2023. július 31-i határidővel, többszöri hosszabbítás után a kormány kivezette a tavaly februárban, eredetileg három hónapra bevezetett élelmiszerárstopot. Az intézkedés lényege az volt, hogy a kiskereskedők az érintett termékeket nem árulhatták magasabb áron, mint 2021. október 15-én, illetve, tavaly novembertől az étkezési tojás és burgonya esetében, mint 2022. szeptember 30-án - olvasható a Világgazdaság oldalán. A hatósági árak bevezetése óta az egyes termékek mezőgazdasági és feldolgozói termelői árai különböző pályákat írtak le, ezért az árstop utáni rendszerben - ami az átadási árakhoz kötött kiskereskedelmi árak miatt még mindig erősen szabályozott - is másként fognak alakulni az áraik.
Ennyi volt az élelmiszerárstop - mi következik most?
Az ársapka kivezetéséről szóló kormányrendelet szerint augusztus 1. és szeptember 30. között a kiskereskedőknek a kötelező akciózáson felül a ma még ársapkás termékek közül legalább két termékfajtánál a beszerzési árhoz képest legalább 15%-kal alacsonyabb bruttó kiskereskedelmi, vagyis fogyasztói árat kell alkalmazniuk. A rendelet kötelezi a kereskedőket arra is, hogy az árcsökkentett termék mellett a csökkentés pontos százalékos mértékét is tüntessék fel. Ezenkívül szeptember 30-ig az a szabályozás is érvényes, hogy a korábbi ársapkás termékek bruttó fogyasztói ára nem lehet magasabb a beszerzési árnál.
Ebből azonban könnyen meg lehet majd állapítani, egy-egy beszállító mennyiért is adta termékét az adott kiskereskedelmi láncnak, vagyis ezentúl könnyű lesz bizalmas üzleti információhoz jutni. Ezzel kapcsolatban Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke úgy fogalmazott, hogy a cégek számára nehézséget okoz, hogy ezen termékek esetében az átadási áraik teljesen transzparenssé válnak a versenytársaik és az egyéb kiskereskedelmi láncok számára. Az átadási árak ugyanis, akár más termékekhez kapcsolt feltételek, illetve egyéb, az üzlethez kötődő kondíciók által meghatározottak, és egyedi megállapodásokon alapulnak. Egyes szakértők szerint az átadási árak ilyen fokú átláthatóvá tétele versenyjogi aggályokat vet föl.
Búcsút mondhatunk az 1-essel kezdődő áraknak a sertéscombnál?
Az árstop kivezetése a sertéscomb esetében a reális várakozások szerint azt jelenti, hogy az ára belátható időn belül a helyettesítő terméke, vagyis a lapocka árához igazodik. A comb az ársapka okán kilónként 1400-1500 forint körüli áron szerepel a bolti kínálatban, a lapocka 2000 forintért, illetve annál magasabb áron kapható. Éder Tamás szerint ugyanakkor azt egyelőre nem lehet látni, hogy melyik kiskereskedelmi cég hogyan reagál az árstop kivezetésére. Egyes hírek szerint ugyanis vannak olyan láncok, amelyek nem egy ütemben építik be ezt az áremelkedést a fogyasztói áraikba, és akciózás vagy az árrés csökkentése útján kisebb mértékben emelt árakon kínálják ezeket a termékeket. Belátható időn belül azonban e két termék árának ki kell egyenlítődnie - hangsúlyozta a Hússzövetség elnöke.
A sertéshúsok piacát meghatározza, hogy az idén folyamatos az élő állatok árának emelkedése, ez viszont nagyon lassan épül be a fogyasztói árakba, így a szakember szerint ezen a piacon rövid távon nem lehet árcsökkenésre számítani.
A brazil madárinfluenza is betehet a csirkemell kedvelőinek
Az átadási árakat nem az árstop megléte vagy kivezetése, hanem a kereslet és a kínálat határozza meg. A baromfipiacon pedig most a termelők és a feldolgozók azt érzékelik, hogy nagymértékű import áramlik be Európába Ukrajnából és Brazíliából, ez pedig lefelé nyomja az árakat - mondta el a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács igazgatója, aki szerint egyébként
az ársapka, a bevezetése utáni néhány hónapban még segített az infláció féken tartásában, de később ez már nem volt igaz.
