A zöldség-gyümölcs ágazatok többsége meglehetősen munkaerőigényes tevékenység, a teljesen gépesíthető művelésű fajok (beleértve a betakarítás gépesítését) munkaerőigénye hektáronként 200-500 munkaóra, a csak kézzel betakaríthatóké viszont fajtától függően hektáronként 500-4000 munkaóra között van. Sőt, a jelentősebb zöldmunkát igénylők esetében a 6000 munkaórát is elérheti, míg a hajtatott zöldségtermesztésben hektáronként 10-25 ezer munkaóra a foglalkoztatás-igény.

Ezt a munkamennyiséget ágazattól és termelési módtól függően 30-70 százalékban szezonálisan foglalkoztatott, alkalmi munkaerő végzi, és csak a maradék rész oldható meg állandó állománnyal

- tájékoztatta az Agrárszektort a FruitVeB. 

A gyümölcstermesztésben a legnagyobb kézi munkaerőt a bogyós gyümölcsök - például a málna, a szeder vagy a szamóca - igényelnek, ezeknél a fajoknál a legnagyobb munkaerőigény a betakarításkor keletkezik, ahol rövid idő alatt, nagy intenzitású kézimunkára van szükség, mivel a termés jellege igényli az érett fázisban történő azonnali szüretelést. Éves művelésük 3-6 ezer munkaórát igényel hektáronként, melynek háromnegyede a betakarítás nagyon rövid időszakában merül fel.

Jelenleg ilyen szűk időintervallumban ekkora mennyiségű munkaerőt találni nagyon nehéz, vagy szinte lehetetlen vállalkozás

- közölte a terméktanács. A zöldségtermesztésnél a hajtatott (üvegházi, fóliás) termesztésnél van a legnagyobb szükség a kézi munkaerőre, az intenzív termesztéstechnológia ugyanis szükségessé teszi a folyamatos fitotechnikai és szüretelési munkákat, elérve ezzel akár a hektáronkénti 15-20 000 munkaórát is.

Óriási a munkaerőhiány a kertészeti ágazatban Magyarországon

A legnagyobb probléma a nagy élőmunkaigényű (ahogy fentebb írtuk) szakágazatokban jelentkezik, és ezek közül is hatványozottan azokban, ahol mindössze néhány hetes a csúcsmunka, vagyis a munkalehetőség. Az általános munkaerőhiány mára sajnos az egész szektort átjárta, és ez nem csak hazai, hanem európai szintű probléma. Meglepő lehet, de a munkaerőhiány ma már csaknem akkora gondot okoz a zöldség-gyümölcs-termesztésben, mint az időjárási káresemények.

Nemhogy szakképzett dolgozókat, de idénymunkásokat is alig találni az egész országban, de Európa-szerte is. A vállalkozók jobb híján egymásra licitálnak a bérekben, miközben kénytelenek tudomásul venni, hogy a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolja, jut-e éppen elegendő munkáskéz  földekre

- emelte ki a FruitVeB. Hozzátették, számításaik szerint közvetlenül és közvetve évi mintegy 50-80 milliárd forint kárt (termelésiérték-kiesést) okoz a zöldség-gyümölcs-termesztésben az elégtelen munkaerő-ellátottság, de a ráépülő feldolgozóiparral együtt a teljes szektor szintjén a kár már közelít a 100 milliárd forinthoz. Míg 15-20 évvel ezelőtt még bővelkedtek az olcsó munkaerőben, most alig akar valaki az agráriumban dolgozni és főleg kétkezi munkát végezni.

Odáig jutottunk, hogy már azt sem nagyon zavarjuk el, aki nem végzi rendesen a munkáját, még megfedni sem nagyon merjük, nehogy odébb álljon

- tudatták. A helyzet annyira súlyos, hogy a munkaerőhiány egyes gyümölcsöknél, illetve zöldségeknél mára 30-40 százalékos, vagy egyes esetekben azt jelentősen meghaladó mértékű területi visszaesést ozott Magyarországon. Stagnálásra vagy esetleg enyhe növekedésre csak a viszonylag kevés munkaerőt igénylő ágazatok voltak képesek, mint például a bodza, a dió, a meggy, a szilva és a totálisan gépesített szabadföldi zöldségek.

Mennyit lehet keresni itthon idénymunkásként?

