Egyre több magyar gazda ültet ilyen növényt: de mekkorát kaszálnak vele idén?

Bár a tavalyi aszály nemcsak a kukoricát, a napraforgót is erősen megviselte, 2023-ban a magyar gazdák összesen 714 ezer hektáron vetettek napraforgót. Ez pedig nagyobb, mint egy évvel korábban, amikor a növény vetésterülete közel 700 ezer hektárt tett ki. Amint az az Agrárminisztérium májusi közleményéből is kiderült, a napraforgó kukoricával szembeni térnyerése mögött a piaci folyamatok és a tavalyi aszályos év miatti, átlagosnál alacsonyabb kukorica termésátlag állt. És bár a tavalyi év során a magyar gazdák végül csak mindössze 1,1 millió tonna napraforgót takarítottak be 313 ezer hektár területről, az idei évi vetésterület-növekedés azt jelzi, hogy még nem mondtak le erről a növényről.

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) a mezőgazdasági munkák állásáról készített jelentéséből az is kiderült, hogy napraforgó vetése május 14-én a befejezéshez közeledett, 98,9%-on állt, a bevetett terület pedig már ekkor elérte a 706,9 ezer hektárt, ami 7,9 ezer hektárral volt kevesebb a tervezettnél. A vetésterület közel egyharmada, 30,6%-a az Észak-Alföldön, csaknem egynegyede, 24,3%-a pedig a Dél-Alföldön található. Vagyis Magyarország napraforgótermesztésének több mint a fele továbbra is az alföldi régióhoz köthető.

Bár az időjárás mostanáig kegyes volt a gazdákhoz, és az állományok mostanáig szépen fejlődhettek, azért nem lehet felhőtlen a napraforgót termesztő gazdák öröme. Az átvételi árak ugyanis rendkívül alacsonyak, az AKI legfrissebb jelentése szerint az ipari napraforgómag termelői ára 133,1 ezer forint/tonna volt, ami mintegy 60%-kal alacsonyabb az előző év azonos időszakához mérten. Így viszont előállhat egy olyan forgatókönyv is, hogy hiába alakul jól a termés, mégsem lesznek pénzüknél a magyar gazdák.

A Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt. az intergráltjaival együtt 230 hektáron vetett kukoricát, ez valamivel kevesebb az előző évihez képest - árulta el kérdésünkre Boda István. A Hajdú-Bihar vármegyei vállalkozás termelési igazgatóhelyettese elmondta, hogy a vetés kicsit vontatott volt, a csapadék meglassította a munkálatokat, így nem tudtak mindent abban az ütemben elvetni, ahogy azt tervezték. Az áprilisi csapadék miatt most van egy "korai" állományuk, ami majdnem csillagbimbós állapotban van már, illetve egy "késői", amit 7-10 nappal később tudtak csak elvetni. A szakember elmondta, hogy az egyes állományok körülbelül 50-50%-ot tesznek ki, de általában elmondható róluk, hogy szépek és egészségesek. Boda István beszélt arról is, hogy a növényvédelmi kezelések terén eddig alapgyomirtást és posztemergens gyomirtást végeztek, de amint az állományok elérik a csillagbimbós állapotot, sor fog kerülni az állományvédelmi kezelésekre is. A kilátásokat illetően a termelési igazgatóhelyettes óvatosan fogalmazott, mint mondta, nem bocsátkozna becslésekbe, mivel a növényeknek még sokat kell kint állniuk a földeken a betakarításig. Boda István ugyanakkor rámutatott, hogy a helyzet nem túl rózsás, ugyanis a jelenlegi 130 ezer forint/tonna körüli átvételi árak a tavalyinak a felét sem érik el.

Fürsztner Balázs, a hódmezővásárhelyi HÓDAGRO Zrt. növénytermesztési ágazatvezetője az Agrárszektor érdeklődésére elmondta, hogy idén 304 hektáron vetettek napraforgót, ami 50 hektáros növekedés a tavalyi évhez képest. A szakember elmondta, hogy a vetéssel minden rendben volt, és hogy az állományok javarészt egységesek, bőven csillagbimbós állapotban vannak. A Csongrád-Csanád vármegyei vállalkozás növénytermesztési ágazatvezetője beszélt arról is, hogy az állományok védelme érdekében egy gyomirtószeres kezelést, valamint két rovarölőzést hajtottak végre. Fürsztner Balázs szerint, bár most még korai bármit is mondani, de remélhetőleg meglesz a 3 tonna/hektáros hozam idén.

A Fejér vármegyei Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. idén 70 hektáron vetett napraforgót, ami kicsivel több, mint tavaly - tudtuk meg a vállalkozás növénytermesztési igazgatójától, Zoványi Györgytől. A szakember elmondta, hogy alapból nem szoktak napraforgót vetni, most is csak vetőmagnak vetették. A vetés jól sikerült, rendben volt minden, mostanra pedig már a sokadik levélpárnál tartanak a növények, 1-1,2 méteresek. Zoványi György kiemelte, hogy ez még nem a csillagbimbós állapot, ahhoz még 1-1,5 hétre van szükség. A növénytermesztési igazgató az eddigi növényvédelmi kezeléseket illetően elmondta, hogy az állományok már túl vannak egy alap és posztemergens gyomirtáson, valamint már megvolt az első preventív gomba- és rovarölő szeres kezelés is, illetve egy lombtrágyázás. Zoványi György szerint viszonylag jók a kilátások, ezekből az állományokból még bármi lehet. A tőállomány és a potenciál megvan, a virágzás fogja eldönteni, mi lesz. Az azonban elmondható, hogy a környéken jó képet mutat a napraforgó - tette hozzá a szakember.

Zalában a Baki Agrocentrum Kft.-nél ellenben már nem foglalkoznak napraforgóval, árulta el kérdésünkre Németh Zoltán, a növénytermesztési ágazat vezetője. Bár a megelőző években még vetettek napraforgót, idén felhagytak ezzel. A szakember elmondta, hogy a döntés hátterében az alacsony felvásárlási árak és a napraforgó termesztésének kedvezőtlen hatásai álltak, egészen pontosan az, hogy kiszívja a talajt, rengeteg betegség ellen kell védekezni az állományokban, és sok árvakelés marad utána. A zalai vállalkozásnál éppen ezért inkább a szójára álltak át - tudtuk meg Németh Zoltántól.

Látható tehát, hogy a magyar gazdák bizalma jobbára töretlen a napraforgóban, és még a tavalyi katasztrofális év után is nagy területen vetették ezt a növényt. Az időjárás egyelőre kedvezőnek mondható, és bár a növények fejlettsége között vannak eltérések, általában mindenki szép és egészséges állományokról számolt be az Agrárszektornak. Azonban hiába szépek az állományok és bőséges a termés, ha a betakarítás után is alacsonyan maradnak a felvásárlási árak, akkor a magyar gazdák bizony idén is csalódhatnak a napraforgóban, aminek a jövő évi vetésterület láthatja kárát.