Veszélyes kártevők jelentek meg Európában: az ember sincs biztonságban tőlük

Szászi Zoltán2023. június 27. 16:31

Az évszázad egy nagy kihívása az agráriumra és emberi egészségre is veszélyes, invazív rovarok elleni küzdelem. Manapság a magyar gazdáknak sem ismeretlenek a behurcolt rovarok miatti problémák. Az Egyesült Államokban most a pettyesszárnyú muslica elleni új fegyveren dolgoznak, és a jövőben a génkezeléses biológiai módszerek alternatívák lehetnek az amerikai gazdáknak az invazív kártevők elleni küzdelemben.

A kártevők mindig is megkeserítették a gazdálkodók gondját, azonban a klímaváltozás és a globalizáció miatt az utóbbi évtizedekben egy sor invazív kártevő indult útnak, hogy új területeken megtelepedve hatalmas pusztítást végezzen az őshonos természeti környezetben és a helyi mezőgazdaságban. Erre példa a pettyesszárnyú muslica, egy délkelet-ázsiai faj, ami mára a világ minden táján megvetette a lábát. Magyarországon a gyümölcstermesztésben okoz károkat, a málnát, cseresznyét, meggyet, kajszit, almatermésűeket, a szőlőt és a fügét is támadja.

Az amerikai gazdák ugyanolyan állóháborút folytatnak a pettyesszárnyú muslica ellen, mint magyar társaik. A Euronews nemrég arról számolt be, hogy bár a minnesotai málnaültetvényekben az utóbbi években sikerült átlagban 5 százalék köré levinni a muslicák miatti károk arányát, van olyan év, hogy a termés több, mint felét elviszik. A North Carolina-i Állami Egyetem most azonban új eredményeket ért el az invazív muslicák elleni küzdelemben: Gene-drive („gén-roham”) segítségével genetikailag módosított példányokat használnak a kártevők populációinak visszaszorítására.

Génmódosított beépített ügynökök a muslicák között

A génmódosítás használatát már évek óta kutatják a tudósok. A pettyesszárnyú muslica gene-drive génmódosításában már 2018-ban eredményeket értek el a kaliforniai University of California San Diego egyetem kutatói. A North Carolina-i Állami Egyetem projektje pedig most CRISPR/Cas9 technológiát használva fókuszált a muslicák szexuális érésének megakadályozására. A CRISPR/Cas9 egy olyan génmódosítási technológia, amit a 2010-es években fejlesztettek ki. Alapvetően a baktériumok vírusellenes immunvédelmét veszi alapul, és egy RNS-szakaszt használva az ún. Cas9 enzim, mint egy molekuláris olló, a sejtekben célba veszi a DNS megfelelő szakaszát. Ezzel a technológiával nőstény muslicákat kezelve sikerült elérni, hogy azok steril utódokat hozzanak létre. A kutatók ezzel elérték, hogy ha egy génkezelt nőstény egy nem génkezelt hímmel párosodik, az utódok 99 százaléka akkor is örökölje a sterilitást okozó tulajdonságot. A projekt során matematikai modellezést használtak a génmódosítás populációra gyakorolt hatásainak megjósolására. A modellek azt mutatták ki, hogy ha annyi génmódosított muslicát engednek el, hogy minden négy nem módosított példányra jusson egy, akkor körülbelül öt hónapon belül a pettyesszárnyú muslica helyi populációja összeomlik.

Bár az új kutatás nem az első áttörés az invazív kártevők, vagy konkrétan a pettyesszárnyú muslicák elleni küzdelemben, egyelőre a génmódosítás nem elterjedt módszer még Amerikában sem. Ennek az az oka, hogy ezek a technológia-intenzív módszerek egyelőre nagyon drágák a hagyományos rovarirtó szerek használatához képest, és így kérdéses, hogy mennyire gazdaságos jelenleg a génkezeléses biológiai alternatíva.

Megéri a gazdáknak?

