A magyar jogrendben a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (a továbbakban Btk.) 242. és 243. paragrafusa rendelkezik a természetkárosításról. A 242. paragrafus értelmében az, aki fokozottan védett élő szervezet egyedét, védett élő szervezet vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket, a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló EK tanácsi rendelet A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Emellett, a Btk. 243. paragrafusának első bekezdése szerint az, aki Natura 2000 területet, védett barlangot, védett természeti területet vagy védett élő szervezetek életközösségét, illetve azok élőhelyét jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ugyanakkor a kertünkbe is beköltözhetnek ezek a védett állatfajok, ilyenkor pedig hajlamosak vagyunk arram hogy meggondolatlanul az irtáshoz folyamodjunk, ha termésünket veszélyeztetik - olvasható a HelloVidék oldalán. Magyarországon a vadon élő állatok (azaz nem háziállatok) védelmét az 1996. évi LIII. törvény szabályozza, mely kimondja, hogy tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
A védett állatfajok listáját a 13/2001. (V. 9.) Környezetvédelmi Minisztériumi rendelet 2. melléklete tartalmazza. Itt található egy felsorolás róluk az eszmei értékükkel együtt, valamint meghatározza a feltételeket, amelyek fennállása esetén egyes fajok gyérítése vagy riasztása a védettsége ellenére megengedhető.
Mekkora büntetést kockázatunk, ha elpusztítjuk kertünk madarait?
Valamennyi európai madárfaj tekintetében általános védelmi szabályokat deklarál a védettségükre vonatkozó, Európai Unió által meghatározott irányelv, ennek keretében tagállami szinten tiltani kell azok bármilyen módszerrel történő szándékos elpusztítását, befogását, fészkeik, tojásaik szándékos elpusztítását, károsítását, fészkeik eltávolítását vagy eltávolítását, tojásuk természetből való begyűjtését, szándékos zavarásukat, illetve a vadászati, befogási tilalom alá tartozó fajok példányainak a tartását.
Ugyancsak tilos az irányelv hatálya alá tartozó madárfajok, azok származékának eladása, eladási célú szállítása, eladásra történő tartása, illetve eladásra felkínálása. E tilalom alól kivételt képeznek az irányelv III/1. mellékletében szereplő fajok jogszerűen szerzett példányai, illetve az irányelv III/2. mellékletében szereplő fajok, ha a tagállam - megfelelő konzultáció után - azok megszerzését nemzeti jogszabályban lehetővé teszi. Ez utóbbi szabályozás feltétele, hogy a kereskedelem nem veszélyeztetheti az adott faj állományát, földrajzi elterjedését vagy szaporodási rátáját a közösség egészében.
Az irányelv külön foglalkozik a vadászati hasznosítással. A tagállamok általános kötelezettsége, hogy az irányelv hatálya alá tartozó fajok vadászata esetén - beleértve a solymászatot is - biztosítsa az észszerű hasznosítás és az ökológiailag kiegyensúlyozott állományszabályozás elveinek érvényesülését. A vadászható fajok esetében is a fészekrakás, szaporodási időszak, költés, vonuló fajok esetében a fiókanevelési területükre történő visszatérés során vadászati tilalmi rendelkezéseket kell hozni.
Az alábbi állatfajoknál 100 ezer forintos bírság jár egy egyed elpuszításáért:
böjti réce, feketenyakú vöcsök, kis kárókatona, bölömbika, törpegém, bakcsó, nagy kócsag, fehér gólya, darázsölyv, pusztai ölyv, Feldegg-sólyom, északi sólyom, sárszalonka, szerecsensirály, küszvágó csér, fattyúszerkő, gyöngybagoly, füleskuvik, hóbagoly, kuvik, uráli bagoly, gyurgyalag, nagy fülemüle, kis légykapó, bajszos sármány, csonkafülű denevér.
Ezeknél az állatfajoknál 250 ezer forintos bírságot kell fizetni egy egyed elpuszításáért:
márványos réce, Steller-pehelyréce, jegesréce, vörösnyakú vöcsök, rózsás gödény, kis kócsag, vörös gém, dögkeselyű, fakó keselyű, barátkeselyű, fakó rétihéja, pusztai sas, héjasas, Eleonóra-sólyom, gólyatöcs, gulipán, nagy sárszalonka, piroslábú cankó, tavi cankó, kormos szerkő, fehérszárnyú szerkő, réti fülesbagoly, fehérhátú fakopáncs.
Ezen állatfajoknál 500 ezer forintos bírság jár egy egyed elpuszításáért:
cigányréce, kékcsőrű réce, császármadár, borzas gödény, üstökösgém, batla, kanalasgém, fekete gólya, hamvas rétihéja, kis héja, fekete sas, szirti sas, törpesas, halászsas, fehérkarmú vércse, kék vércse, vándorsólyom, törpevízicsibe, haris, reznek, ugartyúk, lilebíbic, nagy goda, nagy póling, kis csér, uhu, szalakóta, szikipacsirta, vízirigó, kövirigó, kerti sármány.
Az alábbi állatfajoknál pedig 1 millió forintos bírság jár egy egyed elpuszításáért:
kis lilik, vörösnyakú lúd, rétisas, kígyászölyv, békászó sas, parlagi sas, kerecsensólyom, túzok, széki lile, vékonycsőrű póling, csíkosfejű nádiposzáta.
Gyakoriak lehetnek a védett látogatók a ketjeinkben
A nagy ragadozó madarak mellett, amilyen például a rétisas, melynek esznei értéke egymillió forint, számos olyan énekes- és/vagy költözőmadárfaj létezik, amelyik kertünk állandó vendége, nyaranta pedig kedves lakója lehet. Ezen madarak elűzése, elpusztítása bizony komoly természetkárosításnak számít, ezért jól gondoljuk meg, hogy leverjük-e azt a fecskefészket az eresz alól! Inkább tegyünk oda műfecskefészket, hogy csábítsuk őket magunkhoz, ugyanis nagyon hasznos tevékenységet végeznek az ökoszisztémában, és a kertünket is megszabadítják számos kártevőtől! Talán sokan nem tudják, de a házi veréb is védett madár, az elpusztítása pedig büntetendő! Itt egy lista a kertünkben leggyakrabban előforduló, kistestű madarakról és eszmei értékükről:
- széncinege: eszmei értéke 25 ezer forint
- kék cinege: eszmei értéke 25 ezer forint
- csuszka: eszmei értéke 25 ezer forint
- mezei veréb: eszmei értéke 25 ezer forint
- házi veréb: eszmei értéke 25 ezer forint
- nagy fakopáncs: eszmei értéke 25 ezer forint
- feketerigó: eszmei értéke 25 ezer forint
- füsti fecske: eszmei értéke 50 ezer forint
- molnárfecske: eszmei értéke 50 ezer forint
- vörösbegy: eszmei értéke 25 ezer forint
- sárgarigó: eszmei értéke 25 ezer forint
Sokan nem tudják, pedig seregély is hasznos madár!
A vetési varjúhoz hasonlóan ellentmondásos gazdasági megítélésű madár a seregély, hiszen károsítja többek között a szőlőt, ellenben ízeltlábú, különösen talajban élő rovarlárva fogyasztása révén kifejezetten hasznos gazdálkodási szempontból. Gyérítése, risztása - mivel Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajnak minősül - kizárólag a 13/2001 KöM rendeletben foglaltak szerint lehetséges! Azok a csapatok, melyek ősszel nagy számban szállják meg a szőlőket, nem az itteni, hanem a tőlünk északabbra költő populációk egyedei. A seregély európai jelentőségű védelmi státuszú madár, irtása tilos!
