Vitathatatlanul a hét legnagyobb jelentőségű híre volt a globális agrofood-bizniszben az, amikor Moszkva hétfőn bejelentette: Oroszország leállítja részvételét a fekete-tengeri gabonamegállapodásban.

A döntés nem érte teljesen váratlanul a piacokat, hiszen régóta lebegtette a részvétel felfüggesztését a Kreml, de egészen a megállapodás utolsó napjáig volt remény a megegyezésre és a folytatásra. Az ENSZ és Törökország közvetítésével tavaly létrejött paktum, amely lehetővé tette az ukrán gabona Fekete-tengeren keresztüli exportját, hétfőn járt le, az orosz fél pedig már a reggeli órákban közölte, hogy nem szeretne folytatást.

A döntést több ország is azonnal elítélte, az ENSZ-főtitkár sajnálatosnak nevezte azt, Robert Telus lengyel mezőgazdasági miniszter úgy fogalmazott: Oroszország fegyverként használja a gabonát.

Samantha Power, az amerikai, nemzetközi segélyezési intézmény, az USAID vezetője kedden 250 millió dolláros új támogatást ígért az ukrán gazdák megsegítésére.

Azonnal reagáltak a piacok

A többször meghosszabbított gabonapaktum lehetővé tette élelmiszer- és műtrágyaszállítmányok, köztük az ammónia exportját három ukrán fekete-tengeri kikötőből. A teherhajók a megállapodás szerinti humanitárius folyosón keresztül Isztambulba, a tárgyalásokat segítő Törökország egyik legforgalmasabb kikötőjébe juthattak el.

A búza ára a hír hatására rögtön 3,5 százalékkal emelkedett, mivel a piacon attól tartottak, hogy az ukrán áru a lépést követően nem jut el kellő mennyiségben a vevőkhöz.

A félelem érthető, hiszen Ukrajna jelentős termelőnek számít a gabona és olajos magvak terén, és a háború kitörése miatt megnehezült exportja rekordmagasságba emelte tavaly az élelmiszerárakat. A 2022 júliusában, mintegy öt hónappal a háború kitörése után kötött gabonamegállapodás segített az árak csökkenésében és a globális élelmiszerválság enyhítésében.

Megnyugvás – pár napig

A helyzet azonban jobb, mint a háború kitörése utáni hónapokban, mivel más termelők, például Brazília és Oroszország gabonakínálata megnőtt, és jó termést várnak Európában is, valamint a raktárakban lévő készletek továbbra is jelentősek.

Éppen ezért a kezdeti áremelkedést később visszafogta az a vélemény, hogy a fekete-tengeri gabonamegállapodás lejárta nem fogja súlyosan akadályozni az ukrán exportot.

A piacok visszarendeződését segítette az is, hogy Ukrajna nem késlekedett a válasszal, és egyértelművé tette: kész orosz biztonsági garanciák nélkül is meghosszabbítani a fekete-tengeri gabonaegyezmény hatályát, és ezt jelezni fogja a közvetítőként eljáró ENSZ-nek és Törökországnak is. Később Lengyelország is közölte: hajlandó segíteni, hogy több ukrán gabona haladjon át az országon, és logisztikai segítséget kért az Európai Uniótól a szárazföldi szállítás kapacitásainak növelésére.

Az oroszok lőnének is

Újabb fordulatot jelentett azonban az ügyben, hogy az orosz védelmi minisztérium a hét közepén bejelentette: minden ukrán kikötőkbe tartó hajót katonai rakomány potenciális szállítójának tekintenek, a felségjelzés által megjelölt nemzeteket pedig a konfliktus aktív résztvevőinek.

Ukrajna kikötői a tavaly júliusi megállapodásig le voltak zárva, a gabonaegyezmény azonban ebben érdemi változást tudott elérni. Jelenleg nem világos, hogy most, hogy Oroszország kilépett a paktumból, lehet-e majd gabonát szállítani.

A Fekete-tenger térségébe való belépéskor felszámított háborús kockázati biztosítási díjak emelkednének, és a hajótulajdonosok vonakodhatnak attól, hogy hajóikat Oroszország beleegyezése nélkül háborús övezetbe engedjék. Biztosítási iparági források szerint a fedezeti megállapodások gyorsan megváltozhatnak. A háborús kockázati biztosítási kötvényeket hétnaponta meg kell újítani a hajók esetében, ami több ezer dollárba kerül.

Szárazföld – korlátok és feltételek

A megoldás – legalábbis részben – a szárazföldi szállítás felpörgetése lenne, ennek azonban komoly kapacitásbeli korlátai vannak. Ráadásul az EU keleti tagállamai segítenék a gabona tranzitforgalmát, de továbbra is elutasítják azt, hogy az ukrán gabona akadálytalanul érkezzen.

A júniusban már meghosszabbított, jelenleg szeptember 15-ig érvényes ukrán behozatali tilalom további érvényben maradását kéri Magyarország és négy másik kelet-európai tagállam

– mondta Nagy István agrárminiszter az érintett országok agrárvezetőinek szerdai találkozója előtt. A megbeszélésen egyetértés mutatkozott ebben az ügyben, így az érintett öt ország ezzel a javaslattal élt az Európai Bizottságot kérve az év végéig tartó hosszabbítás érdekében.