Bill Hutchison, a Minesota-i Egyetem professzora a Euronews-nak nyilatkozva azt mondta, hogy jelenleg több gazda szellőzőhálóval vagy védőműanyaggal dolgozik, ami gyakorlatilag egyfajta üvegházat képez a gyümölcsök fölé. Ezen kívül hagyományos rovarirtó szereket használnak az amerikai gazdák, ám manapság a rovarirtó szerekkel kezelt málnáknak is el tudják vinni akár 20-30 százalékát a muslicák. Összevetve ezek sem tökéletesek, de jóval olcsóbb módok a kártevők megfékezésére.

A génmódosításos módszerek hatékonysága azonban átértékelődhet, mivel a globális felmelegedés miatt évről évre egyre jobban a muslicáknak kedvez a terep. Az egyre melegebb telek miatt a pettyesszárnyú muslicák egyre otthonosabban érzik magukat a mérsékelt égövi országokban, egyre északabbra tudnak elterjedni, és egyre több haszonnövényt támadnak meg. A Euronews beszámolójában megszólaltatott egyik amerikai málnatermesztő, Paul Nelson elmondta, hogy 35 hektáros minnesotai gazdaságukban minden évben egyre korábban támadják a muslicák az epret (szamócát), málnát és a paradicsomot is. „Évek óta azt halljuk, hogy nem támadja a pettyesszárnyú muslica a júniusban termő szamócát. Hát ez nem igaz. Már abban is muslicát találtunk.”

Tökéletes megoldás úgy tűnik, hogy nincs. A hagyományos rovarirtó szerek, bár olcsóbbak, nem válogatnak, és a termelésnek kedvező rovarokat is megölik, a természetre gyakorolt hatásukról nem is beszélve. A Euronews jelentése arra is kitér, hogy a gazdaságok bevételének egy része szedd-magad akciókból jön, amiket a permetezés napokig fennakaszt. A szellőzőhálók felszerelése kifejezetten bonyolult művelet, a védőműanyag pedig túlfűti a növényeket. Mindenesetre, a kutatók szerint a most tesztelt új módszer még évekre van attól, hogy élesben lehessen a mezőgazdaságban használni.

Az évszázad közellenségei a betegségeket hordozó kártevők

Az, hogy a klímaváltozás és a globalizáció együtt olyan kártevők világszintű elterjedéséhez vezet, amik a mezőgazdaságra, a természetre és az emberre is veszélyesek, több évtizede ismert jelenség. Trópusi paraziták ugyanis nemcsak a haszonállatokat és -növényeket támadhatják meg, hanem akár közegészségügyi kockázattal is járhatnak. Nemrég a France 24 számolt be róla, hogy a francia hatóságok a 2024-es párizsi nyári olimpia előtt átfogó vizsgálatba kezdtek az Európában is terjedő, invazív ázsiai tigrisszúnyog közegészségügyi veszélyei kapcsán. A kis testű szúnyogfaj több veszélyes kórokozót is terjeszt, köztük a dengue-, chikungunya- és a zikavírust is. Áprilisban pedig arról írt a Euronews, hogy a skóciai Glasgow-i Egyetem a brit kormánytól 1,24 millió fontot kapott a tigrisszúnyogok hároméves kutatására. A globális felmelegedés miatt állati vektorokkal terjedő betegségek között egyébként ott van a Nyugat-nílusi láz vagy akár a malária is.

Trópusi paraziták már Magyarországon is jelentek meg. Idén áprilisban érkezett arról hír, hogy az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) és az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) tudósai egy afrikai kullancsfaj, a Hyalomma rufipes tíz olyan egyedét fedezték fel a Balaton nyugati térségében, amik Magyarországon keltek ki. A kutatás 2022-es mintákkal dolgozott, és bár az első Hyalomma rufipes kullancsot százharminc éve találták meg Magyarországon, a tavalyi minták az első példák rá, hogy szaporodni is képes egyedek jelentek meg hazánkban. A kártevők vándormadarakkal terjednek, és olyan betegségeket is terjesztenek, mint a dengue, a chikungunya, zika, a kullancsenkefalitisz és a krími-kongói vérzéses láz.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
gyümölcstermesztés, génmódosított, gyümölcs, betegség, mezőgazdaság, növény, klímaváltozás, ültetvény, rovar, génmódosítás, globális-felmelegedés, kártevő, gyümölcsültetvény, invazív-faj, muslica, veszélyes, invazív,