Az elmúlt héten csapadékos, az ilyenkor szokásosnál kicsit hűvösebb időben volt része az országnak. A hét elején még az eső volt a jellemző, majd keddtől záporok, zivatarok, több helyen akár 50-100 millimétert adó felhőszakadások alakultak ki - derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) legfrissebb agrometeorológiai elemzéséből. Bár egy-egy napon nagy volt a csapadékhullás területi változékonysága, de a hét valamelyik napján mindenütt esett. Az elmúlt tíz napban jellemzően 25 és 70 milliméter közötti mennyiség hullott, ennél kevesebbet csak az Alföld egy-egy szárazabb foltján lehetett mérni, voltak viszont olyan helyek is, ahol 100 milliméternél is több esett, és villámárvizek alakultak ki, elsősorban a hegyvidéki patakokon. Nem csak a 10, hanem a harminc napos csapadékösszeg is meghaladta a sokéves átlagot az ország nagy részén, Szolnok térsége maradt ki leginkább a záporokból, zivatarokból az elmúlt egy hónap során. A sáros talajfelszín sokat szikkadt a vasárnapi és a mai szeles időben, de a Dunántúlon és az Északi-középhegység térségében többfelé telített vagy közel telített a felső fél méteres talajréteg. Az Alföld túlnyomó részén is kellő mennyiségű nedvességet tartalmaz a talaj, egyedül Szolnok környéke maradt szárazabb.
Az átlaghőmérséklet kissé hűvösebben alakult az ilyenkor szokásosnál a tartósabban csapadékos napokon és helyeken alacsony, többnyire 25 fok alatti maximum értékek miatt. A gyakran felhős időben éjszakánként nem hűlt le nagyon a levegő, a minimumok 15 fok körül alakultak.
Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak, a repce a magképződés fenológiai fázisában jár, az őszi kalászosok is szépen szőkülnek, a búza a tejes érés fázisába lépett. Az elmúlt hetek időjárása kedvezően hatott a fejlődésükre, kellő nedvesség állt rendelkezésre a talajban, de nagy meleg sem rövidítette le a virágzás és magképződés igen fontos fenológiai fázisát. Ugyanakkor a sűrű állományokban a gyakran nedves leveleken a kórokozók is gyorsan szaporodtak.
A kukorica és a napraforgó számára igen jókor érkezett a csapadék, szépen fejlődnek a növények, de a gyomoknak is kedvezett az időjárás. A vetési időponttól, fajtától és agrotechnikától függően elég nagy méretbeli különbségek vannak a táblák között.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a május második felére vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban magas az index értéke, és többnyire a zöld tömeg lassú növekedése volt a jellemző. A legnagyobb növekedés az Alföldön látható, amely a május közepén érkezett esőnek köszönhető a kissé csapadékhiányos időszak után. Az anomália térkép szerint a sokéves átlagnál országszerte jóval magasabb az index értéke, azaz a növényzet fejlettebb a szokásosnál.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 320 és 420 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek nyugaton, a magasabbak keleten, délkeleten vannak, az országon belüli különbség egyre nő. Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg, és ez az elmaradás az elmúlt héten tovább nőtt: 40-90 foknappal a tavalyi értékektől, és a sokéves átlaghoz képest is van egy 30-80 foknapos lemaradás (a kisebb északkeleten, a nagyobb északnyugaton). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai körülbelül egy héttel később következnek be a szokásosnál.
A következő hét első felében száraz időre van kilátás, csütörtökig csak kevés helyen fordulhat elő egy-egy zápor, majd csütörtöktől ismét növekszik a csapadékhajlam, de főként a keleti országrészben lehet számítani esőre, záporra, néhol zivatarra. A hét végéig a Tiszántúlon valószínű 5 mm-t meghaladó mennyiség. A talajfelszín száradását, szikkadását főként ma segíti élénk, a Tiszántúlon erős szél, keddtől mérséklődik a légmozgás, és csak péntektől élénkül, néhol erősödik meg ismét. A hét eleji lehűlés után csak lassan melegszik az idő, napról-napra csak kissé erősödik a nappali felmelegedés, és még csütörtökön is csak 21-26 fok várható. A hét második felében a felhősebb és csapadékosabb keleti országrészben maradnak a 20 fokot alig meghaladó maximumok, míg a naposabb nyugati tájakon ekkor már 26-29 fokig melegszik a levegő. Így a hőösszegek látványos növekedése a héten sem indul meg.
