Szászi Zoltán • 2023. június 28. 16:01
Ahogy az utóbbi években, úgy idén tavasszal és nyáron is utolérte Európát a változó klíma miatti szélsőséges időjárási helyzetek jelentette fenyegetés. Míg egyes helyeken városok, falvak, gyümölcsösök kerültek áradásban víz alá, addig Európa más részein szárazsággal küzdenek a gazdálkodók. Olyan helyeken is, ahol az aszály eddig ismeretlen volt. Eközben az EU döntéshozatalában folytatódik a vita az Európai zöld megállapodás részét képező természet helyreállítási jogszabály-tervezet körül.
Európa az elmúlt évtizedekben a világátlaghoz képest kétszer olyan gyorsabban melegedett fel. Erről a Meteorológiai Világszervezet és a Copernicus program közös jelentése alapján nemrég a Euronews számolt be. 2022 végén Európa körülbelül 2,3 fokkal volt melegebb, mint a XIX. században a jelentés tanúsága szerint. Ez pedig drasztikusan befolyásolja a környezetünket, a természetet és a mezőgazdaságot is. A klímaváltozás miatt a kontinensen különösen az 1990-es évektől kezdtek sorban megdőlni a korábbi melegrekordok. Ami döbbenetesen hangzik, az az, hogy a jelentés szerint az elmúlt évtizedekben a klímaváltozás miatti extrém időjárási események 16 ezer ember haláláért voltak felelősek, és 156 ezer európait érintettek közvetlenül. A kontinens gleccserei 880 km3 jeget vesztettek zsugorodás közben, egyedül 2022-ben az Alpokban 34 méterrel csökkent a jégtakaró.
Az áradások pusztítása
A klímaváltozás egyik könyörtelen következménye mind emberre, mind természetre vonatkozóan a szélsőséges éghajlati események hatása. Idén erre volt példa a májusi olaszországi áradások esete. Az észak-olaszországi Emilia-Romagna régiót érő két árvízhullámnak legalább 17 halálos áldozata volt, és az áradáshoz köthető földcsuszamlásokkal együtt 43 kisebb és nagyobb települést ért el a katasztrófa. Az olasz mezőgazdaság, különösen a gyümölcs- és zöldségtermesztés, szőlőtermesztés, vetőmagtermesztés komoly károkkal nézett szembe. Emilia-Romagna régió Olaszország egyik éléskamrája, és az ország gyümölcstermesztésének egyharmadát adja ki, különösen nektarin, őszibarack, kajszibarack, szilva, körte, cseresznye és kivi terem itt. Az áradás 15 millió gyümölcsfát és 400 millió kilogramm búzát érintett és 1,5 milliárd eurós kárt okozott az olasz mezőgazdaságban.
Az áradások Szerbiát sem kímélték, júniusban 56 városban kellett veszélyhelyzetet hirdetni Szerbiában katasztrofális áradások miatt. Az áradások a lakosságon kívül a gazdálkodókat is súlyosan érintették, különösen a szerb málnatermesztést, aminek a málna globális piacára is kihatása lehet.
A litván gazdák szenvednek, a franciák éjjel öntöznek
Miközben több régió áradásokkal küzd, Európa más részein a szárazság teszi újra próbára a lakosságot és a gazdákat is. A Euronews júniusi beszámolója szerint Európa területének 10%-a már most kritikus vízhiánnyal néz szembe a szárazság miatt. Franciaország déli részén több területen is korlátozásokat rendeltek el a vízhasználatban. Nem csak a lakossági úszómedencék feltöltését tiltják, hanem a kertekben is korlátozott az öntözés. A mezőgazdaságban öntözni csak éjjel megengedett.
