agrarszektor.hu • 2023. július 10. 06:03
A zöldség-gyümölcstermelőknek sem volt könnyű az elmúlt időszak, és úgy tűnik, ez bizony a termelésen is meglátszik. Burgonyafronton igen katasztrofális a helyzet, hiszen krumpliexport volumene 2023 első negyedévében 68,7 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. A paradicsomnál viszont már nem ilyen borúsak a kilátások, ugyanakkor egy másik alapzöldség, a hagyma is megsínylette az éveket. De, hogy pontosan mi jellemzi az agrárium ezen ágazatait, az az alábbi cikkünkből kiderül.
Az AKI friss kiadványa szerint a zöldségfélék exportértéke 14,9 százalékkal, importértéke 20,2 százalékkal emelkedett, így a 2022. első negyedévi 44,8 millió eurós passzívum 57,4 millió euróra nőtt 2023 első három hónapjában. Rendszerint friss zöldségfélékből nettó importőrnek számít hazánk az év első hónapjaiban, mindössze fagyasztott és szárított zöldségekből van számottevő kivitel az első negyedévben, jelentős aktívummal pedig csak a fagyasztott zöldségek rendelkeznek. Ebben az időszakban a meghatározó termékek közül csak az egyéb friss zöldségek exportértéke csökkent a bázisidőszakban mérthez képest.
Óriási mélyrepülésben a burgonyaexportunk,
Beszédes adat, hogy idén jelentősen, mintegy 70%-kal megcsappant a burgonyaexportunk, nagyjából 556 tonnát tett ki, az exportárbevétel 862 ezer euró volt, ami 14,5 százalékkal több a 2022. első negyedévi értéknél. Emellett a burgonya exportátlagára több, mint három és félszeresére emelkedett. A behozatal továbbra is számottevően meghaladja a kivitel volumenét és értékét is: a burgonyaimport mennyisége 2,7 százalékkal 38 ezer tonnára nőtt az előző év azonos időszakához képest, értéke több mint harmadával emelkedett, ami 16,8 millió eurót jelentett.
2023 első negyedévében Romániába 269 tonna, Szlovákiába 116 tonna, illetve Koszovóba 113 tonna burgonya került Magyarországról. Ehhez hozzájárult az is, hogy a korábbi elsődleges célpiacnak számító Csehország a vizsgált időszakban nem vásárolt hazánktól burgonyát. Az importburgonya forrása elsősorban Franciaország volt, a volumen 59,6 százaléka innen érkezett, de Hollandia, Németország és Szlovákia is jelentős mennyiséget szállított.
Nem sokkal jobb a helyzet a hagymánál sem, hiszen az első negyedévi import mennyisége 2020 óta folyamatosan csökken, olyannyira, hogy 2023 vizsgált időszakában már a 10 ezer tonnát sem érte el. A termőterület korábbi csökkenése betudható annak is, hogy a költségek megnövekedése miatt eltűntek a kisebb termelők, viszont a termésmennyiségek nőttek. Ráadásul komoly drágulásnak is indult a hagyma ára, hiszen, mint ahogyan arról mi is beszámoltunk, volt időszak idén, amikor 140%-kal kellett többet fizetnünk érte, mint tavaly.
Az elmúlt év első három hónapjában a hagymaexport volumene 700 tonna körül alakult, ehhez képest 2023 első három hónapjában 53,6 százalékkal több (1,1 ezer tonna) hagyma került exportpiacokra, a kivitel értéke pedig közel kétszeresére emelkedett. A hagymaexport 79,7 százaléka Romániába került, az importvolumen közel harmada Ausztriából, 22,6 százaléka Hollandiából érkezett 2023 első negyedévében, de Németország és Szlovákia is számottevő mennyiséget szállított
- írja az AKI.
Egy másik slágerzöldség, a paradicsom viszont „jobban áll”, hiszen Magyarországon a 2022-es 80 ezer tonna körüli termést követően az idei szezonra 100 ezer tonna körüli termést valószínűsítenek.
Vegyes a kép gyümölcsfronton is
A gyümölcsfélék exportértéke 1,9 százalékkal mérséklődött, importértéke 8,8 százalékkal nőtt 2023 első negyedévében a 2022. évi bázishoz mérten. Az árucsoport külkereskedelmi egyenlege 9,7 millió euróval csökkent, a passzívum 2023 vizsgált időszakában 82,8 millió euró volt. Az exportárbevétel 22 százalékát (6,6 millió euró) a fagyasztott gyümölcsök, 17,3 százalékát (5,2 millió euró) pedig az alma, körte kivitele eredményezte. A banán az árucsoport exportárbevételének 16,7 százalékát (5 millió euró) adta, a datolya, füge, ananász, avokádó részesedése 14 százalék volt. Az importérték döntő részét a citrusfélék (27 százalék) és a banán (26 százalék) behozatala tette ki, előbbi termékkör importértéke a vizsgált időszakban 5,4 százalékkal, a banáné 23,9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.