Az időjárást illetően az idei év szöges ellentéte a hazainak, amely meglátszik a zöldség-gyümölcs ágazat termelési eredményein is. „Tavaly már a március úgy indult, hogy nem volt elegendő nedvesség a talajban, erre pedig egy hónapokon át tartó, rendkívüli aszály jött. Most fordítva van, hiszen már az ősz és a tél folyamán volt elegendő csapadék, és később, tavasszal, illetve a nyár eddigi folyamán is rendszeresen volt eső” – mondta el az Agrárszektornak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Hozzátette: „a sok csapadék összességében kedvező, de néhol már túl sok volt, és problémákat is okozott.”
Sok csapadék, egyenetlenül
A csapadék országosan ugyan bőséges volt, de eloszlása már korántsem volt egyenletes. A Kisalföldön és Szabolcs megyében például az elmúlt hónapban egyes részeken nem is volt eső. A túl sok csapadék kárt is okozott, például a cseresznye esetében néhol repedések jelentek meg a gyümölcsökön a hirtelen érkező, nagy mennyiségű víz miatt, a meggy esetében szintén sok a víztartalom. Ezen két termény esetében jelentős veszteségek is keletkeztek idén, igaz, inkább a tavaszi fagyok tizedelték meg az állományt, valamint a virágzás idején tapasztalt borús, hűvös időjárás.
A cseresznye kiesése így 50 százalékos, a meggy esetében 70 százalékos mértékű, gyenge-közepes termésnek mondható az idei.
A fagy leginkább a kajszi és az őszibarack termését károsította, itt országosan mintegy 70-80 százalék a kiesés, vagyis az idei kínálat nagyon gyenge. Az alma termését ma a szakma jónak látja, az elmúlt évek nehézségei után idén normális évet zárhatnak az almatermelők – legalábbis, ami a termés mennyiségét illeti.
A borsó és kukorica remek idén
A zöldségek esetében a tavaszi vagy és a jégkár hatása nem jelentős, így az időjárás ezen a téren inkább a pozitív hatásait mutatta meg. Ennek megfelelően a hazai zöldborsótermés nagyon jónak ígérkezik, bár a betakarítás már befejeződött, végső számok még nincsenek, de az eddigiek szerint kiváló termés lett.
Hasonlóan jó a csemegekukorica termése is, még az öntözetlen földeken is szép eredmények születtek, az öntözött földeken pedig alig volt szükség víz-utánpótlásra
– mondta el Apáti Ferenc.
Az időjárás még a szántóföldi zöldségtermesztőknek jött jól, hiszen itt komoly jelentősége van a külső hatásoknak, míg a hajtatott kultúrák esetében ez nem számottevő. A szántóföldi termesztésben ugyanakkor jó a helyzet, pozitívak a tapasztalatok. Igaz, a túl sok eső itt is okozott helyenként problémákat: a sárgarépa és a hagyma esetében például a nagy csapadékhullámokat követően megállt a víz a földeken, amely károsította a termést.
A problémák azonban helyi szinten jelentkeznek, ráadásul nem minden növény esetében, így a terméseredményeket tekintve így is jó évet zárhat a zöldség-gyümölcs ágazat.
Az árak nem nőttek az esőtől
Mindez az árakról, a piaci helyzetről már nem mondható el. A felvásárlási árak csökkennek, a jelenség hátterében nem csupán a bőséges termés, hanem a fogyasztók magatartása is áll.
Idehaza és európai szinten is csökken a zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Ez igaz a friss és a feldolgozott árura egyaránt, összességében 10-20 százalékos keresletcsökkenés tapasztalható. A piacot az önköltség nem érdekli, a kereslet és a kínálat szabja meg az árakat. A kajszi és az őszibarack esetében a nagy terméskiesés miatt magasak az árak, a többi termény esetében jó a kínálat, ezért alacsonyabb árakkal szembesülnek a termelők.
– figyelmeztetett az elnök.
Hangsúlyozta: ez nem csak nálunk, hanem más országokban is jelentkezik, a konzerv vagy fagyasztott árut termelő feldolgozók, amelyek többnyire exportra szállítanak, már jelezték: külföldi partnereik hallani sem akarnak áremelésről, inkább csökkentést szeretnének.
Jó ötlet a spórolás?
A termelők helyzetéről szólva kijelentette: az inputköltségek továbbra is magasak. „Bár a műtrágya-árak az utóbbi időben csökkentek, a mostani szint így is háromszor-négyszer magasabb, mint néhány évvel ezelőtt. A növényvédőszerek ára két év alatt 50 százalékot emelkedett, az energiaár pedig attól függ, ki milyen beszerzési stratégiát választott.”
A költségek csökkentése érdekében a termelők persze spórolnának, ezt azonban csak korlátozottan tudják megtenni. „Az intenzív és hajtatott kultúrák esetében erre kevesebb lehetőség van, a szántóföldi zöldségtermesztésnél van erre egy kis mozgástér, de a nagy biomassza-arány miatt, ez sem jelent nagy lehetőségeket. A gyümölcstermesztésben már inkább jellemző ez, hiszen a hazai gyümölcsültetvények mintegy fele idős és korszerűtlen, ezekre már csak emiatt sem fordítanak sokat a termelők.”
Az inputköltségek drágulása átalakítja a kereskedelmet, és valamelyest a termelést is. Kereskedői oldalon az tapasztalható, hogy a korábban drágán beszerzett műtrágyát nemritkán veszteséggel értékesítik a szereplők, a vevők pedig – látva az árak csökkenését – csak a szükséges mennyiséget veszik meg. A betárolás tehát nem jellemző, inkább kivárnak a gazdák.
„Jellemző, hogy a termelők visszavettek a vásárlási hajlandóságukból, különösen a prémium termékek esetében. A spórolás érthető, de sok esetben ez rossz döntésekhez vezet, amely még többe kerül majd” – mondta el az Agrárszektornak Márton Zoltán, a tápanyag-utánpótlással, elsősorban a biostimulátorokkal foglalkozó Malagrow szaktanácsadója.
Ez akkor jelentkezik igazán, ha valami probléma adódik, ha a körülmények nem ideálisak.
Például, ha valaki a paprika esetében a kalcium-utánpótláson igyekszik spórolni, könnyen szembesülhet azzal, hogy a nagy hőségben a növények kalciumfelvétele lelassul. A végén adott esetben csak lecsópaprikának adhatja el a termést, amely nagyobb kiesést jelent, mintha tudatosan költött volna az inputanyagokra, és azt nem kiadásként, hanem befektetésként kezelte volna” – fogalmazott.