agrarszektor.hu • 2023. június 3. 17:01
A Debreceni Egyetem célja, hogy az ökológiai gazdálkodás meghatározó tényező legyen az agrárképzésben - jelentette ki Szólláth Tibor, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja a fenntartható gazdálkodásról szóló konferencián. A DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézetében tartott tanácskozáson a mezőgazdaság zöldítésével is foglalkoztak a szakemberek.
Hazánkban jelenleg mintegy 300 ezer hektáron folyik ökológiai gazdálkodás. Az ágazat egyre elismertebb és egyre jelentősebb szerepet tölt be az agráriumban. Éppen ezért kiemelten fontos a gazdaságok fejlesztésében a szakemberképzés és a kutatások - mondta Szólláth Tibor, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja a csütörtöki konferencia megnyitóján. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke szerint az ökológiai gazdálkodás komoly gazdasági lehetőségeket rejt. Az ökológiai termékek belső piacait megerősítő eszköz lehet például a bioélelmiszerek bevonása a közétkeztetésbe.
A Debreceni Egyetem (DE) kezdeményezésére létrehozott Ökológiai Gazdálkodási Tudásközpont célja, hogy az ökoágazat tudományos hátterét biztosítsa. Az ökológiai gazdaságok terméshatékonyságának javításához elengedhetetlen a kimagasló szaktudás, ennek támogatására indítja el a DE 25 éves szakmai tapasztalatára és kutatási eredményeire alapozva az ökológiai gazdaságokat támogató alapképzését, a tervek szerint 2024 szeptemberében
- tette hozzá Vad Attila, az Ökológiai Gazdálkodási Tudásközpont vezetője. A DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) DTTI igazgatója kifejtette: az ökológiai gazdálkodók célkitűzése az, hogy a hazai termőterületek 6,3 százalékáról 25 százalékra nőjön az öko-területek nagysága. Ez azonban magában rejti a túltermelés veszélyét is.
Zsombik László, az AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének igazgatója kiemelte: az Európai Unió Green Deal irányelve jelentős változásokat, változtatásokat igényel a mezőgazdaságban. Az ökológiai gazdaságokban hasznosítható zöldtrágya, mint a csillagfürt, a facélia és a mustár szénmegkötő képessége kimagasló. Vetésforgóban használva kísérleteink alapján javítják a talaj szervesanyag tartalmát is. Az ilyen zöldtrágya-növények, mint a pillangósok és a keresztesvirágúak, jelentős szerepet kaphatnak a mezőgazdaság zöldítésében - ismertette Zsombik László.