Meglepő dolog derült ki a magyar szilváról: ezt sokan nem gondolták volna

Javában tart a szilvaszezon Magyarországon, bár az időjárás nem kedvezett a szilvatermesztésnek. A hűvös tavaszi időjárás ugyanis néhány fajta esetében kedvezőtlenül befolyásolta a termékenyülést, a virágzáskori csapadékos időjárás, pedig a monília fertőzés elleni védekezést nehezítette, így az idén közepesnél gyengébb termés várható. A gazdálkodók mintegy 40-50 ezer tonna közötti mennyiséget takaríthatnak be ebben az évben. Hazánk éghajlata szinte mindenhol megfelelő adottságokkal bír a szilva termesztésére. Fénykedvelő növény, jól tűri a hideget, és mivel késő tavasszal virágzik, így a korai fagyok viszonylag ritkán ártanak neki. Ugyanakkor, mivel sekélyen gyökerezik, ezért a tartós csapadékhiány megviseli. A szilvát a szélsőséges futóhomok és a szikes talajok kivételével mindenütt lehet termeszteni az országban.

A termőterület nagysága az elmúlt években enyhén csökkent, a termelés ugyanakkor egyre inkább az intenzív, kézi szedésre alkalmas ültetvények irányába tolódik el. Az idei területalapú támogatási adatok szerint mintegy 5848 hektáron termesztenek itthon szilvát a gazdálkodók. A legnagyobb termesztőkörzet továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található, itt 1636 hektáron folyik a szilvatermesztés, a második helyen Bács-Kiskun vármegye szerepel, 1197 hektárral, de Pest vármegyében is jelentős szilvaültetvények találhatók, mintegy 956 hektáron foglalkoznak ezzel a gyümölccsel a gazdálkodók.

A Nemzeti Fajtajegyzékben 22 szilva fajta, 3 japán szilva fajta és 13 tájfajta szerepel. A fajták eltérnek méretben, színben (piros, lila, sárgás, zöldes, sötétkék), formában (kerek, tojásdad, gömbölyű, hosszúkás), magvaválóságban, lédússágban, aromában és az érési időben is. Alapvetően négy kategóriát lehet megkülönböztetni:

1. A házi szilva hosszúkás formájú, sötétkék színű, a gyümölcshús sárga, éretten a hús elválik a magtól.
2. A ringlónak - amelyet I. Ferenc francia király feleségéről neveztek el - zöldessárga héja és zöldes, fehéres, édes gyümölcshúsa van.
3. A kökényszilva termésén varrat található, színe kék vagy lilás, de előfordul piros és sárga változatban is.
4. A mirabella kicsi, gömbalakú, sárga termés, édes gyümölcshús jellemzi.

Magyarországon a legnagyobb arányban a nagyfokú ökológiai toleranciával rendelkező házi szilvához (Prunus domestica) tartozó fajtákat termesztik. Az utóbbi időben legnagyobb arányban a Cacanska lepotica fajtát telepítették a gazdálkodók, de továbbra is népszerű a Stanley és a Besztercei klónok is. Ez utóbbi hagyományos termesztőkörzetekben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében még mindig elterjedt. A hazai ültetvényekben megjelentek, és a jövőben vélhetően egyre nagyobb szerepet fognak játszani a sharka vírussal szemben ellenállóbb, nagy termőképességű, gyakran öntermékeny német, szerb, román szilvafajták is (pl. Jojo, Valjevka, Top-sorozat).

A sokféle hazai fajtának köszönhetően a szilva július közepétől októberig érik. A szilvacsúcs augusztus végétől indul, amikor megkezdődik a szilva ipari feldolgozása is. A hazánkban termett szilva jelentős részét, mintegy 60%-át az ipar dolgozza fel, a lekvár és a felezett befőtt mellett a pálinka alapanyagául szolgáló gyümölcs. Az egyik legnépszerűbb fajta, a Stanley augusztus közepén kezd érni. Friss fogyasztásra az egyik legjobb ízű, édes szilvafajta a Toptaste, míg lekvárnak kiváló a Haroma és a Presenta is, melyekből befőtt és ecetes szilva is készíthető. Süteményekbe a Topfive fajta jó választás lehet, amely nemcsak magas cukortartalommal, de megfelelő savtartalommal is rendelkezik.

A szilva igazi vitaminbomba: természetes A-, B-, C-, E- és K-vitamin forrás, magas az antioxidáns- és az ásványianyag-tartalma. Vitamin- és antioxidáns-tartalma nemcsak a daganatos betegségek prevenciója szempontjából fontos, hanem például hatékony segítség lehet a ráncokkal szemben is. A szilvát a karcsúság természetes titkának is nevezik, mert nemcsak a fogyásban segít hatékonyan, hanem klorogénsav-tartalma miatt megelőzhető vele az elhízás is. Tápláló gyümölcs, amely hatékony megoldás a vérszegénységre és a vashiányra, javítva ezáltal még a közérzetet is. A 85%-os víztartalma miatt a szilva nagyon jó szomjoltó, valamint rost és szorbittartalmának köszönhetően pedig közismert hashajtó. Napi egy-két marék friss vagy aszalt szilva átmozgatja a beleket és elősegíti a salakanyagok kiürülését.

Ha az ember nyersen fogyasztja, válassza az érettebb, édesebb darabokat. Lekvárnak, szilvapálinkához a puha és túlérett, magasabb cukortartalmú gyümölcsöket érdemes használni. Savanyúságnak, húsok mellé pedig jobb a kevésbé érett szilva. A szilva hűtőben viszonylag sokáig eláll, kitűnően fagyasztható gyümölcs.