Június közepén pont került a fúrt kutak ügyére: a parlament 169 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 12 tartózkodás mellett elfogadta a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását. A legújabb előírás szerint a meglévő háztartási és mezőgazdasági kutak mentesülnek a hivatalos eljárás alól, amennyiben a mélységük nem haladja meg az 50 métert, nem érintik az első vízzáró réteget, és vízkészletvédelmi szempontból nem védendő területen találhatók - olvasható a 24.hu oldalán. A jogszabály értelmezéséről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) egy táblázatot is készített, de a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete (MVE) is elkészítette a saját táblázatát, ami segítség lehet a háztartási és mezőgazdasági kutak tulajdonosainak.

De vajon tudja-e minden érintett, hogy a kútja megfelel-e a három feltételnek, illetve a jogszerűségnek? Ha nem tudja, hogyan győződhet meg róla? Meg kell-e róla győződnie, illetve mi történik, ha ezt nem teszi meg? Kiderülhet valahogy, ha nem felel meg a feltételeknek? És mi a helyzet akkor, ha valaki jövőre vagy később létesítene kutat? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a 24.hu, de a NAK a Nemzeti Földügyi Központhoz (NFK) irányította őket. Azonban sem az előbbi, sem az utóbbi nem reagált arra, van-e a meglévő kutakkal kapcsolatban teendő. Az MVE szerint azonban igenis van még elintéznivaló a fúrt kutak kapcsán.

A NAK és az MVE táblázatai között vannak eltérések

A NAK táblázata 50 méternél húzta meg a határt a talajvíz és a mélyebb vízadók rétegvize között. Az MVE szerint ez így nem helyes. Szerintük ugyanis az első vízrekesztő (vízzáró) réteg a határ, ami csak kivételes esetben, az első vízrekesztő réteg 50 méternél mélyebb elhelyezkedése esetén éri el az 50 métert. A NAK táblázatában a mezőgazdasági célnál csak az öntözést nevesítik. Az MVE azonban (a törvénymódosítás szövegére alapozva) az állattartást is feltüntette itt.

Eltérés van még a 2024 után kockázatos területen létesített háztartási talajvízkutaknál abban, hogy az MVE - megjegyzések között magyarázva - a jegyző felé írt bejelentési kötelezettséget, a NAK viszont a katasztrófavédelem felé. Az MVE erre azt írta, hogy ugyan a törvénymódosítás szerint a területi vízügyi hatósághoz (katasztrófavédelemhez) kerül a bejelentési kötelezettség, de ennek a végrehajtási rendeletben még nincs nyoma. Ezért hagyták egyelőre a jegyzőknél (helyi vízgazdálkodási hatóság) ezt a feladatot.

A NAK megkeresésünkre csak annyit írt, hogy útmutatójuk az öntözőkutakkal kapcsolatos tudnivalókra fókuszál a mezőgazdasági vízhasznosításnál. Hozzátették, a törvény valóban magában foglalja a haszonállat-állomány ellátását is, ugyanakkor az állatitatásnál további jogszabályi előírásokat is be kell tartani (például a vízminőség-vizsgálati kötelezettséget). Kitértek arra is, hogy a részletszabályok még kidolgozás alatt állnak, ezért kiadványukban is felhívják a figyelmet arra, hogy az információk tájékoztató jellegűek. Hivatalos állásfoglalás a területileg illetékes vízügyi hatóságtól kérhető - tették hozzá. A részletszabályokkal kapcsolatosan a Nemzeti Földügyi Központhoz (NFK) irányítottak.

A kútfúrók szerint akkor is lehet teendő, ha úgy tűnik, hogy már nincs

A 2024. január 1-je előtt létesített, talajvízre telepített (az első vízrekesztő réteg 50 méternél mélyebb elhelyezkedése esetén legfeljebb 50 méter mélységű) háztartási, illetve mezőgazdasági (öntözési, állattartási) célú kutak tulajdonosai elvileg hátradőlhetnek. De hogy a kúttulajdonosok el tudják dönteni, valóban nincs-e teendőjük, ahhoz meg kell mérni a kutat, illetve meg kell kérdezni a jegyzőt.

A jegyzőnek ugyanis tudnia kell, hogy az adott településen hol van a talajvíztartó réteg alsó határa, hiszen legfeljebb ilyen mély kutakra adhatott eddig engedélyt - mondta el az MVE elnöke, Rózsa Attila. Ha az adott kút nem éri el ezt a mélységet, valóban nincs semmi dolga az embernek. Amennyiben viszont igen, úgy a kutat a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságon még 2023. év végéig engedélyeztetnie kell a tulajdonosnak, egyébként - a 2023. év végén lejáró moratórium miatt - vízgazdálkodási bírság kivetésére számíthatunk.