A FruitVeb tájékoztatása szerint viszonylag megoszlik a régiónként adott napi bér. Az északkeleti országrészben jellemzően 10-12 ezer forint körül van az idénymunkásoknak adott napi bér, ami havi 22 munkanapra 220-250 ezer forint nettó keresetet jelenthet. Ugyanakkor az ország középső és nyugati részein napi 12-15 ezer forint alatt már senki sem megy napszámba, de hallani híreket a 15 ezer forintot akár jócskán meghaladó napi bérekről is.

Mi a helyzet a külföldi munkaerővel?

Magyarországra egyelőre nem jellemző, hogy külföldről jönnének tömegesen dolgozni az agráriumba, az ukrán, román munkaerő inkább Nyugat-Európába megy, ahogyan a magyar is. Valamekkora mértékben jelen vannak Románia erdélyi részén élő magyar vendégmunkások, de nem akkora tömegben, mint a tőlünk nyugatabbra fekvő országokban

- tudta meg lapunk a terméktanácstól. Hozzátették, ugyan a foglalkoztatottak számáról nincsenek naprakész adatok, de becslések szerint a zöldség-gyümölcs ágazatban összesen mintegy 140 ezer főállású foglalkoztatottnak megfelelő mennyiségű munkaerő dolgozik, a részmunkaidős vagy szezonális munkásokkal együtt pedig mintegy 200-250 ezer embernek adnak munkát. Ebből 5-10 ezer főnyi lehet a külföldi (erdélyi, vajdasági, kárpátaljai) vendégmunkás, továbbá már néhány száz fő távol-keleti munkaerő is dolgozik a szektorban, és a vészes munkaerőhiány miatt ez utóbbi egyre jellemzőbb folyamat.

Van olyan munka, amivel nagyot lehet kaszálni

Jelentős különbségek az árazásban nem tapasztalhatóak, de sok függ a munka jellegétől. A hűtőházban végzett áruvá készítési feladatok, illetve a magas áruértékű termékek szedése például enyhén magasabb bérezést érdemel. Ugyanakkor igazán jelentős jövedelemre a betakarítás során, teljesítménybérezés esetén van lehetőség, ahol bizonyos szedők kiemelkedő teljesítményük miatt jutnak nagyobb jövedelemhez - mondta a FruitVeB. Hangsúlyozták azonban, hogy a minőségi munkát igénylő zöldségek és gyümölcsök betakarításánál nem praktikus a teljesítménybérezés alkalmazása, mert az gyakran a minőség rovására megy.

Várhatóan munkaerő nem lesz több a következő évtizedekben sem

A nemzetgazdaság minden szektorában egyaránt tapasztalt, súlyos méreteket öltő munkaerő-válság egy olyan komplex gazdasági és társadalmi probléma, amelyet nem lehet egyetlen okra visszavezetni

- hangsúlyozta a szervezet. Szerintük az egyik ok a magyar társadalom elöregedése, a 20-30 évvel ezelőtti állapotokhoz képest ugyanis nőtt az idősek száma, és csökkent a gazdaságilag aktív korú lakosság aránya, vagyis eleve kisebb a merítési bázis, mint a '90-es években. Kiemelendő még, hogy a becslések szerint az elmúlt 10-15 évben mintegy 400-500 ezer, gazdaságilag aktív magyar állampolgár hagyta el Magyarországot és keresett Nyugat-Európában munkát. Ennek egyik fő oka, hogy a hazai bérszínvonal nem tud versenyképes lenni a nyugat-európai bérszínvonallal. Emellett arányaiban sokkal több diák kerül be a felsőoktatásba, akik felsőfokú diplomát szerezve már nem akarnak a termelésben elhelyezkedni vagy fizikai, illetve fizikai jellegű munkát végezni. Ezek a problémák idézik azt elő, hogy a 20-30 évvel ezelőtti állapotokhoz képest mintegy 300-500 ezer fő munkavállaló hiányzik a magyarországi munkaerő-piacról.

Várhatóan munkaerő nem lesz több a következő évtizedekben sem, így - részbeni - megoldást a gépesítés, az automatizálás és a robotizálás jelenthet. Továbbá az intenzív művelési rendszerek és termelési módok alkalmazása rejt még jelentős tartalékot magában, melyek esetében az élőmunka-hatékonyság (egy kg zöldség-gyümölcs termeléséhez szükséges élőmunka mennyisége) eleve jobb, így kevesebb munkaerő kell ugyanannyi termék előállításához

- közölte lapunkkal a FruitVeB.