Nagy Z. Róbert • 2023. július 20. 13:29
A nyári melegben egyáltalán nem ideális növényeket átültetni, vagy szaporítani, de nem is lehetetlen. Ebben az időszakban mégis gyakran kényszerülnek erre a kertbarátok, hiszen utazások alkalmával sok növénnyel lehet találkozni, melyek virágoznak, ekkor a legszebbek, és adott a helyzet: vagy most próbálunk belőlük szaporítani, vagy nem lesz több lehetőség erre.
Ültetés nyáron: van amit lehet
Az ültetések fő időszaka a kora tavasz és a késő ősz, ez azonban alapvetően csak a szabad gyökerű növényekre igaz. Amennyiben kertészeti konténerben, cserépben nevelt növényt vásárolunk, ezeknél az átültetéskor nincs gyökér sérülés, emiatt a növény fejlődése nem torpan meg, tehát ezek nyáron is kiültethetők. Sőt, jó is ha így teszünk, mert akkor őszig még van idejük jól begyökeresedniük az új helyükön a növényeknek, így várhatóan eredményesebb lesz az áttelelésük. A konténeres növényeknek másik előnye - már gyümölcsfákat is vásárolhatunk így -, hogy sokszor már teremnek is, azaz nem csak el kell hinnünk milyen fajtájú az az almafa, amin levél sincs (szabad gyökerűként vásárolva tavasszal, vagy ősszel), hanem ilyenkor látjuk is rajta a termést.
A konténeres növények ültetése egyszerű, de pár dologra fontos figyelni. Amennyiben árnyékoló alatt volt a növény, ahol vásároltuk, és mi tűzőnapra tennénk ki, akkor előtte szoktassuk hozzá ehhez. Egyes példányok túl sokáig voltak a cserepükben, vagy a konténerben és már rég kinőtték azt. Ezt onnan vehetjük észre, hogy a földlabda nagyon összeállt, szinte több a gyökér, mint a talaj benne. Ilyenkor kicsit faragjunk le az elöregedett gyökerekből, mert ezzel növekedésre serkentjük azt. Ez azért is jó, mert kiültetés után az a cél, hogy a gyökerek minél hamarabb, minél távolabbra érjenek a növénytől. Így stabilabban tartják a növényt és nagyobb területről tudnak vizet felvenni. A növénynek kiásott gödör minél nagyobb legyen a növény földlabdájához képest, mert így a gyökerei a lazább talajba könnyebben tudjanak belenőni. Az ültetési mélység is általában ugyanolyan legyen, mint az a termesztő edényben volt. Ha túl mélyre ültetünk lehet, hogy stabilabban áll majd a növény, de a kisebb mennyiségű csapadék, vagy öntözés ilyenkor félő, hogy le sem jut a gyökérzónájáig. Ha túl sekélyen ültetünk az pedig a gyökerek kiszáradásához vezethet. Ültetés után jól iszapoljuk be a növényt és az öntözésére később is fordítsunk figyelmet, hiszen eleinte csak abból a kis zónából képes vizet felvenni, amekkora a cserepe volt, lévén akkora a földlabdája, benne az összes gyökerével. Természetesen később ez változik, hiszen idővel a gyökerei messzebbre is eljutnak.
Így szaporítsunk nyáron hajtásról, tősarjról
A kirándulás, vagy utazás során kiszemelt növényről legegyszerűbb (lenne) magot szedni ám ilyenkor nem mindig van érett mag a növényen, sőt az is gyakori, hogy egy nemesített dísznövény egyáltalán nem hoz magot. A hibrid növények pedig ha hoznak is magot esélyes, hogy az abból kikelő növények még csak nem is hasonlítanak arra a példányra, amiről a magot szedtük. Ezért ha épp van mag a kiszemelt növényen, akkor is nézzünk utána, hogy megéri-e arról szaporítani.
