Szabó Zsolt, a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetség Nagytestű Alakgalambtenyésztő szakosztályának elnöke, mint fogalmazott, a hazai galambfogyasztás fellendülő szakaszban van. A koronavírus-járvány miatt nem voltak események, kiállítások, rendezvények, ezért szinte csak családi hasznosításra „álltak be” a termelők.
Megőrülnek külföldön a magyar élelmiszerekért: tarolnak ezek a termékek
Sokan például műtétek után kerestek meg, vagy épp azzal a céllal, hogy tisztított fiókát vásároljanak, mert szeretnének egészséges ételeket főzni a családjuknak.
A hazai termelés ma 25 tonna alatt van, ami marginálissá teszi az ágazatot, jóllehet a nyolcvanas években évente mintegy 2 millió darabot vágtak Magyarországon, az így megtermelt, hozzávetőleg 700 tonnányi vágott galamb pedig jelentős részben exportra került, amely devizabevételt jelentett a gazdaságnak. Jelenleg Franciaország számít Európa legnagyobb húsgalamb-termelőjének, ott a vágás meghaladja az évi 10 millió darabot, amely mintegy 4 ezer tonnányi termelést jelent.
Nem a legolcsóbb húsféle
A szakember lapunknak elmondta, hogy a galambok már 28 napos korukban vágóérettek, melyek 75-80 dekagrammosak, megtisztítva pedig 60 dekások. Hazánkban a Sparban és a METRO-ban lehet galambhúst kapni. Egy csomagban három galamb található és 7500 forintba kerül - tehát nagyjából 2500 forint/darabárra lehet számítania a vevőknek. Háztól azonban lehet olcsóbban is vásárolni, és, mint Szabó Zsolt fogalmazott, ebben az esetben a szoktatás a lényeg, nem a nyerészkedés.
Megőrülnek a luxuséttermek ezért a magyar húsért: úgy veszik, mint a cukrot
Nem a háború és a válság okozta a legtöbb gondot a termelőknek
A háború és az energiaválság tulajdonképpen semmiben sem érintette az ágazatot, az aszály azonban annál inkább. A takarmányárak megtriplázódtak, ami nem meglepő módon minden termelőt nagyon megviselt.
Azt gondolom, hogy aki saját konyhára termel, az nem aggódik annyit ezen. Ha többe is kerül, nem számolgat, előállítja magának. Ez ugyanakkor nem mondható már el akkor, ha valaki nagyobb mennyiségben termel. A háború és az energiaválság pedig azért nem viselte meg az ágazat szereplőit, mert a természetes körülményekhez vannak szoktatva az állatok, nincs szükség külön rávilágításra.
Lenne igény az exportra, de hiány van
A 80-as évek óta teljesen leépült a galambágazat Magyarországon, éppen ezért 2018 óta az Agrárminisztérium is próbálja fellendíteni ezt a szektort. Mint megtudtuk, Franciaországban és Olaszországban lenne igény a magyar galambhúsra, de addig, amíg nincsen itthon vágóhíd, ezeket az igényeket nem lehet kielégíteni. A magyar, drágább éttermeket viszont ki tudja szolgálni a piac. Ami pedig a vágóhidat illeti, már a végső stádiumban van az építése, így Magyarországon hamarosan üzemelhet az első olyan vágóhíd, ahol galambokat is vágnak.
Megőrülnek a luxuséttermek ezért a magyar húsért: úgy veszik, mint a cukrot
Tényleg jobb, mint a csirke?
A Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetség Nagytestű Alakgalambtenyésztő szakosztályának elnöke szerint nagyon fontos lenne, hogy ne csak a „tápos csirkét” fogyasszuk állandó jelleggel. Mint fogalmazott, a galambtelepeken nincsenek antibiotikumok, sokkal egészségesebb termékeket állítanak elő.
Én is gyógynövényeket használok a gyógyszerek helyett, amiknek nincsen se mellékhatása, se várakozási ideje. A lényeg az, hogy egészségesebben étkezzenek a magyarok, ne úgy, mint most.