Szintén szárazsággal küzdenek a gazdálkodók Litvániában, az aszálytól sújtott mezők pedig csak fokozzák az ország agrárgazdaságának problémáit. Gytis Valaika, a Litván Hidrometeorológiai Szolgálat egyik szekértője azt nyilatkozta az Euronewsnak, hogy már április óta folyamatos az aszály az országban, és a legutolsó számottevő eső májusban volt. A balti ország májusi csapadékátlaga 53 milliméter, ám idén májusban csak 16 milliméter eső esett. Ez pedig különösen nehéz helyzetet okoz a szántóföldi növénytermesztésben, ugyanis a gazdaságok nagyrésze nincs hozzászokva az öntözés szükségességéhez és nem is rendelkezik kiépített öntözőrendszerekkel. A litván gazdák már most, a nyár elején legalább a termés egyharmadának kiesését jósolják, és a szárazság vége még nagyon messze van. Ráadásul, a tavalyi magyarországi trendekhez hasonlóan, a magas infláción csak tovább ront az aszály a balti államban. Tavaly novemberben az éves élelmiszer-áremelkedés a litván piacon elérte a 36 százalékot, és az idei nyár csak tovább fog lendíteni ezen a trenden.
A szárazság a magyarországi környezetet is rendszeresen sújtja. Ezért itthon tavaly elindult a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium projekt, ami a belvíz és az aszály hatását térképezi fel a talajok vízforgalmában. A projektben az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének (ATK TAKI) szakemberei is részt vesznek. A projekt digitális talaj-és vízgazdálkodási térképek fejlesztését célozza, amik segíthetnek a szélsőséges helyzetek előrejelzésében.
Európai lépések
Miközben a kontinens idén nyáron is a klímaváltozás hatásaival küzd, a természeti környezet védelme folyamatosan központi kérdés az európai zöld megállapodás (Green Deal) kapcsán. A Green Deal egyik sarokpontjának számító jogszabálytervezetet, az EU természet helyreállításról szóló jogszabályát jelenleg is tárgyalja az Európai Parlament. Az Európai Bizottság jogszabály-tervezete eddig nagyon komoly vitákat váltott ki, elsődlegesen az Európai Néppárt ellenzi a kompromisszumos tervezet elfogadását. Június közepén nagyon szoros, 44-44 szavazati arányban bukott el az EP környezetvédelmi bizottságában a módosított tervezet elfogadása. A tervezet kötelező érvényű szabályokat írna elő a tagországok számára, ami mélyen megosztó kérdés a mezőgazdaságban, halászatban, erdészetben az érdekeltek és a nyomásgyakorló csoportok között. A következő szavazás az EP plenáris ülésén lesz július 10-én.
A tervezet kritikusai a jogszabálynak az európai élelmiszerbiztonságra való lehetséges hatásaira hívják fel a figyelmet. Úgy látják, hogy ha a jogszabály érvénybe lép, az romboló hatású lesz az élelmiszeripari értékláncokra, és ellehetetleníti a gazdákat, a halászokat, erdészetet, valamint fel fogja verni az élelmiszerárakat. Ezen kívül a jogszabály ellenzői azt is felvetik, vajon mekkora arányban fogja az európai élelmiszertermelés, gazdálkodó szektor és halászat fizetni a reform árát. Erről tavaly decemberben egyébként a NAK honlapján is jelent meg cikk.
A támogatók úgy gondolják, hogy a gazdaság és a természetvédelem olyan célok, amik összeférnek egymással. A jogszabály-tervezet egyébként civil szervezetek és tudósok során kívül gazdálkodók és az üzleti élet prominens szereplői között is számíthat támogatókra. Az Earth 4 All Kezdeményezés hetven gazdálkodó és gazdálkodó szervezet aláírásával állított ki közös nyilatkozatot amiben támogatásukat fejezik ki,és a döntéshozókat annak is erre szólítják fel. A versenyszektorban pedig ötven vállalat vezérigazgatója és üzleti vezetője állt be a Business for Nature közös nyilatkozata mögé, amiben államfőket, kormányfőket, az Európai Parlament és a Bizottság tagjait együttes támogatásra szólítják fel.
Arról, hogy az üzleti életből miért állnak sokan a természetvédelem mellé, nemrég a Reuters hozott le kommentárt, kiemelve, hogy a pénzügyi világ elkezdte beárazni a biodiverzitás-veszteség kárát a gazdaságra. A Banque de France 2021-es jelentése szerint csak Európában hárommillió cég függ elsődlegesen a környezeti ökoszisztémák zavartalan működésétől. A World Economic Forum adatai szerint pedig természetbarát termékek és szolgáltatások évente 10 billió dollár extra profitot termelhetnének a világgazdaságban.