A boltok már régóta veszteséggel forgalmazzák az árstopos termékeket, azaz drágábban veszik nagykereskedelmi szinten, mint amennyiért eladhatják, ezt pedig nem lehet sokáig fenntartani. A lap megjegyzi, a szabad árakra való visszaállás nem fog más termékeknél árcsökkenést hozni, ahhoz a vásárlók már hozzászoktak, a kereskedők pedig a fogyasztás visszaesésének pénzügyi következményeivel küzdenek. Ha nem fokozatosan vezetik ki az árstopot, akkor a kilenc terméknél (kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell, csirke far-hát, UHT-2,8% zsírtartalmú tehéntej, tyúktojás és étkezési burgonya) alapos áremelkedés jöhet.
Ha megvizsgáljuk a pulykamell és a csirkemell árának alakulását 2020 januárja óta, az látszik, hogy a kormány akkor rántotta vissza a csirkemell árát, amikor az meglódult felfelé, másrészt hogy a csirke diszkontja a pulykához képest az árstop előtt stabilan 400 forint körül volt kilónként. Így a mai szabadpiaci árnak valahol 2600 forint körül kellene lennie, ami 73 százalékkal magasabb az árstopos értéknél. Az UHT 2,8-as tej ára korábban az ESL 2,8-ashoz volt hasonló, az árstop azonban teljesen elszakította a valós piaci viszonyoktól. Ha nem lenne árstop, akkor valószínűleg 415 forintba kerülne literenként. Azaz a jelenlegi 211-es átlagot 96 százalékkal kellene megemelni, hogy ezt a szintet elérje - írja a lap.
A sertéscomb fogyasztói ára ma jellemzően 1500-1700 forint kilónként, ha azonban megnézzük, hogy az egyéb sertéshús termékek ára 2021 októbere óta hogyan változott, akkor a sertéskarajnál például 35 százalékos, a darált sertéshúsoknál pedig 62 százalékos emelkedést látunk. Így esélyes, hogy a combnál is valahol 35-60 százalék közötti emelés lenne reális. A 149 forintos liszt, a 239 forintos cukor és az 540 forintos étolaj szintén nagyon messze járhat a szabadpiaci árazástól, például a rétesliszt vagy a porcukor áremelkedését nézve.
Címlapkép forrása: MTI/Balogh Zoltán