Magyarországon az átlagos éves fogyasztás 10 kg/fő körül alakul. A mintegy 100 ezer tonnás belföldi fogyasztáson túl exportra nagyjából 20-25 ezer tonna körüli mennyiség juthat, melynek legnagyobb része a lengyel, német, cseh és szlovák piacra kerül, ismertette Lacházi Pál, a Syngenta dinnyefélék specialistája. Ez kiemelten fontos, mivel a belföldi piacot hazai áruval teljes mértékben ki tudják szolgálni. A tapasztalat azt mutatja, hogy a mostaninál több dinnyét Magyarországon nem lehet értékesíteni. Szerencsére még a szezon indulása előtt az európai országokból jó hírek érkeztek az exportpiaci kereslettel kapcsolatosan. Arra lehet számítani, hogy lesz hova értékesíteni a magyar dinnye egy részét - olvasható a közleményben.
Szereted a magyar görögdinnyét? Akkor ezeket tudnod kell!
Az áruházláncok oldaláról egyre inkább a kerek, 10 kilogramm súly alatti görögdinnyére van nagy igény, ezen kívül a magszegény dinnye aránya is évről-évre növekvő tendenciát mutat a termelési oldalon és a fogyasztói keresletben is. A klasszikus súlyú és alakú, magas minőségű, kiváló beltartalmi értékekkel rendelkező görögdinnye iránt elsősorban a hagyományos értékesítési piacokon van kereslet. Az idei szezon elején a szokottnál hűvösebb és fényszegényebb időszak nehezítette a palánták előállítását. Az alacsonyabb hőmérséklet vagy éppen a csapadék hátráltatta az áprilisi és a májusi ültetéseket, így több esetben azokat későbbre kellett ütemezniük a gazdáknak. Ezért a korai ültetések egybecsúsztak és várható, hogy a betakarítás kezdete is összeér több fajtánál.
A május végi július eleji esőzések - lokális özönvizek - és a vele együtt járó lehűlés, hideg hajnalok késleltették a terméskötéseket. Ugyanakkor megfelelő mennyiségű és minőségű termésre számítanak idén. A korai alagutas szabadföldi termesztésből az első termések ezekben a napokban már meg is jelentek a magyar piacon. A szakember elmondta: 2023-ban összesen 2870 hektár termőfelülettel kalkulálnak a görögdinnyében, ami az előző évihez képest csaknem 10 százalékos területnövekedést jelent. Ezen a felületen mintegy 125-130 ezer tonna teremhet. A sárgadinnye termőterülete 315 hektár körül alakul, melyen előreláthatólag 10-12 ezer tonna termésmennyiség várható a szezon alatt.
Jön a magyar dinnye, de meglepő hírek érkeztek a termésről
A hazai görögdinnye nagyságrendileg 75-80 százalékát a hazai piacon értékesítik, a többit exportálják. A világon 3,7-3,9 millió hektáron folyik dinnyetermesztés. Európa legnagyobb termelője Spanyolország, ahol a termőterület az utóbbi években csökkent, így ebben az évben 20 ezer hektár alá esett a termőfelületük. Ekkora területről évi 1,2-1,3 millió tonna dinnyét takarítanak be, melyből csaknem 800 ezer tonnát exportálnak, főleg az európai országokba. Jelentős dinnyetermesztő ország Európában Olaszország, Görögország és Törökország. Míg Olaszországban a túl sok csapadék, addig Spanyolországban a szárazság okoz egyre komolyabb gondokat a görög- és sárgadinnye termesztőknek. Hazánk a dinnyetermesztés északi határán fekszik, termőfelületünk kicsi a déli országokéhoz képes, ám a termesztés színvonala magas, valamint a minőség és a termésmennyiség is világszínvonalú.
Magyarország legnagyobb versenytársai a mediterrán Olaszország (idén kb. 5 %-al növekedett a területük) és Görögország, ahol a kedvezőbb éghajlatnak köszönhetően a szezon hosszabbra nyúlhat. A környező országok hasonló időjárási, éghajlati kihívásokkal küzdenek, viszont Romániában, Bulgáriában és Szerbiában is jelentős termesztéstechnológiai fejlődés következett be az utóbbi években, ezek az országok exportlehetőségeket keresve könnyen versenytársakká válhatnak.
Fontos hírek érkeztek a magyar dinnyéről: ezt jobb, ha mindenki tudja
A dinnyéseknek ugyanakkor komoly fejfájást jelent a termelési költségek jelentős és gyors emelkedése. Évek óta nő az önköltség, amelyet eddig a gazdálkodók voltak kénytelenek lenyelni. A következő években pedig elkerülhetetlen, hogy a fogyasztói árakban is érvényesítsék valamilyen formában a költségnövekedést, ellenkező esetben egyre több dinnyetermesztő hagyhat fel a tevékenységgel. Ám nemcsak ebben a szektorban okoz gondot az áremelkedés, hiszen a mezőgazdaság szinte minden területén megfigyelhető és gondot is okoz. A munkaerő költsége gyorsan emelkedik, drágul a szállítás, nő az energia ára, de megdrágult a vetőmag és a fólia is.
- olvasható a közleményben.
A magyar görögdinnye termesztés előtt lehetőséget, biztonságot és a kockázatos termesztés csökkentését jelentené, ha a betakarítási szezon elhúzódna szeptember közepéig-végéig
- hangsúlyozta Lacházi Pál. Sárgadinnyéből nálunk a legkedveltebb és legkeresettebb a Kantalup és Gália típus. A legnagyobb mennyiséget sárgadinnyéből Bács-Kiskun vármegyében termelik. A sárgadinnyében nagy lehetőségek rejlenek még, nagy rá a kereslet, de a termelés kockázata is magasabb. A betakarított és értékesített termés minőségének kifogástalannak kell lennie mindig, mert a piacokon is csak állandó, megbízható minőséggel lehet hosszú távon megmaradni.
