A magyar agrárhitelezési piac sajátosságai egyediek, nem vehető egy kalap alá a többi ügyfélszegmens finanszírozásával. Koncentráltabb, mint a vállalati vagy a lakossági banki hitelezés, az igényeket, valamint a lehetőségeket pedig az időjárás alakulása is nagymértékben befolyásolhatja. „Az agrárium válságálló ágazat. Élelmiszert mindig fogyasztunk, tehát állandóan van rá kereslet. A bankszektor az agráriumot tartja az egyik legstabilabb piacnak, ahol a bedőlési ráta tradicionálisan a legalacsonyabbak között van” mondta a Világgazdaságnak a speciális üzletág világába Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.
A szakértők számítása alapján jelenleg négy bank osztozik a hazai agrárhitelezési piac mintegy 90 százalékán, ebben mára ők a piacvezetők. Hollósi Dávid, mint mondta, az élelmiszer-gazdaság ma már hatalmas egység, amibe az agrárbiznisz is beletartozik. Ez utóbbi alapvetően az agráriumot és az élelmiszeripart kiszolgáló egyéb ágazatokat foglalja magában - például a műtrágyagyártást és -kereskedelmet, a gépgyártást és -kereskedelmet, a növényvédő szerekkel kapcsolatos tevékenységeket, a gabonakereskedelmet.
Mi a helyzet a támogatott hitelprogramokkal?
Az Agrár Széchenyi Programban négy kártyából hármat az MBH Bank bocsát ki, ami azt jelenti, hogy 75 százalék a részesedésük a piacon - ezek olcsó és elérhető feltételekkel elérhető, kamattámogatott hitelek. A Baross-program a másik népszerű konstrukció, melynek kerete szinte pillanatok alatt kimerült, különösen a támogatott forgóeszközhitel-konstrukció. Ennek az az oka, hogy az ismert okok miatt annyira megnövekedtek a termelési költségek a cégeknél, hogy a működéshez szükséges forrásokat minél előbb pótolni kell. 2022-ben az agráriumban 600 milliárd forintos forgóeszközhiány keletkezett, most pedig a mindennapos működésre kell a pénz. A szakember szerint a Baross-programban háromszor ekkora mennyiségben is elment volna a forgóeszköz-finanszírozást célzó csomag.
Az MBH Bank agrárüzletágában egyszerre van négy szegmens: a kistermelők, a közepes termelők, a nagytermelők és az agrárnagyvállalatok. A kicsiknek adják a „doboztermékeket” - a Széchenyi-kártyát, a folyószámlahitelt, a forgóeszközhitelt -, a nagyobbaknak pedig már egyedi megoldásokat kínálnak, az igényeiknek és a lehetőségeiknek megfelelően. Adnak persze szívesen piaci alapon is hitelt, csak az most hozzávetőleg 20 százalékos kamattal valósítható meg. Az agrárüzletágnak a kockázati értékelés a sava-borsa. Tavaly is nagy aszály volt, és a klímaváltozás miatt az időjárás egyre kiszámíthatatlanabb. Mindezek ellenére elmondható az elmúlt ötven év adatai alapján: még nem volt olyan, hogy a mezőgazdasági vállalkozások 99,9 százaléka ne tudta volna teljesíteni az adósságszolgálatot a banknak
- írja a lap.
Növelni kell a magyar termékek mennyiségét
A magyar termékek mennyiségét el kell kezdeni növelni a saját érdekünkben, ami bizony nagyon költséges. Hollósi Dávid úgy véli, az élelmiszeriparnak nincs olyan pozitív múltja az elmúlt húsz évben, mint a mezőgazdaságnak. Kitért arra is, hogy idén kemény éve lesz az élelmiszeriparnak, hiszen a termelés nem működik teljes kapacitással, valamint a fogyasztás is csökken. Számítanak továbbá arra, hogy az agrár- és élelmiszeripar kockázati profilja némileg romlik. Egyúttal bíznak benne, hogy ez csak idén és a jövő év első felében tart majd és 2024-ben újra bővülni fog a fogyasztás. Az ügyvezető igazgató úgy becsüli, az átlaginfláció idén biztos két számjegyű lesz, de a decemberi már egy számjegyűre apadhat.
Nem kell a jövő változásaitól félni, de biztosan lesznek majd cégek az élelmiszeriparban, amelyek nehéz helyzetbe kerülnek. Nagyon fontos lenne, hogy a jegybanki kamatszint csökkenjen, de ez nem megy majd gyorsan. A forintot támadhatják, aminek következtében gyengülhet. Bízzunk benne, hogy az ágazat minél gyorsabban és hatékonyabban tud alkalmazkodni
- vélekedett Hollósi Dávid.