Nyáron zölddugványozással, vagy félfás dugványozással is szaporíthatjuk a cserjék többségét, azaz elég hajtást levágnunk és megpróbálni meggyökereztetni. Az ideális hajtás zöld, azaz még nem fásodott, de nem is annyira zsenge, hogy vágás után azonnal hervadni kezdjen. A levágott hajtást 6-15 centiméteresre daraboljuk úgy, hogy minden darabon 3-5 rügy legyen. A sűrűbb rügyállásúakból rövidebb, a ritkábbakból így hosszabb dugványunk lesz. Ezeket tegyük homokba vagy perlitbe, tartsuk állandóan nedvesen, akár fóliával, vagy befőttes üveggel leborítva, így őrizve a párát. Árnyékos hely a legideálisabb a gyökeresedő dugványoknak. Amikor új levelet hoznak, akkor már gyökeresek.
A dugványok beültetésekor fontos a polaritás megtartása, azaz amikor feldaraboljuk, majd ültetjük a hajtásokat az a végük legyen felfelé, ami a növényen is felfelé volt, és az legyen lefelé, ami a növényen is lefelé volt, mert ha ezt felcseréljük és megfordítjuk, akkor nem fognak meggyökeresedni. Vannak növények, melyeknél a levélálláson, vagy rügyálláson ez látszik, de nem mindnél. A nagyobb levelűek esetén ollóval keresztbe felezzük meg a leveleket, így csökkentve a párologtató felületet, és a párolgást, ami ameddig nincs gyökér hasznos, ha csökkentett mértékben működik a gyökereztetés alatt álló növényeinken. Rózsákat is hasonlóan dugványozhatunk, a lényeg, hogy a vessző érett legyen. Amelyiken idén már nyílt virág, az alkalmas szaporításra. Ha a hajtásvágás és az ültetés között napok telnek el, akkor a hajtásokat csavarjuk nedves papír zsebkendőbe, és tegyük egy fóliatasakba, valamint tartsuk hűvös helyen az ültetésig.
Némely növények igen jó sarjnevelők, mások inda végén hozzák a szaporulatot. Ha ilyen növénybe botlunk, akkor egyszerűbb dolgunk lesz, hiszen nem kell gyökereztetnünk. A sarjakból lehetőleg azokat válasszuk le, amelyek már önálló gyökérrel rendelkeznek. Ez számos lágyszárú évelő növényre is alkalmazható szaporítási mód.
Évelő növények másik biztonságos szaporítási módja a tőosztás. A nagyobb, több hajtással rendelkező tőből egyszerűen kiásunk egy darabot. Gyakori, hogy egy növény mellett ott vannak a kisebbek is, például a magról kelt utódok. Ezekből úgy próbáljunk kiásni, hogy minél több gyökér maradjon a tövön. A kockázat ugyanis abban van, hogy ilyenkor gyökérvesztés következik be, azaz jóval kevesebb gyökérmennyiség marad a kivett tövön, mint ami addig ellátta a lombozatot vízzel és benne oldott tápanyagokkal. Emiatt következik be a hervadás. Ez úgy előzhető meg, ha minél nagyobb gyökérrel szedjük ki, a föld feletti részt vágjuk vissza, nagy levelűeknél ollóval felezzük le a leveleket, így csökkentjük ebben az esetben is a párolgási felületet.
Ha nagyobb méretű növényt akarunk átültetni, metsszük erőteljesen vissza az ágait, akár felére, harmadára. Lehet, hogy az összes levelét lehullajtja, de amíg a vesszői élnek nincs veszve a dolog. Minden levélnyél alatt található alvórügy, melyek ilyen, a növény szempontjából krízishelyzetben aktiválódnak. Amikor a növényünk új levelet, vagy hajtást hoz, akkor már valószínűleg sikerült a próbálkozásunk, túléli a műveletet.
Ültetés után folyamatosan legyen nedves a talaj, és az is jó lehet, ha egy átlátszó kilyuggatott nejlontasakot húzunk a növényre, mert így páratelt lesz a levegő körülötte, kevésbé tud párologtatni, ami jó, hiszen egy ideig még a gyökere kevesebb vizet szolgáltat számára. Arra figyeljünk, hogy a tasak szellőzzön, mert különben berohadhat a levél, és ha az adott növény szárazságtűrő és fénykedvelő ilyenkor akkor is előbb inkább cserépbe ültessük, és árnyékban tartsuk, hiszen a nyár nagyon nem ideális az átültetésre. Amikor új hajtást hoz, az jelzi, hogy a gyökerek regenerálódnak, már képesek ellátni a növényt, akkor szoktatással a végleges helyére ültethető, kikerülhet a cserépből.