Fontos változások léptek életbe a gazdálkodási naplóval kapcsolatban

2023. április 20-án hatályba léptek a 2023. évi egységes kérelmek benyújtásához kapcsolódó jogszabályok, amelyek kimondják, hogy 2023-ban a gazdálkodási naplót (a továbbiakban: GN) elektronikusan és papír alapon is vezethetik a gazdálkodók a támogatások igénylésének feltételeként - olvasható a NAK oldalán. A GN-re vonatkozó általános szabályokat a 13/2023. (IV. 19.) AM rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) 26. §-a tartalmazza, amelyek közül az alábbiak kiemelten fontosak:

• A mezőgazdasági termelő a gazdálkodási naplót jogszabályban vagy pályázati felhívásban meghatározottak szerint elektronikusan vagy papíralapon vezeti.
• Ha jogszabály vagy pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, a gazdálkodási napló vezetését az egységes kérelem benyújtásától, de legkésőbb az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig (június 09.) meg kell kezdeni, és azt a tárgyév egésze vonatkozásában kell vezetni.
• A gazdálkodási napló adattartalmát a Kincstár és a végrehajtásban közreműködő szerv a mezőgazdasági támogatási eljárásban a támogatási feltételek ellenőrzésére használhatja fel.

Az Agrárminiszter által jóváhagyott nyomtatható GN kitöltési segédlete és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 1/2023. Nébih eGN hirdetménye is tartalmazza, hogy a Nébih által közzétett formanyomtatvány vagy a formanyomtatvánnyal megegyező adattartalmú dokumentum kinyomtatva, kézzel vagy számítógépen - Excel formátumban - történő vezetése egyaránt papír alapú vezetésnek minősül, így vonatkozik rá az utólagos online rendszerbe való feltöltési kötelezettség.

A papír alapú nyomtatványt (ideértve az excelt is) nem lesz lehetőség dokumentumként a rendszerbe feltölteni, az adatokat kézzel kell felvezetni, ezért a dupla adatrögzítés elkerülése érdekében javasolt eleve az online rendszerben történő naplóvezetés.

A Nébih az eGN vezetésére kötelezett gazdálkodók számára feltöltötte és 2023. július 31-én élesítette a rendszerben a Magyar Államkincstár (MÁK) elektronikus felületén, az Egységes Kérelemben (EK) rögzített területi adatokat. A gazdálkodóknak tehát nem kell a MÁK-nál korábban már megadott adatokat az eGN rendszerbe is egyedileg felvinniük, a tömeges áttöltés funkciót kiválasztva, az adatokat az EK-ban nem szereplő információkkal kiegészítve, azonnal megkezdhetik a műveletek rögzítését.

A rendszer a tömeges áttöltés során lehetőséget ad a gazdálkodók által az eGN-ben korábban rögzített adatok - EK-ban szereplő információkkal való - bővítésére. Minden esetben a felhasználó határozhat arról, hogy a már felvitt termőhelyekhez és hasznosításhoz az EK-ban megadott adatokat társítja-e, vagyis dönthet arról, hogy az EK szerint kívánja-e pontosítani az eGN-ben felvitt adatokat. Kötelező azonban elvégezni a szinkronizációt, amennyiben a gazdálkodó EK tábla sorszámmal egészíti ki a termőhelyi adatait. Ezáltal biztosítható ugyanis, hogy az eGN-ben szereplő és az EK-ban rögzített adatok pontosan megegyezzenek.

Milyen funkciók vannak még az elektronikus gazdálkodási naplóban?

Azon termőhelyek esetében, amelyeket a termelő korábban csak az EK-ban rögzített, lehetőség van kiválasztani és tömegesen létrehozni az eGN felületen is. Ezt követően az EK-ban nem szereplő adatokkal kiegészítve lehet véglegesíteni a termőhelyet és a hasznosítást, amely után már műveletet is lehet rögzíteni a mezőgazdasági táblákhoz. Fontos kiemelni, hogy abban az esetben, ha az EK beadási időszakot követően adatváltozás történt vagy történik, a területváltozást nem kell átvezetni a naplóban, ugyanis a támogatható terület változásától a tábla tényleges területe nem változik.

Az EK adatok áttöltését követően egyúttal a permetezési naplón kívüli jogcímek is megnyíltak. A 2024-es (2023/2024 gazdálkodási év) napló is megnyílt annak érdekében, hogy már rögzíteni lehessen az őszi vetésű (2024. évi EK-ban szereplő) növények érdekében végzett műveleteket.

Erre azért van szükség, mert jelenleg az eGN folyamatos adatszolgáltatást ír elő, időközbeni folyamatos változáskövetéssel. Az eGN kialakításakor elsődleges szempont az volt, hogy az adott évi EK-ban szereplő adott időintervallumban beadásra kerülő táblaszerkezetnek megfelelő adatok felvitele a lehető legkönnyebb legyen, valamint ezáltal az ellenőrzések is könnyebbek legyenek.

