Szerda reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szerdai (2023.06.21.) napon.

2023.06.21. szerda: A fátyol- és gomolyfelhők mellett sok, néhol szűrt napsütés várható, kisebb körzetekben erőteljes lehet a gomolyfelhő-képződés. Elsősorban északon, keleten és az Alföldön, másodsorban a Nyugat-Dunántúlon lehetnek záporok, zivatarok, amelyek délkelet felé terjednek. Néhol heves zivatarok is kialakulhatnak. A déli, délkeleti szél többnyire mérsékelt marad, de zivatarok környezetében akár viharos lökések is előfordulhatnak.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 35 fok között valószínű.
Késő este 19 és 26 fok várható.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Tovább melegszik az idő, emiatt meleg jellegű fronthatást tapasztalhatnak az arra érzékenyek. Leginkább fejfájás, migrén, vérnyomás-ingadozás jelentkezhet. Emellett az UV-sugárzás is nagyon erős lesz, így a megfelelő folyadékbevitelen túl fontos odafigyelni a sugárzás elleni védekezésre is.

A következő napon várható időjárás

2023.06.22 csütörtök: Sok napsütés várható gomoly- és fátyolfelhőkkel, elsősorban az északkeleti, keleti harmadban erőteljesebb gomolyfelhő-képződéssel. Arrafelé elszórtan kialakulhat zápor, zivatar. Reggelre általában 15, 20 fok közé hűl le a levegő, de a tópartok közelében, nagyobb városokban és a magasabban fekvő helyeken ennél enyhébb idő lesz. Délután 29, 36 fok valószínű.

Friss híreink:

Csemegekukorica: a termelők örülnek, a feldolgozók nem

Jónak ígérkezik az idei csemegekukorica termése, a gazdák örülhetnek, ám a feldolgozók mosolya már nem annyira őszinte. Az iparág költségei ugyanis jelentősen emelkedtek, az átadási árak ugyanakkor ezt nem követték. A háttérben a tavalyi gyenge termés idején beáramló olcsó, kínai csemegekukorica áll, amely akkora árelőnnyel rendelkezik, hogy még a mostani, jobb évben is jelen van a piacon – annak dacára, hogy minősége meg sem közelíti az európai áru színvonalát.

Megszólalt a szakértő: rohamléptekkel kell behozni a hazai élelmiszeripar lemaradását

Az a véleményem, hogy aki nem fejlődik, az elsüllyed. Úgy kell működni, mint a cápáknak, folyamatosan mozogni kell, úszni előre - hangsúlyozta Nagy Ádám, a Nádudvari Élelmiszer Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember az Agrárszektornak adott interjújában elmondta, egyértelművé vált, hogy a hazai élelmiszeriparban változásokra van szükség, amiket csak beruházásokkal lehet elérni - amíg ez nem valósul meg, addig alacsony hozzáadott értékű termékeket tudnak gyártani itthon. A feladat nem lesz egyszerű, hiszen hatékonyságnövelő beruházásokra van szükség, ami az elmúlt 10-20 évben elmaradt a magyar élelmiszeriparban, most pedig rohamléptekkel kellene behozni.

Itt az új magyar kenyér, ami letarolhatja a boltokat: nem is hinnéd, miből készül

Magyarországon évente átlagosan 5 millió tonna búza terem, amelyből a hazai malmok 1-1,2 millió tonnát dolgoznak fel. Emellett azonban egyre népszerűbbek a nem hagyományos gabonafélékből készült lisztek, valamint az ezekből sütött kenyerek és pékáruk is. Ezek a hagyományos kenyérgabonáknál jellemzően kedvezőbb beltartalmi értékekkel rendelkeznek, és ez kivételesen egészséges táplálékká teszi őket, amelyek jó hatással lehetnek a különféle betegségekkel, allergiákkal és más problémákkal küzdők egészségére.

A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:

Ezért siralmas itthon a tanárok sorsa: súlyos teher exszocialista országban túlképzett dolgozónak lenni

A pedagógus jogállási törvény kapcsán március óta új erőre kaptak a diáktüntetések és az érdekvédelmi szervezetek által kezdeményezett megmozdulások. A státusztörvény azonban korántsem a probléma gyökere, sokkal inkább a magyar közoktatás több évtizede tartó kálváriájának egyik látványos tünete. Részben régiós kihívásokra, részben pedig sajátosan magyar problémákra mutat rá. A változáshoz újra kell definiálnunk, hogy pontosan mi is a közoktatás feladata, mi a tanárok, a család, az állami és civil szervek felőssége a fiatalok oktatásában. Más, de legalább ennyire fontos dilemmák jellemzik a felsőoktatást is, ahol az eddigi akadémiai hatalom mellett a piaci érdekek válhatnak hangsúlyossá. Bármi is legyen a következő rendszer, a közoktatás reformja önmagában nem lesz elegendő, hiszen ennek a területnek sok másik ággal együttesen kell fejlődnie, hogy sikeressé váljon. Setényi Jánossal, a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének Igazgatójával beszélgettünk.

Így nyírja ki a nyelvvizsga eltörlése az egyetemisták munkaerőpiaci álmait: sokat szakíthat, aki megszerzi a papírt

A diplomához kötött nyelvvizsga-kötelezettség eltörlése sokaknak megkönnyíti az életét, de vajon milyen hatással lesz a nyelvtanulásra? Megkérdeztük a Nyelviskolák Szakmai Egyesületét és tagszervezeteit, akik elárulták nekünk véleményüket és aggályaikat.