegi kamatkörnyezetben szintén jelentős többletterhet jelent. Többek szerint, ha rájuk erőltetik az árcsökkentést, sőt, akár csak azt, hogy ne emeljenek még kismértékben sem árat, akkor az a haszon vész el, amiből megélnek a borászok, ezért nekik ezt a termékláncban tovább kell hárítaniuk, amit csak a szőlőtermelők felé tehetnek meg.
Márpedig a szőlészetben már az elmúlt időszak költségnövekedése előtt sem volt tartalék. Egyik borász úgy fogalmazott, hogy megígérték a szőlőtermelőknek az idei szőlőáremelést, és ha most egy esetleges borárcsökkentés után vissza kellene mennie hozzájuk, hogy mégsem tudja a szőlő átvételi árát emelni, félő, hogy sokan felhagynának a termeléssel és kivágnák a tőkéket, vagy egyszerűen csak nem művelnék meg. Már most is elég gyakori, hogy a műveletlen szőlőkről a szomszédos területekre terjednek át a betegségek, ami ellen védekezni kell, tovább növelve ezzel a szőlőtermelés költségeit. A megkérdezett borászok szerint szinte borítékolható, hogy a következő egy-két évben több száz hektárral csökken a hazai szőlőterület, ami a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa statisztikája szerint 2022-ben mintegy 56 265 hektár volt.
Hozzánk nem érkezett a kereskedőktől árcsökkentési igény, de most épp ellentétes irányban kellene mozogniuk az áraknak, és a borászoknak kellene árat emelni. Az elmúlt évben ugyanis csak az anyagjellegű költségeik 35-40%-kal növekedtek, miközben átadási áraikat legfeljebb 10%-kal tudták emelni
- mondta Frittmann János, a HNT frissen megválasztott elnöke.
Az új HNT-elnök beszélt arról is, hogy a körforgásos gazdálkodás érdekében bevezetendő szabályok a borászokat is érintik, de még nem tudják, milyen mértékben. A legtöbben 50-80 forint körüli palackonkénti várható teherről beszéltek, és arról, hogy nem tudják, hogyan tudják ezt majd kigazdálkodni. Az új elnök válságosnak minősítette a borászat helyzetét, az egyes borászatoknál a jelenlegi körülmények között el fog tűnni a nyereség, vagy növekszik majd a veszteség.
Az áremelés kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a magyar borászok már évek óta mondják, hogy emelni kellene az átadási árakon. Ha a kiskereskedelmi láncok érdekei érvényesülnek, akkor ezt most nemhogy nem érik el, hanem még messzebb kerülnek tőle, mint korábban.
