Kovács Nóra • 2023. július 4. 05:59
Habár jelenleg a magyar élelmiszerek 95 százalékát Európába exportáljuk, a hazai termékeknek komoly piaca lehetne Ázsiában, a Közel-Keleten, illetve Afrika egyes régióiban is - tudta meg az Agrárszektor Giczi Gergelytől, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető-helyettesétől. Kiemelte, 60 százalékban még mindig feldolgozatlan termékeket exportálunk, leginkább gabonát, állati takarmányt, húsféléket és növényi olajat. Importban az állati takarmány, húsfélék, tejtermékek, cukrászati termékek vannak túlsúlyban, a behozatal nagy része Németországból, Lengyelországból, Szlovákiából, Hollandiából, Ausztriából és Romániából érkezik hazánkba.
Magyarország agrár- és élelmiszeripar kivitelének együttes értéke meghaladja a 10 milliárd eurót, 2021-ben 10,6 milliárd euró volt, ezzel szemben az import értéke 7 milliárd euró volt ugyanekkor - tájékoztatta az Agrárszektort Giczi Gergely. Hozzátette, a magyar élelmiszergazdaság exportjában még mindig jelentős túlsúlyban - 60 százalék feletti arányban - vannak a feldolgozatlan termékek, jelentős mennyiségű gabonát, állati takarmányt, húsféléket és növényi olajat exportálunk.
Fontos és sokszor ismételt cél, hogy a hazai feldolgozottságot erősítsük, és a termékeket minél magasabb feldolgozottsági szinten értékesítsük. A gabonafélék, tej és tejtermékek, hús, húskészítmények exportja kifejezetten erős, növényi olajok esetében szintén nagy a kivitelünk, de a szeszes italok, üdítőitalok gyártása is jelentős
- mondta korábban az Agrárszektornak adott interjújában az ügyvezető helyettes.
Exportban erősek vagyunk
Magyarország élelmiszerexportja döntően Európa fókuszú, a termékek 95 százaléka ide kerül, és ezen belül is körülbelül a 85 százaléka az Európai Unión belül talál gazdára. A magyar élelmiszerek legfontosabb célpiaca Románia, Németország, Olaszország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Horvátország, Franciaország, Szlovákia és Hollandia. Azért ezek az országok a legfőbb célpontok, mert a logisztikai szempontok, illetve a termékek szállíthatósága, valamint annak költségei nagyban limitálják a távolságot. Hatványozottan így van ez az alapanyagoknál, és mivel Magyarország ezekből exportál többet, így jórészt determinált a logisztikai kör sugara - hangsúlyozta a szakember.
A versenyképesség és ezzel összefüggésben a termelés hatékonysága mára az egész világon az elsőszámú vezérlő elvvé vált. Véleményem szerint Magyarországnak mind a tömegtermelésben, mind a prémium ill. réspiaci termékek vonatkozásában van keresnivalója. Az előbbihez a hatékony üzemméretek megteremtése és ennek támogatása szükséges. A termékek célpiacainak kiválasztáshoz a szavatossági idő és a logisztikai költség a két legmeghatározóbb szempont.
Van helye a magyar élelmiszereknek a nemzetközi piacokon
A magyar élelmiszerexporton belül több kiemelkedően eredményes ágazat is van, ilyen például a baromfiágazat, a napraforgómag-olaj gyártás, vagy a takarmánygyártás. Az exportpotenciál ugyanakkor igen magas, vagyis további jelentős fejlődés lehetősége rejlik még a szektorban a szakember szerint. Mint mondta, az üzemméretek racionalizálása, a termelés hatékonyságának növelése elsősorban a gépek korszerűsítésével, a digitalizáció és az automatizáció eszközei mind segíthetik ezt, ezáltal pedig a termékek nemzetközi versenyképességét. Giczi Gergely úgy látja, a fejlődési potenciál elsősorban azokon a piacokon van meg, ahol a populáció gyors emelkedése, és/vagy a GDP, ezáltal a vásárlóerő növekedése tapasztalható. Ezek az országok jellemzően Ázsiában, a Közel-Keleten, illetve Afrika egyes régióiban vannak. Jellemző ugyanakkor a bio- és funkcionális termékek térhódítása a nyugati piacokon, amire szintén érdemes odafigyelni - közölte.
