Megszólalt az agrárkamara: így változnak a tagdíjak 2023-ban

Megszólalt az agrárkamara: így változnak a tagdíjak 2023-ban

agrarszektor.hu
Új, arányosabb teherviselést biztosító tagdíjstruktúrát vezetett be az idén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A múlt évi aszály, illetve a háború hatásai miatt kialakult nehéz gazdasági helyzetre tekintettel a tavalyi, egymilliárd forintos kereten túl az idén további közel kétmilliárdos kedvezményt biztosít tagságának a köztestület - mondta el Szedlák Attila, a NAK főigazgatója.

A 2022-es évet két nagy történés határozta meg: a történelmi aszály, valamint a szomszédban kirobbant orosz-ukrán háború. Szedlák Attila, a NAK főigazgatója elmondta, hogy mindkettőnek igen súlyos következményei voltak: az infláció és a szankciók generálta energiaár-emelkedés jelentős volt, ami drasztikusan növelte a mintegy 600 fővel és 1000 ügyfélszolgálati hellyel működő falugazdász-hálózat fenntartásának, működtetésének költségeit - olvasható a Világgazdaság oldalán. A szakember beszélt arról is, hogy amíg korábban a legtöbb önkormányzat térítésmentesen biztosította a falugazdászok munkájához szükséges helyiségeket, a településekre háruló gazdasági teher emelkedésével több önkormányzat is megszüntette ezt a kedvezményt. Bár a magas inflációval, illetve a rezsiárak kiugró növekedésével nem számolt az agrárkamara múlt évi költségvetése, az év végére sikerült a rendelkezésre álló keretből kihozni a maximumot.

Az idei költségvetést illetően Szedlák Attila elmondta, hogy megközelítőleg 21 milliárd forint a főösszeg, aminek a bevételi oldalán három fő pont van. A költségvetési keret legnagyobb hányadát a tagdíjak teszik ki, emellett a magyar állam a kamara által elvégzett közfeladatokhoz kapcsolódó forrást biztosít, illetve európai uniós támogatások is szerepelnek a bevételek között. Emellett vannak különböző előírt és vállalt feladatok, mint például a középfokú szakképzés, illetve az országos jégkármérséklő rendszer működtetése, amihez szintén költségvetési forrást kapnak. A kiadások kapcsán a szakember elmondta, hogy a kamara feladata az is, hogy a tervezett bevételekből finanszírozni tudják a kiadásokat. Ha tehát a rezsiszámla magasabb, akkor valahol máshol meg kell húzni a nadrágszíjat.

Az elmúlt évet komoly hiánnyal indítottuk, mégis sikerült úgy magunk mögött hagyni a 2022-es évet, hogy a feladatainkat elláttuk. Ugyanakkor természetesen voltak olyan tervezett kiadásaink, amelyeket későbbre halasztottunk, az ugyanis nem célunk, hogy hitelből működtessük a kamarát

- mondta Szedlák Attila.

A NAK főigazgatója az új Közös Agrárpolitika, és annak stratégiai terve kapcsán beszélt arról is, hogy azt lehetett előre látni, hogy az új támogatási rendszerrel több feladat fog hárulni a kamarára. A támogatási rendszer sokkal bonyolultabb lett. Ahhoz, hogy a tagok maradéktalanul le tudják hívni az őket megillető támogatásokat, fejleszteni kell a kamara hálózatát, aminek viszont komoly költségei vannak. Szedlák Attila rámutatott, hogy a szabályrendszer változása miatt az egy kérelem benyújtására fordított idő átlagosan 20-30%-kal nőtt, emellett pedig az elmúlt évben megkezdték az elektronikus közigazgatási keretrendszerük kidolgozását, ami ugyan nem érinti közvetlenül az egységes kérelmek beadását - hiszen az továbbra is a Magyar Államkincstár felületén zajlik -, a későbbi adategyeztetést, adminisztrációt és így a gazdálkodók dolgát azonban nagyban megkönnyíti.

Az elmúlt 10 évben a tagdíjak elinflálódtak. A működési költségek mellett a minimálbér és az átlagkereset is több mint a duplájára nőtt. A munkabérek alakulása nagy befolyással van a kamara működésére, hiszen a központban és a 19 vármegyét felölelő vidéki hálózatunkban 1200 főt foglalkoztatunk, így a költségvetés több mint a felét a személyi jellegű kiadások teszik ki. Ennek tükrében szerettük volna a jelentősen növekvő költségeket valamilyen formában beépíteni a tagdíjstruktúrába

- mondta el a tagdíjakat illetően Szedlák Attila.

A NAK főigazgatója beszélt arról is, hogy a küldöttgyűlés döntése értelmében a minimum- és a maximumtagdíj között a korábbi, sávos rendszer helyett egy arányosabb teherviselést jelentő lineáris, a gazdasági teljesítményt lekövető szisztéma lépett érvénybe. A tagdíj egyébként az éves árbevétel 1,9 ezrelékét tesz ki. Szedlák Attila kifejtette, hogy a minimum- és maximumtagdíj mértéke az előző évi bruttó havi átlagkeresethez igazodik, így az új minimumtagdíj a tavalyi bruttó átlagkereset 1%-, vagyis 5 ezer forint lett, ami reálértéken megegyezik a 10 évvel ezelőtti évi 2000 forinttal. A tagdíj maximuma az előző évi bruttó havi átlagkereset négyszerese lesz.

Arra a kérdésre, hogy mit jelent ez a gyakorlatban, a szakember elmondta, hogy mivel a lineáris rendszer sokkal arányosabb teherviselést tesz lehetővé, így több tízezer gazdálkodónak lesz kevesebb vagy közel hasonló összegű tagdíja, mint korábban. Az új tagdíjstruktúrának köszönhetően pedig már nem fordulhat elő az, hogy ha valamely tag árbevétele akár egy forinttal is átlépi a III. tagdíjsáv felső határát, akkor éves tagdíja az ötszörösére, 30 ezerről 150 ezer forintra emelkedjen.

Figyelembe véve, hogy ez egy új struktúra, illetve hogy az aszály és a háború miatt nehéz gazdasági helyzet áll fenn, ezért fontos volt, hogy az idén is díjkedvezményt nyújtsunk a tagoknak. Tavaly az aszályra és a szomszédunkban dúló háború miatt kialakult gazdasági helyzetre tekintettel egymilliárd forint összegben már biztosítottunk tagdíjkedvezményt. Az idén pedig további mintegy kétmilliárd forintos kedvezményről döntött a küldöttgyűlés, méghozzá olyan módon, hogy az érintettek több mint 80%-a részesül ebben

- mondta a tagdíjkedvezmények kapcsán Szedlák Attila.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?