Sok magyar került bajba: a kormány nem fizeti ki a hitelek kamattámogatását

agrarszektor.hu2023. június 12. 14:46

Már 500 napja nem fizet a kormány, és ha nem érkezik meg rövidesen a pénz, rengeteg magyar tulajdonú pénzügyi vállalkozás fogja lehúzni a rolót - mondta el az elmúlt hetekben a mikro-, kis- és középvállalkozói hitelezés több szereplője is. A probléma a hitelintézeteket is érinti: a Portfolio tudomása szerint banki felsővezetőket is felháborított a Széchenyi Kártya Program termékeit övező rendszerszintű anomália, amely épp akkor fogja vissza a hitelezést, amikor a kormány a recesszió és a „kamatcsapda” kivédése érdekében inkább felpörgetni szeretné azt. Az ehhez szükséges legfontosabb kifizetéseket viszont nem teszi meg, egyenesen likviditási válságba sodorva a kkv-hitelezés egyes piaci szereplőit.

A mostani, 20% körüli piaci hitelkamatok mellett szinte senkinek sem éri meg hitelt felvenni, ezért a hazai vállalati hitelezésnek két államilag támogatott hitelprogram volt a fő motorja az elmúlt hónapokban. A kisebb cégek számára a KAVOSZ által koordinált, 2002 óta élő Széchenyi Kártya Program, amelynek a jelenlegi szakasza Széchenyi Kártya Program MAX+ néven fut előre nem meghatározott keretösszegben, és nemrég bejelentették, hogy decemberig változatlan feltételekkel megy tovább a program. A másik pedig nagyobb cégek számára az Eximbank által idén február 1-jével elindított Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, amelynek keretösszegét néhány hét után 700-ról 1000 milliárd forintra emelték - írta meg a Portfolio.

Néhány kivételtől eltekintve előbbi fix 5%-os, utóbbi pedig fix 6%-os forintkamattal érhető el (utóbbi euróban is, 3,5%-os kamattal), nem véletlenül népszerű tehát mindkét program a cégek körében, de egyébként az állami ösztönzőnek köszönhetően a pénzügyi intézményeknél is. Az év első négy hónapjának igénybevételi számait Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ismertette a Portfolio Hitelezés 2023 konferenciáján, ez alapján április végén a Széchenyi Kártya 387, a Baross-program 534 milliárd forintnyi szerződéskötésnél járt.

Kamattámogatás nélkül nem megy a kkv-hitelezés

Ahhoz, hogy e programok ilyen kedvező kamattal fussanak, a kormány kamattámogatást fizet a hiteleket közvetítő (és a mérlegükben nyilvántartó) bankoknak és pénzügyi vállalkozásoknak, mégpedig az EU támogatási szabályait is figyelembe véve. Így például egy bank a Széchenyi Kártya esetében 5%-os kamatot az ügyféltől, egy aktuálisan 11% körüli kamattámogatást pedig az államtól kap meg (vagyis az ügyfélkamat 5%, az ügyleti kamat 16%). Más a helyzet a pénzügyi vállalkozásoknál, amelyek nem gyűjthetnek betétet, így a forrást az állami MFB-től kapják. Ők a kamattámogatásból jellemzően csak 2,5%-ot tarthatnak meg, a többit refinanszírozási kamatként megfizetik az MFB-nek, vagyis visszajuttatják az államnak. E kamatszintek természetesen változnak, az aktuálisan 16% körüli ügyleti kamat viszont historikusan kiugróan soknak számít.

A Portfolio több bank és pénzügyi vállalkozás vezetőjével is beszélgetett az elmúlt hetekben a Széchenyi Kártya Programról, pontosabban annak kamattámogatását övező anomáliáról. A szakemberek beszámolóiból az alábbi kép rajzolódott ki:

  • miközben az ügyfelek szépen törlesztenek, így a hitelportfólió minősége rendszerint kiváló jelenleg is, aközben a pénzügyi intézmények bevételeinek másik részét adó kamattámogatások nem érkeznek meg,
  • korábban is jellemző volt az állam késedelmes fizetése, krónikussá viszont akkor vált, amikor ez a feladat a korábbi Ipari és Technológiai Minisztériumtól (ITM) a fejlesztési miniszterhez, majd a Gazdaságfejlesztési Minisztériumhoz (GFM) került át,
  • a GFM honlapján megtalálhatók a Széchenyi Kártya Program egyes hiteltípusaihoz tartozó csoportos támogatói okiratok, amelyek nélkül a kamattámogatás kifizetésére nem kerülhet sor. Ezekből kiderül, hogy a hitelszerződések megkötését követően rendkívül sokára, jó esetben egy, rossz esetben másfél évvel később került sor az utóbbi hónapokban a kamattámogatás kifizetésének minisztériumi jóváhagyására,
  • a Portfolio információi szerint jelenleg nagyjából 500 napnál tartanak a leghosszabb késedelmek, vagyis több mint másfél éves csúszásban van a minisztérium, így például a pénzügyi vállalkozások mint közvetítők és ügyfeleik számára 2021 szeptemberének végén bevezetett Széchenyi Mikrohitel GO! támogatásaiból is alig kaptak meg valamit eddig,
  • alapesetben a probléma magukat a hitelfelvevő vállalkozásokat nem érinti, egy előtörlesztett vagy időközben lejáró hitel esetében azonban jogilag olyan „senkiföldje" alakulhat ki, hogy a hitelt a bankok vagy pénzügyi vállalkozások piaci hitellé nyilváníthatják, és a kamattámogatásnak megfelelő összeg visszafizetésére kötelezhetik a hitelfelvevő vállalkozást (egyelőre még nincs tudomása senkinek konkrét ilyen esetrő),
  • a GFM a pénzügyi intézmények panaszaira válaszul a minisztériumok közötti átadás-átvétel körülményeire, az emberi erőforrás hiányára és bizonyos technikai hiányosságokra hivatkozott,
  • bár megkeresésünkre az MFB nem tudott érdemi választ adni, az általa refinanszírozott hitelprogramok esetében ők is jól látják az anomáliát, ezt bizonyítja, hogy a pénzügyi vállalkozások számára az általunk látott levél szerint moratóriumot biztosított az állami bank a refinanszírozási kamat megfizetésére.  Legalább az államnak egyelőre nem kell hogy fizessenek tehát a pénzügyi intézmények magának az államnak a késedelme miatt.