A kiskereskedelmi láncok ugyanis ráterhelték az árstopból adódó költségeiket más termékekre, így nem a valós ár-érték arány alakult ki az egyes termékek között, ez most helyreállhat - tette hozzá. A szakember szkeptikus az áruházláncok kötelező akciózásával kapcsolatban, szerinte ezeket az intézkedéseket megpróbálják visszaterhelni a beszállítóikra.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adataiból kiindulva az látszik ugyanis, hogy az árstopban érintett csirkemell feldolgozói átadási ára július közepén kilogrammonként 1982 forint volt, a csontos csirkemellé pedig 1382 forint. Ezeknek az áraknak az éves emelkedése 15,2%-os, illetve 9,2%-os volt. Ez pedig jócskán elmarad az élelmiszer-infláció júniusban mért 29,3%-os mértékétől. Ezekből kiindulva még a beszerzési ár alatt 15%-kal meghatározott fogyasztói ár is magasabb lehet az ársapkás, általában 1500 forintos filéárnál - kevesebb mint 200 forinttal -, feltéve, ha egyéb, a beszállítókkal fennálló megállapodások nem mozgatják el az árat. Márpedig a világpiaci hatások valószínűsíthetően hamarosan jelentős mértékben befolyásolják majd a csirkehúsárakat: Brazíliában a sok baromfihúst termelő régiókban madárinfluenza-járvány tört ki, ami pedig szintén áremelkedést hozhat.
A tojáspiacon már kisebb az árnyomás
A tojás kereslete ciklikus, húsvétkor, karácsonykor és ősz elején van egy ugrás a keresletben, a nyári időszakban viszont kevésbé keresik a fogyasztók a tojást, így most kínálati piac van. A tojás termelői ára kora nyár óta csökken, ez pedig nagy valószínűséggel megjelenik a boltok polcain is
- mondta a portálnak Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) alelnöke.
Az AKI legutóbbi tojáspiaci adatai szerint az M+L méretű tojás idei első 28 heti átlagára 62,12 forint volt. Itt is látszik a csökkenő trend, mivel a 28. heti ár már csak 49,55 forint volt darabonként. Tavaly október közepén egyébként ennél magasabb, 64 forint körül volt az M+L méretű tojás ára. Termelői oldalról így nem várnak árnövekedést, és az árstop kivezetésének híre sem hozott kiugró keresletet, ami nem meglepő, mivel a tojás minőségmegőrzési ideje 28 nap, folyamatosan termelődik, így nem érdemes felhalmozni, ahogyan a termelők sem tudnak készletezéssel árat befolyásolni. A jelenlegi piaci helyzet Pákozd Gergely szerint más a tavalyinál. Akkor tavasszal nagyon alacsonyak voltak az árak az európai túltermelés miatt, ősszel viszont már látszott a háború hatása, ráadásul a madárinfluenza és az aszály is az áremelkedés irányába nyomta a piacot. Most viszont a tavalyinál jobb a termés, a takarmányárak is normalizálódnak, és eddig az időjárás kedvez a kukoricának is.
A cukor lehet a kakukktojás
Az árstopból kikerül még a liszt, az UHT-tej, a cukor, az étolaj és a burgonya is. A lisztpiacon az árstop kivezetésével minden bizonnyal csökken a fogyasztói ár, mert - ahogyan azt Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója korábban elmondta - a malmok árversenye lefelezte az átadási áraikat, és már az ársapka bázisául szolgáló árnál is olcsóbbak kínálják a lisztet. Az étolajnál a szakértők szintén árcsökkenést várnak.
Az AKI jelentése szerint az árstopos 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT-tejnél a átadási árak csökkenő tendenciát mutattak, júniusban a gyártói márkáknál 287,81, a kereskedelmi márkáknál pedig 221,26 forintot tettek ki, míg a KSH - márkák szerint nem elkülönített - adatai szerint ezt a terméket ugyanebben a hónapban a boltokban 300 forintért lehetett megvásárolni, vagyis itt is árcsökkenésre lehet számítani. A cukor világpiaci árának emelkedése ugyanakkor nem sok jót jelent a fogyasztóknak, a 260 forint körüli kilogrammonkénti jelenlegi fogyasztói ár még a beszerzési ár alatti 15%-os akcióval is bőven 300 forint fölé emelkedhet.
