agrarszektor.hu • 2023. augusztus 23. 13:33
Az emberiség azon része, amely megteheti, rendszeresen fogyaszt húst és hústermékeket, a kereslet ezen élelmiszerek iránt pedig egyre növekszik. A világ húsiparának értéke 2022-ben valamivel több mint 960 milliárd amerikai dollár volt, ami 2027-re várhatóan 1000 milliárd dollár fölé fog emelkedni. Mindazonáltal Európában mintha ezekkel a trendekkel ellentétes folyamatok játszódnának le, és csökkenne a különféle húsok fogyasztása, amelyek helyét fokozatosan átvehetik az alternatív fehérjeforrások. De vajon valóban így van? Mi az igazság a világ, Európa és Magyarország húsfogyasztási szokásairól?
Az Európai Unió a világ negyedik legnagyobb marha- és borjúhús-, valamint a negyedik legnagyobb csirkehústermelője, a húsexportban azonban ennek ellenére nem tölt be vezető szerepet. Az olyan országok, mint például Brazília, az Egyesült Államok és India körülbelül 4-8-szor több marhahúst exportálnak, mint az EU - olvasható a Statista elemzésében. Az uniós tagállamokön belül Németország tölti be a vezető szerepet a hústermelésben, bár az utóbbi időszakban egyre több olyan hír látott napvilágot, amely szerint a német húsipar komoly gondokkal küszködik.
Mennyi húst fogyasztanak Európában?
Az európai országok húsfogyasztása az elemzéek szerint 2022-ben körülbelül 38-62 kilogramm között mozgott fejenként, egy főre vetítve Németországban fogyasztották a legtöbb húst, azt is sertéshúsból. Az Európai Unió lakossága a tavalyi év során mintegy 6,4 millió tonna marha- és borjúhúst fogyasztott el, ezzel pedig - a fogyasztás mennyiségét tekintve - a negyedik helyre került a világon. A szakértők szerint ugyanakkor a marhahús ára 2024-re várhatóan csökkenni fog.
Egyre inkább elfordulnak az európaiak a húsoktól
A vegetarianizmus és a veganizmus az utóbbi években több okból is egyre népszerűbbé vált. Az éghajlattal, az egészséggel és az állatjóléttel kapcsolatos aggályok csak néhány olyan tényező, amely a fogyasztókat a főként vagy kizárólag növényi alapú étrendre való áttérésre készteti. Számos húsipari vállalat kezdett növényi alapú húspótló termékeket gyártani, hogy stabilan megállja a helyét a piacon. Az Európai Unióban a húspótlók fogyasztási volumene az előrejelzések szerint az elkövetkező években növekedni fog, és 2028-ra eléri a 178,8 millió kilogrammot, azaz 178,8 ezer tonna húspótlót. A felmérések szerint az európai országokban egyre több fiatal fordul a vegán és vegetáriánus étrend felé: Németországban, Lengyelországban és Franciaországban a 18 és 29 év közötti felnőtteknek már több mint 5%-a vegetáriánus. A szakértők szerint éppen ezért a növényi eredetű helyettesítő termékek térnyerésének tendenciája valószínűleg folytatódni fog a következő időszakban is.
Ez azonban korántsem tekinthető általános trendnek, ugyanis egy friss felmérés szerint a vásárlók megközelítőleg 60%-a a következő fél év során növeli, vagy növelni kívánja a növényi eredetű termékek fogyasztását, míg a maradék 40% épp ellenkezőleg, csökkenteni tervezi az alternatív hústermékek fogyasztását. A felmérést Írországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban végezte el a Strong Roots nevű, növényi alapú élelmiszereket előállító és forgalmazó vállalat, 1000 fő bevonásával - írta meg az Agriland. Külön érdekesség, hogy a válaszadók 51%-a saját bevallása szerint inkább hagyományos húsokat fogyaszt, 47%-uk pedig úgy nyilatkozott, hogy nem szereti a "hamis húsok" ízét. Emellett több mint egyharmaduk tart attól, hogy ezek az élelmiszerek túlságosan feldolgozottak, míg 36%-uk a mesterséges adalékanyagok miatt aggódnak. A felmérés ugyanakkor arra az eredményre jutott, hogy a fogyasztók továbbra is meg fogják vásárolni ezeket a növényi alapú hamburgereket, a mikrózható vagy készételeket és a fagyasztott zöldségeket.
