A múlt héten jellemzően a nyugati, délnyugati és az északkeleti országrészben fordultak elő több alkalommal is záporok, zivatarok, a múlt pénteken hazánk nagy részét érintették kisebb-nagyobb mértékben vihar, melyeket a déli országrészben helyenként károkozó szél kísért - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrissebb agrometeorológiai jelentéséből. Így az elmúlt tíz napban összességében sokfelé hullott hazánkban 5-20 mm közötti csapadék, a Dunántúl déli, délnyugati tájain valamint északkeleten többfelé ennél jóval több is esett, azonban az Alföld középső tájai csaknem teljesen szárazon maradtak. Az elmúlt tíz és harminc napos csapadékösszeg is jelentős hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest az ország nagy részén, előbbi nagy területen 10-25 mm, utóbbi 20-40 mm közötti. Többlet a délnyugati és északkeleti országrészre jellemző, ahol a talajok nedvességtartalma is kedvezően alakul. Ugyanakkor az Alföld jelentős részén, Budapest környékén, és helyenként a Dunántúl keleti és északi tájain is meglehetősen száraz a felső fél méteres talajréteg, és aszály jelei mutatkoznak. Nyári szántóföldi növényeink a mélyebb talajrétegekből tudnak nedvességhez jutni, ahol még kielégítő a víztartalom.

A kalászosok és a repce betakarítása már a legtöbb helyen befejeződött, a búza aratása is a végéhez közelít, a tarlók tárcsázása is sokfelé megtörtént már. A kukorica és a napraforgó a legtöbb helyen szépen fejlett. A kukorica a virágzás vége - szemfejlődés állapotában van, a napraforgó jellemzően még virágzik, de már elvirágzott táblákat is látni. Egyelőre a mélyebb talajrétegben még országszerte találnak vizet, de főleg az Alföldön több csapadékra lenne szükség az optimális fejlődésükhöz (júliusban 100 mm csapadék lenne számukra ideális).

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a június végére, július első dekádjára vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban még magas az index értéke, a kalászosok és a repce éréséből adódó júniusi csökkenés sem hangsúlyos már. A nyári növények zöld tömege ugyanakkor még kissé növekszik. Az anomália térképen az idén először jelentek meg nagyobb területű vörös foltok, ahol a sokéves átlagnál alacsonyabb az index értéke, azaz az eddigiekkel ellentétben a növényzet már nem dúsabb, zöldebb országszerte a szokásosnál. Ennek egyik oka a vetésforgóban keresendő, másik pedig az, hogy az Alföld déli területein sokfelé kevés csapadék hullott június folyamán, és ezt megsínylette a vegetáció is.

Egy hullámzó frontrendszer határozza meg időjárásunkat a következő napokban. Hétfő estétől főként az északi országrészben számíthatunk záporokra, zivatarokra, majd kedden nyugatról kelet felé helyeződő zivatarzóna vonul át fölöttünk, melyben a helyenként heves zivatarokat felhőszakadás, jégeső és erősen viharossá fokozódó szél is kísérheti. Kedd estétől újabb zivatarok érkeznek főleg a déli és keleti országrészbe, majd szerdán napközben többfelé, estétől már csak a keleti országrészben várhatók további zivatarok. Csütörtök estére keleten is stabilizálódik a légkör, elvonulnak a zivatarok, addig azonban összességében a Dunántúlon 10-25 mm, a Dunától keletre 20-40 mm csapadék valószínű nagy területi változékonyság mellett. A Dunántúlon már csütörtöktől, keleten péntektől szárazabbra fordul időjárásunk, csak elszórtan alakulhat ki egy-egy zápor, zivatar a hétvégén. A hőmérséklet fokozatosan visszaesik a hét első felében. Kedden északnyugaton már csak 25 fok köré, míg az Alföldön még 30-35 fokig melegszik a levegő, majd szerdán a tartósabban csapadékos területeken alig lesz több 20 foknál, míg máshol 25-28 fokot mérhetünk. Csütörtökön lesz a leghűvösebb, ekkor nagy területen 25 fok alatt maradnak a maximumok, majd péntektől melegedés kezdődik, és a hétvégén 30 fok köré melegszik a levegő.