Részletes elemzésben foglalkozik az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány az agrárium gazdasági súlyával az Európai Unió, Norvégia és az Egyesült Királyság esetében. Ehhez a (bányászat nélküli) primer szektor bruttó hazai össztermékhez való hozzájárulását és exportteljesítményét, a foglalkoztatottsági részesedését és az országonként megművelhető földterület arányát is vizsgálták.

Az elemzésből kiderül: az agrárium tavaly az Európai Unió gazdasági teljesítményének átlagosan 1,7 százalékát adta, és 2021-ben a munkavállalók 4 százalékát foglalkoztatta.

Magyarországon a – a régiós folyamatokkal összhangban – a rendszerváltozást követően egyre jobban csökkent a mezőgazdaság súlya. Ebbe a kategóriába tartozik a földművelés és állattenyésztés mellett az erdőgazdálkodás, a halászat-halgazdaság és a vadgazdálkodás.

Visszaszorulóban az agrárium

Az elemzés által közölt térképen szembetűnő, az agrárium jelentősége nyugatról-keletre, illetve északról-délre haladva növekszik. Két kiemelt régió a Baltikum és a Balkán-félsziget. A közép-európai társaink közül hazánkban a legmagasabb az agrárium súlya, Románia viszont már magasabb aránnyal bír. Mindez azonban – a gazdasági fejlődés tendenciája szerint – egyre jobban visszaszorul. Ez a visszaesés az 1980-as évekig az ipar (szekunder ágazat), majd ezt követően pedig a szolgáltatási (tercier) szektor javára történt. Hazánkban 1995 és 2022 között 4,43 százalékponttal csökkent a mezőgazdaság gazdasági súlya.

Az elemzés megjegyzi: egy ágazat jelentőségének vizsgálatához a másik kiváló indikátor az exporton belüli aránya. Az OEC (Organisation of Economic Complexity) 2021-es adatbázisa alapján hat termékkör: az állati eredetű termékek, zöldség- és gyümölcsáru, fűrészáru, növényi és állati melléktermékek, illetve egyéb élelmiszerek esetében vizsgálták országonként a primer szektor gazdasági súlyát.

Európában Lettországban kiemelkedő a mezőgazdasági árucikkek kiviteli termékek közötti aránya, közel 40 százalék. A balti államot Litvánia, Dánia és Horvátország követi, rendre 23,26, 22 és 21,05 százalékos értékekkel. Magyarországon ez az arány 2021-ben 10,07 százalék volt – beleértve tehát a termékpálya minden szegmensét.

Kétszázezren élnek az ágazatból

A harmadik legjobb mutatószám az agrárium gazdasági jelentőségének vizsgálatához a szektor munkavállalóinak összes foglalkoztatotton belüli arányának nemzetközi összevetése, amely az alábbi térképen látható.

A mutató esetében Románia vezet, ahol a dolgozók közel ötöde dolgozik földművesként, állattenyésztőként, erdészként vagy halászként. Keleti szomszédunkat Görögország, majd Lengyelország követi. Magyarországon a foglalkoztatottak mintegy 4,4 százaléka dolgozik a szektorban, ami átlagosnak számít.

A mutató régiós országainak esetében való alakulását az uniós átlaggal összevetve megállapítható, hogy mind az öt területi egységben a csökkenő tendencia érvényesült, hasonlóan a primer szektor gazdasági súlyának változásához. Legnagyobb mértékben Szlovákiában csökkent az ágazati foglalkoztatottak aránya, közel 77,5 százalékkal. Az uniós mérséklődési átlag közel 65 százalék.

Hazánkban a 2021-es 4,4 százalékos érték 4,65 millió fő foglalkoztatottal számolva 207 ezer főt jelentett.

Középmezőnyben a termelékenység

Az ágazati foglalkoztatottak arányának és a szektor bruttó hazai össztermékhez való hozzájárulásának hányadosával vizsgálható a mezőgazdaság munka-termelékenysége. A két arányszámból képzett mutató alapján Máltán a legmagasabb a munka-termelékenység, míg a legalacsonyabb Luxemburgban. Hazánk a rangsor közepén helyezkedik el.

Az elemzés kitért arra is, hogy a mezőgazdaságilag jelentős országok esetében sok esetben a mezőgazdaság súlyát a gazdasági adottságok okozzák, mint például a mezőgazdaságilag hasznosítható területek országon belüli aránya. A Világbank módszertani dokumentumai alapján a mezőgazdaság gazdasági hozzájárulását a teljes ágazati kibocsátás és a termeléshez felhasznált javak értékének különbségével mérik. A jelentés készítői ugyanakkor megjegyzik: a mutató hátrányai közé tartozik, hogy az informális, nem követhető gazdasági tevékenységet (csere, szívesség, ajándék) nem képes mérni, így erre csak becslések elérhetőek.