Ez nekünk rendkívül szokatlan és fájó. Évtizedek óta arra épült a működésünk, hogy mindent napi pontossággal fizetünk, és ezt megköveteljük ügyfeleinktől is. Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy épp az aktív hitelpiacban érdekelt legnagyobb szereplőtől, az államtól kapunk ekkora pofont

- mondta a Portfolionak egy pénzügyi vállalkozás vezetője.

A pénzügyi vállalkozásokat az ág is húzza

A helyzettel kapcsolatban a banki vállalati és kkv-hitelezőktől is hasonlóan vélekednek, még ha ezek a szereplők nyugodtabban is fogadták a helyzetet. Ez a különbség azonban nem véletlen, ugyanis a likviditással bőven rendelkező nagybankok számára a kamattámogatás elmaradása nem okoz különösebb likviditási problémát (még ki nem egyenlített követelésként számolják el az állam felé), addig a pénzügyi vállalkozásoknál nem áll ilyen bőségesen rendelkezésre a működéshez szükséges forrás, hiszen ők törvényileg nem gyűjthetnek betétet. Szép számmal működnek olyan pénzügyi vállalkozások is, amelyek kifejezetten a Széchenyi Kártya termékeinek közvetítésére álltak rá (talán ezért is jöttek létre), különösen számukra okoz problémát a tervezett pénzáram egy részének teljes elmaradása.

A teljes cikk a Portfolio oldalán olvasható.

FRISSÍTÉS: A nap során a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) egy közleményt adott ki, amelyet az MTI-hez is eljuttatott. Mint írták,

Különös tekintettel arra, hogy a hazai kis- és középvállalkozások adják a foglalkoztatottak döntő részét és több millió család megélhetését biztosítják, a kormány elkötelezett a szektor versenyképességének fokozása, a kkv-k megerősítése mellett. Ezt szolgálja a Széchenyi Kártya Program is, amelynek köszönhetően fennállása óta mintegy 440 ezer ügylet jött létre több mint 6100 milliárd forint értékben.

A GFM a közleményben kiemelte, hogy

a Széchenyi Kártya Program és költségvetési támogatása - a kormányzati hitelprogramok egyik zászlóshajójaként - példátlan mértékben, részben a Covid, részben pedig a háború okozta szankciók és infláció eredményeképpen előálló hitelbefagyás negatív hatásainak csökkentése érdekében a megelőző évekhez képest többszörösére emelkedett. Felidézték azt, hogy a Széchenyi Kártya Program a 2023. január 1-jével az önálló tárcaként létrejött GFM feladat- és hatáskörébe került. A minisztérium a tőle telhető legrövidebb határidővel megteremtette a program továbbműködtetéséhez és felgyorsításához szükséges feltételeket. Ezek alapján kiállították és a kormány honlapján közzététték a program kedvezményezettjei részére kibocsátott csoportos támogatói okiratokat és megindultak a kifizetések a támogatásokat megelőlegező pénzügyi intézmények részére.

Mint írták, a támogatói okiratok kiállítása folyamatos, a korábbiakhoz képest lényegesen felgyorsult, a kifizetések pedig ütemezetten zajlanak.

2023-ban ezidáig közel 20 milliárd forint került a program keretében a pénzügyi intézmények részére kifizetésre, és ez a szám folyamatosan növekszik - írták, hozzátéve, hogy a GFM szándéka, hogy 2023. június végéig, egy új módszertan bevezetésének is köszönhetően, a tárcához eddig benyújtott összes igény tekintetében a támogatói okiratokat haladéktalanul kiállítják és a kifizetések is maradéktalanul megtörténnek. Az elmúlt hetekben erről a gyorsításról tájékoztattuk a programban részt vevő pénzügyi intézményeket is. A minisztérium mind a Bankszövetség tagjait, mind a pénzügyi vállalkozásokat folyamatosan tájékoztatja a Széchenyi Kártya Program csoportos támogatói okiratainak kiállításáról és a kifizetések előrehaladásáról és ütemezéséről

- húzta alá a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
kkv, bank, program, vállalkozás, késés, kavosz, kamattámogatás, hitelezés, kisvállalkozás, késedelem, gazdaságfejlesztés, minisztérium,