Braunmüller Lajos • 2023. augusztus 16. 05:58
Napokon belül várható a deszikkálószerek légi kijuttatásának elbírálása, és bár a döntés nem vehető biztosra, a termelők bíznak a pozitív elbírálásban. Az első rénézésre szűk növényvédelmi részletkérdésnek tűnő döntés azért jelentős, mert a hazai napraforgó-állomány csaknem tizede nőtt olyan magasra, hogy a hagyományos, gépes kijuttatás nehézségekbe ütközne. A mintegy 60 ezer hektárnyi területen a bőven két méter feletti növények drónos deszikkálása ugyanakkor korántsem egyszerű döntés az elsodródás veszélye miatt, amelyhez már egy kis szellő is elegendő. További probléma, hogy még engedélyezés esetén is fennáll az a piaci helyzet, hogy nem lesz egyszerű készítményt szerezni.
Az idei, szokatlanul csapadékos évben különösen aktuális a deszikkálás a napraforgó esetében, a termelők körében különösen nagy bizonytalanság volt az az Agro-ökológiai Program (AÖP) keretében művelt, valamint az agrár-környezetgazdálkodási vállalással érintett (AKG) területek esetében az eljárást illetően.
A meglehetősen magas víztartalmú, élénkzöld növények esetében a deszikkálást eredményező anyagok kijuttatásával lényegében a növény vegetatív részeinek fejlődését állítják meg a termelők, a kérdéses szerek kijuttatása után már néhány órával észrevehető hatást lehet felfedezni a növényeken. A kezelés hatására a zöld részek sötétebbek, szárazabbak lesznek, a majdani betakarításra felkészítve az állományt – természetesen csökkentve a szemek nedvességtartalmát is. Ezzel ugyanis a gépi betakarítás során könnyebben választható el a szár a szemektől.
Egy zöld lámpa már kigyulladt
A legfontosabb szóba jöhető deszikkáló hatóanyag a dikvát-dibromid, amelyet több márkanév alatt is forgalmaznak. Fontos azonban, hogy ennek használata néhány nappal ezelőtt még – a kevéssé egyértelmű szabályozás miatt – kérdéses volt az AKG-s területeken. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara a hatóanyag – pontosabban két konkrét készítmény - felhasználására ért engedélyt, amelyet meg is kapott. Ezeket a termékeket napraforgón kívül több más növény, így például szója, őszi káposztarepce és egyéb növények esetében is használni lehet. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége egy harmadik termék esetében kért engedély, amelynek elbírálása szintén pozitív volt.
A napraforgó esetében kulcsfontosságú eljárás kérdése azonban a legutóbbi időkig kérdéses volt az AKG és AÖP területeken, amelyek a több mint 670 ezer hektárnyi termőterület jelentős részét, mintegy 200 ezer hektárt tesznek ki. Nemrégiben azonban megérkezett az állásfoglalás, amelynek örülhettek a termelők. A dikvát-dibromid hatóanyag szóban forgó támogatási programokban történő felhasználásával kapcsolatban egy gyártó hazai képviselője fordult kérdéssel az Agrárminisztériumhoz.
A tárca állásfoglalása szerint a hatóanyag az AÖP esetében forgatás nélküli művelés alá eső területeken továbbra sem használható az állomány szárítására, azonban az AKG esetében Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága szerint alkalmazható – szükséghelyzeti engedélyben foglalt feltételek mellett.
Magasra törő állomány
A szóban forgó mintegy 200 ezer hektár tehát elvben „megmenekült”, ám továbbra is kérdéses azon állományok sorsa, ahol a hagyományos kijutattás nehézségekbe ütközik. A deszikkálás esetében ugyanis felmerül néhány probléma idén, amely okozhat némi zavart a napraforgó-termesztők számításaiban.
Az idei csapadékos időjárás miatt a napraforgó szokatlanul nagyra nőtt, a sok eső miatt hirtelen „megnyurgult” növények sokhelyütt messze meghaladják a két méteres magasságot.
Ezt a méretet a szokásos gépes kijuttatás már nehezen tudja kezelni az állomány károsítása nélkül, a beállított magasság valamivel két méter alatt van. Ennél magasabb állomány esetében félő, hogy a munka során a napraforgó-tányérokat leverik, összetörik a gépek. Igaz, szárterelőkkel és lassabb sebességgel ez a kár mérsékelhető. Mindez az érintett sorokban érdemi, az összterületen ugyanakkor kisebb, néhány százalékos veszteséget jelent.
A napraforgó országszerte szokatlanul nagy, de információink szerint az átlagosnál jelentősen magasabb növények mintegy 60 ezer hektáron fordulnak elő, ami a teljes vetésterület csaknem tizedét teszi ki.
A drón segíthet, de kockázatokkal járna
Ezeken a területeken elvben megoldás lehetne a légi kijuttatás, azonban a hatóanyag drónos permetezése nem engedélyezett, az elsodródás veszélye ugyanis ilyenkor fokozottan fennáll. A drónokból kijuttatott, szétporlasztott, szinte felhőszerű deszikkálószert a kisebb szellők is átfújhatják az állományon kívüli területekre, ezáltal más táblák, egyéb területeket, őshonos, adott esetben védett növényeket is érinthetne a kezelés.
Igaz, megfelelő feltételek teljesítése mellett elvben a hatóságok sem zárnák ki a légi kijutattás engedélyezését sem – a kérdés jelenleg az Agrárminisztériumban van elbírálás alatt.
Az általunk megkérdezett szereplők szerint a döntés kétesélyes, bár az engedélyezésnek valamivel nagyobb esélyt adtak a termelők, mint az elutasításnak. A probléma mindenképpen aktuális, átlagos években már ezekben a napokban indulna a deszikkálás, idén az időjárás miatt ez várhatóan augusztus végére tolódik – mindenesetre a szaktárca végleges döntése napokon belül várható.
Felkészült a piac?
Az AKG művelésre vonatkozó, már megszületett döntés, és az esetlegesen várható engedély a légi kijuttatásra ugyanakkor a lapunknak nyilatkozó termelők szerint némi nehézséget okozhat a dikvát-dibromid ellátásban.
Viszonylag rövid idő alatt ugyanis a termelők körében jelentős dikvát-igény mutatkozott, a piac pedig nem feltétlenül van felkészülve arra, hogy ezt zökkenőmentesen kielégítse.
Mivel korábban nem volt engedély a hatóanyag alkalmazására, a forgalmazók eleve nem készültek olyan raktárkészlettel, amely képes lenne kielégíteni az eleve tervezetten felül jelentős igényt, amelyet az AKG, és az esetleg napokon belül zöld lámpát kapó légi kijutattás indokolna. Elképzelhető tehát az is, hogy a második elbírálás után a termelők dikvát-beszerzése némi nehézségbe ütközik.