Van még hova fejlődni
A nemzetközi piacokon a verseny óriási, ma már szinte minden ország képes jó minőségű termékeket gyártani - emelte ki a szakember. A jó minőség tehát gyakorlatilag alapkövetelmény, de ugyanúgy fontos a termelésbiztonság garantálása minőségi és mennyiségi szempont szerint. Ez azt jelenti, hogy a gyártóknak garantálniuk kell az áru küldését homogén minőségben és a szerződött mennyiségben minden körülmények között, mivel manapság egyre kevésbé jellemző a raktározás a kereskedelemben. Emellett rugalmasságra van szükség a termék összetételét, csomagolását illetően és rendelkezni kell azokkal a nemzetközileg elismert minőségi tanúsítványokkal, amelyeket manapság elvárnak. Mindezek mellett természetesen szükség van a megfelelő marketingtámogatás biztosítására is.
Az Agrármarketing Centrum létrehozta a "Hungarian Food Business Program" névre keresztelt exportélénkítő szolgáltatáscsomagot, aminek keretében évente 10-15 professzionális nemzetközi kiállításon mintegy 150-200 magyar cégnek biztosítanak lehetőséget az üzleti partnerek megtalálására, illetve 10-12 nemzetközi B2B találkozót szerveznek világszerte. Ezen kívül az AMC kifejlesztette és üzemelteti a Hungarian Food Business Catalogue nevű online, valós idejű élelmiszer exportkatalógust, amelyben immár 200 magyar gyártó 2000 terméke szerepel.
Fel kell keltenünk a magyar élelmiszeripari cégek vezetőiben azt a vágyat, hogy megismerjenek távoli országokat is. Lehet, hogy elsőre sokaknak idegennek hangzik például egy vietnami, vagy dél-koreai piac, de a mai világban már nincs elérhetetlen ország. A másik fontos dolog, hogy meg kell ismerni és a hazai gyártásba kell csatornázni a beazonosított igényeket. Szükséges a magyar karakter, de ha kell, változtatnunk kell összetételben, ízvilágban, csomagolásban ahhoz, hogy egy új piacra léphessünk. Olvasni kell a trendeket, lehetőleg minél korábban azonosítani azokat, hogy versenyelőnyt érhessünk el
- mondta korábban lapunknak az ügyvezető helyettes.
De miért különlegesek a magyar élelmiszerek?
A szakember hangsúlyozta, köszönhetően annak, hogy a magyar termőföld nagyon jó minőségű, megfelelő itthon az alkalmazott agrártechnológia, illetve adott a gazdák szakértelme, ez mind hozzájárul ahhoz, hogy a magyar termékek kiválóak. Hozzátette, az is az európai élelmiszerek mellett szól, hogy a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos előírások az EU-ban kellően szigorúak, emellett Magyarországon az élelmiszer-biztonság is nagyon magas színvonalú. Fontos kiemelni azt is, hogy hazánk tiltja a génmódosított növények belföldi termesztésbe vonását, amit Európában talán egyedülálló módon az Alaptörvény is tartalmaz.
Így fest most a magyar élelmiszeripar
Lapunknak korábban Giczi Gergely elmondta, kettős érzései vannak, ha most a hazai élelmiszeripart megnézi. Mint mondta, még mindig itt van a 90-es évek piaci átrendeződése és annak hatásai, az elmaradt beruházások, a magas külföldi tulajdoni arány, a relatív alacsony jövedelmezőség, valamint a külföldi kézben tartott kiskereskedelem. A szakember szerint az élelmiszeripar általános modernizációja, digitalizációja, az innovatív gondolkodás megteremtése és az exportképesség jelentős javítása kulcskérdés.
Előre kellene lépnünk abban, hogy minél több tőkeerős és exportképes magyar nagy cégünk legyen, aki helyből képes az exportra, és nagy termelési volumenben képes dolgozni. Ezek köré aztán termelési integrációk alakíthatók ki, a hozzáadott érték nőhet, ez nyilván a kkv szektornak és a gazdatársadalomnak is egy üdvözlendő jelenség lenne, mert rá tudnának csatlakozni olyan projektekre, amelyekre önállóan esélyük sem lenne. Szükség van zászlóshajókra, akik külföldön is meghatározó piaci részesedést képesek szerezni, rajtuk keresztül pedig jól jár a teljes hazai értéklánc. A megfelelő helyen a megfelelő méretű beruházásokat végrehajtani, se nagyobbat, se kisebbet. Így nyerhetjük meg a következő évtizedet a szektorban.
Mi a helyzet az importtal?
Az élelmiszerek importját tekintve az állati takarmány, a húsfélék, a tejtermékek, valamint a cukrászati termékek vannak túlsúlyban Magyarországon. A behozatal döntően Németországból, Lengyelországból, Szlovákiából, Hollandiából, Ausztriából és Romániából történik.
Címlapkép forrása: MTI/Balogh Zoltán