MTI • 2023. július 3. 16:01
A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) súlya jelentős a magyar gazdaságban, ők adják a magyar gazdaság gerincét - hangsúlyozta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj nemzeti fordulójának átadásán Budapesten.
Nagy Márton kiemelte, a magyar kkv-k a hazai vállalkozások 99%-át teszik ki, a foglalkoztatottak 72%-át alkalmazzák, ezzel több millió magyar család megélhetését adják. Tavaly a nettó árbevétel és a hozzáadott érték 60%-át állították elő, amely jelentős növekedést mutat a korábbi évekhez képest. A miniszter kijelentette: van tér a magyar kkv-k fejlődésére, Magyarország versenyképessége is csak úgy javulhat, ha a vállalkozások versenyképesebbé válnak.
Nagy Márton hozzátette, ehhez növelni kell az energiahatékonyságot, végre kell hajtani a digitalizációs fordulatot, növelni kell a kutatás-fejlesztési ráfordítások arányát. El kell érni azt, hogy a magyar vállalkozások minél magasabb szinten integrálódjanak a Magyarországon működő multinacionális vállalatok beszállítói láncába. A tárcavezető beszélt arról is, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium számára kiemelten fontos a kkv-k tudás és kompetencia növelése, a vállalkozói kultúra fejlesztése, a vállalkozói kedv ösztönzése. Ennek érdekében kötött megállapodást a minisztérium tulajdonosi joggyakorlásában működő IFKA a VOSZ-szal és a KAVOSZ Zrt.-vel, hogy egy, a vállalkozásokat támogató hatékony rendszer álljon össze, amely kiaknázza a fejlesztési programok közötti szinergiákat.
Beszédében a miniszter szólt arról is, hogy az elmúlt évek gazdasági nehézségei folyamatos kihívás elé állították, és egyben megedzették a kkv-szektort. Nagy Márton rámutatott arra is, hogy a magyar vállalkozások töretlen fejlődést mutatnak, az Európai Bizottság 2022-es SME Performance Review előzetes adatai szerint a magyar kkv-k termelékenysége 0,7 százalékponttal megközelítette az uniós átlagot. A hatékonyságnövekedés mellett 2021-ben a technológia- és tudásintenzív kkv-k súlya is növekedett a magyar gazdaságban. Előrelépés történt 2022-ben a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő (DESI) indexben, Magyarország pontszáma 43,8-ra emelkedett az előző évi 41,2-ről - sorolta a miniszter.
A tárcavezető szerint a magyar gazdaság növekedéséhez innovatív, kezdeményező, kockázattűrő vállalkozásokra, őket támogató szervezetekre, programokra van szükség. Példaként említette, hogy a Széchenyi Kártya Program jelentősen hozzájárul a gazdaság és a versenyképesség fejlesztéséhez, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogrammal együttesen több mint 1,2 százalékponttal járul hozzá a 2023-as GDP-növekedéshez - mondta a miniszter, aki megjegyezte, ezen programok nélkül Magyarországon recesszió lenne, ezek a hitelprogramok képesek a magyar gazdaságot még mindig - ha szerényen is - növekedési pályán tartani.
A miniszter felidézte, hogy az Európai Bizottság által alapított, Európai Vállalkozásfejlesztési Díjat 2006-ban adták át először, Magyarország pedig minden évben részese volt a kezdeményezésnek, európai szinten is sikeres projektekkel indult a versenyben, az egyiket 2014-ben az európai zsűri fődíjjal ismerte el.
Az üzleti környezet fejlesztése, és a vállalkozások külpiacra lépésének elősegítése elnevezésű kategória nyertese az IFKA Nonprofit Közhasznú Kft. VALI.HU - The personalised business information website című projekt. A vállalkozói kedv ösztönzése kategóriában a KAVOSZ Zrt. Széchenyi Kártya Programja lett a nyertes. Az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj spanyolországi döntőjében a nemzeti nyertesek közül a KAVOSZ és az IFKA projektjei kapnak lehetőséget Magyarország képviseletére.