Az MVE elnöke kiemelte azt is, milyen fura helyzet alakult ki a törvénymódosítással. Mint mondta, a jelenlegi eljárásrend szerint ugyanis még minden kút létesítése, üzemeltetése engedélyköteles. 2024. január elsejétől viszont már nem mindegyik kútra kell engedély, bejelentés. Vagyis fél évig még büntethető, ha valaki nem tesz eleget a kötelezettségének. De ugyan ki foglalkozna vele, ha fél év múlva már érvényét veszíti a kötelezettség?

A 2024. január 1. után létesítendő háztartási, illetve mezőgazdasági talajvízkutak esetében fontos lesz azok vízvédelmi szempontú elhelyezkedése. Mint a táblázatok mutatják, az engedélyezés mikéntje, illetve az engedélyezés alóli mentesség az elhelyezkedés függvényében eltérő lesz. Lesznek olyan új kutak, melyek létesítésénél lesznek kötelezettségek - kútmélységtől és elhelyezkedéstől függően -, amiket a táblázatok is rögzítenek. A háztartási kutaknál például csak a kockázatmentes területeken, a talajvíz megcsapolásakor nem kell majd sem bejelentés, sem engedélyeztetés. A kockázatos területeken létesítendő új háztartási talajvízkutakra viszont bejelentési és hatósági jóváhagyási kötelezettséget írtak elő.

Mi a helyzet a mezőgazdasági kutakkal?

A hatályos törvény szerint a 2024. január 1. előtt létesített, ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági célú kút fennmaradásához nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés - írta a portál kérdésére válaszul a Nemzeti Földügyi Központ (NFK). Az ilyen kutak létesítését, üzemeltetését és megszüntetését azonban 2024. január 1-je után a vízkészletvédelmi országtérképen vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentesként meghatározott területeken előzetesen be kell jelenteni az öntözési igazgatási szerv részére. A bejelentett vagy vízjogi engedély alapján működő, mezőgazdasági célú kút a víz mennyiségének mérését biztosító digitális kútvízmérő alkalmazásával üzemeltethető. A mezőgazdasági célú kút kizárólag a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló földterületek haszonnövény-termesztési célú öntözését és haszonállat-állománya ellátását szolgálhatja. Az országos vízügyi igazgatási szerv vízkészletvédelmi országtérképet készít a kockázatos és kockázatmentes területekről, amelyet 2023. augusztus 31-éig, kell közzétennie. A jogszabály 2024. január 1-jét követően az NFK-hoz delegálta a haszonállat-állomány ellátásának hatáskörét.

És az illegális kutak?

Azt eddig is leírták a jogszabályok, hogyan kell műszakilag megfelelően kialakítani egy kutat, mégis rengeteg olyan kút lehet, amelyeknél nem megfelelő a kialakítás, mert a szabályok betartatásával az illegális kútfúrások során nem foglalkoztak. Mint Rózsa Attila elmondta, ezen a mostani jogszabály sem változtat - nem ír elő kötelezettséget arra, hogyha egy kút nem megfelelő műszakilag, akkor a kialakítását korrigálni kellene. Márpedig a műszakilag nem megfelelő kutak, mint írtuk, veszélyeztetik a felszín alatti vízkészlet minőségét.

Az új jogszabály nem segít abban, hogy a mintegy egymillió, engedély nélkül létesített kút állapotát fel lehessen mérni, a belőlük történő vízkivételt nyilván lehessen tartani - pedig erre vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontból nagy szükség lenne. Ezen kutak nagyobb része marad továbbra is a fekete szférában: a jogalkotó kvázi tudni sem akar róluk, így hatósági kontroll továbbra sem várható. Nem valószínű, hogy ezen segíteni fog az, hogy a jogszabály indoklása szerint a KSH népszámláláskor a kutakra is rá fog kérdezni - tette hozzá Rózsa Attila.

Vizsgálatot kérnek a kútfúrók

Az MVE honlapján azt írta, a törvénymódosítás szakmai és alkotmányossági hibái miatt tervezik, hogy más szakmai szervezetekkel karöltve az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához fordulnak, vizsgálatot kérnek. Az MVE továbbra is a Magyar Mérnöki Kamara eredeti koncepcióját támogatná: a kútrendezés munkacsoport 2020-as javaslata alapján kétlépcsős kútlegalizálást szorgalmaznak. Először egyszerű bejelentést (a kút típusát, mélységét, felhasználási célját megadva), kútszámbavétel céljából meghatározott ideig. Aztán, aki bejelenti határidőre a kútját, a javaslat szerint állami támogatást igényelhessen a legalizáláshoz. A javaslatban rögzítették azt is, hogy vitathatatlan az állam felelőssége a jelenlegi helyzet kialakulásában. A kútfúrók fontosnak tartják továbbá a vízkútfúró névjegyzék megalkotását, ami megfelelő alapokhoz (szakmai végzettséghez és műszaki feltételekhez) kötné e tevékenység végzését, és segítséget nyújthatna a megrendelők számára a kivitelező megalapozott kiválasztásához.