Mi a helyzet az alternatív húsokkal?
Az alternatív húsok iránti étvágy csökkenése ellenére a megkérdezett vásárlók csaknem fele "klímatudatos", és hajlamosabb olyan márkákból vásárolni, amelyek a címkén feltüntetik a szénlábnyomra vonatkozó információkat. Ennek a változásnak a fő hajtóerejét a fiatalabb vásárlók jelentik, mivel ők 20%-kal nagyobb valószínűséggel vásárolnak a szén-dioxid-címkével ellátott márkáktól. A felmérésből az is kiderült, hogy a fogyasztók felét összezavarják a címkék, és nem biztosak abban, hogy egy termék tartalmaz-e állati eredetű összetevőket, vagy sem. A fogyasztók egyformán megosztottak abban a kérdésben, hogy a növényi alapú termékek vásárlása segíthet-e pénzt megtakarítani az élelmiszer-számlán: azoknak, akik következő hónapban a növényi alapú termékek fogyasztásának növelését tervezik, közel 20%-a a megélhetési költségek emelkedése miatt döntene így.
Az alternatív húsbuborék kipukkadt. A felmérésünk eredményei azt mutatják, hogy a fogyasztóknak elegük van az adalékanyagokkal teli, túlságosan feldolgozott élelmiszerekből, még akkor is, ha azok növényi alapúak
- mondta Samuel Dennigan, a Strong Roots vezérigazgatója és alapítója.
A szakember szerint jelentős elmozdulást látható abba az irányba, hogy a fogyasztók a teljes növényi eredetű, tápanyagokban gazdag élelmiszereket részesítik előnyben, amelyek összetevőinek listája nem kilométeres hosszúságú. Samuel Dennigan szerint a növényi alapú élelmiszereket gyártó cégek egykor a műhúst a klímaválság megoldásának vagy a vegánság kapujának hirdették, de ez egy új korszak, és
a "növényi alapú 3.0", olyan lehetőségek létrehozására kell összpontosítanunk, amelyek áthidalják az íz, az egészség és a fenntarthatóság terén azt a szakadékot, amelyet a műhústermékek nem tudnak kielégíteni.
Magyarországon is egyre népszerűbbek ezek az élelmiszerek
A magyar fogyasztók sem közömbösek a növényi eredetű élelmiszerekre: a Danone által májusban közzétett felmérés szerint Magyarországon is egyre növekszik a növényi alapú termékek népszerűsége. Mint írták, szinte minden ötödik (19%) fogyasztó alkalmanként tudatosan is helyettesíti a hús- vagy tejalapú ételeket növényi alternatívákkal, 8%-uk heti egy alkalomnál is kevesebbszer fogyaszt húst. Ezzel párhuzamosan emelkedik a növényi alapú élelmiszerek iránti igény, a 18-24 év közötti fiatalok 73%-a keresi a növényi alapú alternatívákat a hús helyett.
A kutatás eredménye szerint a fő motivációs tényező az egészség megőrzése, de a megkérdezettek alig 8%-a hivatkozott kimondottan egészségi okokra, például allergiára. A fogyasztók egyharmada környezeti, fenntarthatósági kérdéseket is mérlegel vásárláskor. Szakértők szerint az állati eredetű termékek legalább részben növényi alapú élelmiszerekkel történő helyettesítése nélkül aligha érhetők el a klímacélok.
Mindezek ellenére mégis azt lehet mondani, hogy a magyar inkább húsfogyasztó nemzet. A Pápai Hús Kft. tudatos táplálkozással és húsfogyasztással kapcsolatos, több mint 4000 ember bevonásával készített kutatásából egyértelműen kiderült, hogy a válaszadók majdnem 90%-a elmaradhatatlan alkotóelemként jelöli étrendjében a húsokat és feldolgozott hústermékeket. Így az talán nem mondható meglepőnek, hogy a fogyasztók 9%-a hetente többször - de köztük sokan (33%) akár naponta is - eszik húst. A hús kedveltsége még a diétázók körében is magas. Részletekre bontva; a válaszadók 63%-a bármilyen húst beépít diétájába. A legkedveltebb a szárnyas és a sertéshús, népszerűségük immár hosszú évek óta kikezdhetetlen.