Bár a támogatási év 2024-ben kezdődik, de - amennyiben a termelőnek őszi vetésű kultúrája van - az előző évben elvetett növényre kapja a támogatást. Tehát a 2023-as őszi táblaszerkezet fog megjelenni 2024 áprilisában az EK-ban. Éppen ezért az eGN-be adatot bevinni 2023. július 01-jétől 2025. január 31-ig lehetséges.

A Nébih jelenlegi álláspontja szerint - mely majd az útmutatóba is beépül - a következő évi napló megnyitása azért is fontos már most, hiszen, ha változik a táblaszerkezet ősz előtt, akkor azt a már nyitott 2023-as naplóba kellene felvinni. Ha az őszi vetésű kultúrát a 2023-as naplóban vezetnék a gazdák, a 2024-es naplóba januárban újra fel kellene vinni ezeket a táblákat. Ez dupla munka a gazdálkodónak, ráadásul később minden naptári évben kettős táblaszerkezetet tartalmazna a napló.

A 2023-as napló EK betöltés/szinkronizáció befejezését követően, célszerű lesz a termőhelyek csoportos örökítésének elvégzése azon termőhelyek esetében, ahol nem kerül sor területmódosításra. Ezzel ugyanis egyszerűbbé válik a következő évi termőhelyek felvitele. A későbbiekben a területi adatok évről évre örökíthetőek lesznek.

Fontos! Mint tudjuk a VPAKG/ÖKO esetében a most szeptember 30-ig, vagy a főnövény lekerülése után 30 napon belül elkészítendő Tápanyaggazdálkodási terv a 2024-es főnövényhez készül, így azt a 2024-es eGN-be kell rögzíteni. A 2023-as naplóba a 2022. évi TGT szükséges rögzíteni, ahogyan ezt a webGN-nél is elvárt volt.

A Nitrátérzékeny területeken gazdálkodóknak nincs ilyen dátumhoz kötött kötelezettségük a TGT elkészítésére, és ott az így direktben nem is elvárt csak az, hogy műtrágya használata esetén 5 évnél nem régebbi talajvizsgálatot és a növény igényét figyelembe véve lehet azt kijuttatni (megfelelve az 59/2008 FVM rendelet szerinti hatóanyagértékeknek, melyeket a VPAKG esetében is figyelembe kell venni).

Milyen gyakran kell az adatokat rögzíteni?

Az EK rendelet hatálya alá nem tartozó intézkedések esetében, ahol a GN vezetése kötelezettségként került meghatározásra, a pályázati felhívásban foglaltak szerint kell a kedvezményezetteknek eljárnia. A papíralapú gazdálkodási napló kitöltésére vonatkozóan a Nemzeti Irányító Hatóság által jóváhagyott útmutatót a Nébih a honlapján közleményben tette közzé. A GN kitöltési útmutató (docx) tartalmazza az eGN vezetésére kötelezett támogatásokat, a töltendő oldalakat, s a rögzítés elvárt gyakoriságát. A 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodó termelőknek a rovarölő szeres kezelésekről - ha azt szántóföldi kultúrában végzik - naprakészen szükséges vezetniük az online naplót.

A gazdálkodási napló vezetése falugazdász segítségével

Az eGN vezetésében az ügyfelek a falugazdászuk segítségét is igénybe vehetik. Ehhez meghatalmazást kell adniuk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának a napló vezetésére. A napló vezetését ebben az esetben, az ügyfél által közölt adatok alapján, az ügyfél kezdeményezésére a Kamara a falugazdásza útján végzi el. A szükséges meghatalmazás létrehozásához a gazdálkodónak ügyfélkapuval kell rendelkeznie. A meghatalmazást a Nébih ügyfélprofil rendszerében a https://upr.nebih.gov.hu internetes oldalon lehet létrehozni. A Kamara számára adható meghatalmazás lépéseinek útmutatója elérhető a falugazdászoknál és letölthető az alábbi linken.

Cég esetében az alábbiak szerint kell eljárni: Ez esetben a Nébih ÜPR felületére a cég képviseletre jogosultjának kell belépni saját ügyfélkapuval. Képviseltként ő ki tudja választani a céget amit képvisel, itt a meghatalmazó váltásnál. A Tovább gombra kell kattintani. Ezután a meghatalmazás létrehozását kell elindítani meghatalmazóként és bepipálni a Kamarát, mint meghatalmazottat. Amennyiben a termelő rendszerhiba miatt nem tud eleget tenni az adatszolgáltatási kötelezettségnek, úgy a Nébih direktben az egn@nebih.gov.hu e-mail címen várja a jelzéseket.