A mögöttünk álló héten kedden a Dunántúlon hullott többfelé bőséges csapadék, majd csütörtökön és pénteken a záporok, zivatarok az ország északi részére is kiterjedtek, a hétvégén pedig az Alföld is megázott. A zivatarokat többfelé kísérte felhőszakadás, és viharos szél is. Az elmúlt öt nap csapadékösszege az ország északi, északnyugati felén nagy területen meghaladja a 40, helyenként a 100 mm-t is, és csak Baranyában és Fehérgyarmat térségében esett kevesebb, mint 10 mm ezen időszak alatt - derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) agrometeorológiai jelentéséből. A tíznapos csapadékösszeg is szinte országszerte meghaladja a sokéves átlagot, sokfelé hullott 50-100 mm, ami akár a kétszerese az ilyenkor megszokott mennyiségnek.

A talaj felső rétege sokfelé telítődött nedvességgel, az Alföld rosszabb vízáteresztő képességű talajain belvízfoltok is kialakultak. A nyugati és az északi országrészben a mélyebb rétegek is alaposan átnedvesedtek, az Alföldön viszont még mindig vannak szárazabb foltok. A hőmérséklet elég változatosan alakult, hiszen a hét első felében még országszerte mérsékelten meleg idő volt a jellemző 25-30 fokos csúcsértékekkel, majd csütörtöktől egy hullámzó frontrendszer osztotta ketté az országot. Pénteken és szombaton nyugaton mindössze 19-22 fok közötti értékeket mértek, miközben a keleti, délkeleti országrészben 34-37 fokos fülledt hőség volt jellemző. Vasárnap a hidegfront mögött már országszerte lehűlt az idő, az ország keleti felén 10-14 fokkal esett vissza a hőmérséklet.

A tavalyi évhez hasonlóan az idén is késve kezdődött a kukorica vetése. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talaj hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. A talajnedvesség kedvezően alakult még a vetés kezdeti időszakában, április közepétől azonban főként az Alföldön többfelé kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, és május első dekádjában is kevesebb eső öntözte a friss vetést az optimálisnál. Így a felső talajréteg, ahonnan a kukorica ilyenkor a nedvességet gyűjti, elsősorban az Alföldön kiszáradt. A hónap közepén érkezett bőséges csapadék viszont pótolta nedvességet, a növények fejlődése optimálisan alakult, de északkeleten, ahol kevesebb esett, május végére ismét szárazzá vált a talaj.

Július első két dekádjában a záporos csapadékforma volt a jellemző, foltokban nagyobb mennyiség is leesett, míg az Alföld nagy része, valamint Budapest és Mosonmagyaróvár környéke egyre szárazabbá vált. Július végén több hullámban kiterjedt zivatarrendszerek okoztak nagy területen jelentős csapadékot, de az ország középső része ebből kimaradt, így arrafelé a hónap végére aszályos körülmények alakultak ki, míg a Dunántúl nyugati részén vízbőség volt. Augusztus első hetében országszerte bőséges csapadék hullott, ami különösen az alföldi állományoknak jött jókor. A tenyészidőszak eddig eltelt részében hazánk nagyobb részén az optimális körül alakul az összegzett csapadék, 20-50 mm hiány az Alföldön jellemző. A hőmérséklet áprilisban, májusban és júniusban is gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, így jelenleg az összegzett hőösszeg jócskán elmarad az optimálistól, hiába volt júliusban az átlagosnál melegebb az idő.