Gondok a magyar állattenyésztésben: tényleg lehúzhatják a rolót ezek a gazdák?

agrarszektor.hu2023. szeptember 14. 11:01

A 2022-es év rendkívüli eseményei és kihívásai után idén sem lélegezhettek fel a magyar állattartók. A termelési költségek elszállása, az inputanyagok és bérköltségek emelkedése önmagában is nehéz helyzetet teremtett, de az alacsony felvásárlási árak miatt sok ágazatban kifejezetten veszteséges most a termelés. További komoly dilemmát jelent a fejlesztés és beruházás kérdése is. A jelenlegi bizonytalan finanszírozási környezetben kockázatos belevágni egy ilyen projektbe, ugyanakkor az is igaz, hogy aki nem fejleszt és nem korszerűsít, az néhány éven belül kénytelen lesz lehúzni a rolót.

A 2022-es év több szempontból is rendkívüli volt, ami nemcsak a növénytermesztőket, de az állattenyésztőket is komoly kihívások elé állította. A szélsőséges időjárás jelentősen megnehezítette a takarmányozást, a termelési költségeket illetően pedig - a spekuláció következtében - több tételnél is korábban elképzelhetetlen árak születtek - írta meg a MÁSZ. 2023 elején mindenki abban bízott, hogy ennél csak jobb jöhet. De vajon bejöttek-e az állattenyésztők számításai? Milyen eredményeket hoznak a költségek és a felvásárlási árak?

Veszteségek a tejágazatban

A szarvasmarha-tenyésztők és azon belül a tejtermelő gazdaságok számára az idei év a folyamatosan csökkenő tej felvásárlási árak okán nagyon nehéz. Bakos Gábor tejtermelő gazda elmondása szerint a tavalyi évet a kedvező felvásárlási ár mellett elfogadható költségek jellemezték, idén azonban a csökkenő felvásárlási árak mellett jelentősen emelkedtek a gazdaságok kiadásai, főleg a bérköltségek, a szolgáltatások és a gyógyszerek árai. Emiatt az elmúlt hónapokban a tejtermelés veszteséges lett. Reménykedni talán csak a negyedik negyedévben lehet, amikor az új takarmányárak csökkentik a költségszintet.

Rácz Károly magyartarka tenyésztő szerencsés helyzetben van, mert saját maga meg tudja termeli az állatai számára szükséges takarmányt. A takarmánypiaci helyzetet figyelemmel kísérve látható, hogy a gabonák ára csökken, de ez majd csak később fog a takarmánykeverékek árában is megjeleni. A szakember tapasztalatai szerint most még sokan a tavalyi drágább gabonából készült takarmányt etetik az állataikkal. Azt azonban Rácz Károly is kiemelte, hogy a termelés további költségei nem csökkentek. Az energiaárak most kezdenek igazán begyűrűzni, gyógyszer- és szerviz költségek is lassan, de emelkednek.

Az idei év vízválasztó lesz nagyon sok szarvasmarha telep számára, vélte Bertalan Barna magyartarka ágazatvezető. A nehézség szerinte ott kezdődik, hogy a kérődzők tömegtakarmányát helyben kellene megtermelni különösen a fuvarköltségek tekintetében, de a helyben termesztést a tavalyi aszály nagyon megnehezítette. A mennyiség mellett a beltartalmi értékek is jelentősen elmaradtak a korábbi évektől, ami azt jelentette, hogy ki kellett egészíteni energiahordozókkal. Az aflatoxin a hazai és az ukrán kukoricában is komoly problémát jelentett, a toxinkötő használata pedig jelentős költségekkel, figyelemmel és aggodalommal jár. A tavalyi gabonapánik további üzleti nehézségek elé állította a szarvasmarhatartókat. A költségek tekintetében az inputanyagok (alkatrészek, gyógyszerek, üzemanyag) ára még mindig nagyon magas szinten van. Óriási probléma a munkaerő is: a munkavállalók olyan fizetésekért vállalják a munkát, amit az ágazat nem tud kitermelni. Idén csak a munkaerő-megtartáshoz 20%-os béremelést kellett végrehajtani, ugyanakkor nagyon nehéz kvalifikált munkaerőt találni.

Ezek a tényezők együttesen azt eredményezik, hogy jelenleg nagyon magas önköltségi áron termelnek a gazdálkodók. Bertalan Barna számításai szerint Magyarországon jelenleg 160-180 forint körül alakul a tej önköltségi ára, miközben a felvásárlási árak átlaga 150 Ft/kg körül alakul. Ez azt jelenti, hogy 20-30 forintos veszteséggel termelik ma a tejet literenként. A spot piacon az ár május óta 40 forintot emelkedett, most 200 Ft/kg körül alakul. További probléma, hogy a leeső gabonaárak majd kedvezőek lesznek az állattenyésztőknek, de azoknál a mezőgazdasági cégeknél, ahol van növénytermesztés is, ez óriási probléma lehet.

A legelőknek kedvezett az idei időjárás

A Dráva árterénél gazdálkodik Mozsgai József limousin húsmarha tenyésztő, ahol az idei első félévben a csapadékos időjárásnak köszönhetően a legelőik jól teljesítettek. Májusban is sikerült a tavalyihoz képest extra mennyiségű szénát gyűjteni. Költség oldalon úgy tapasztalta, hogy a munkabérek 20%-kal növekedtek, egy év alatt 40-50%-os az alkatrészek és szolgáltatások költségnövekedése, a bálaháló is jelentősen drágult, az üzemanyagköltsége is magasabb lett.

Szeptemberben a húshasznú 250-300 kilós kisbikákért 1400 Ft-ot, a kis üszőkért 1200 Ft-ot, a vágósúlyban lévő bikákért 900 Ft/kg körül fizettek. A tenyészbikák ára a tavalyihoz képest alig emelkedett, a tenyészüszőknél az elmúlt évek árszintje a jellemző. A tenyészbikák piacát nagyban segíti a tenyészbikák beállításának támogatása, amely a nehéz gazdasági helyzet ellenére is remélhetőleg megmarad a következő években is. A hizlaldákban is követelmény a lajstromszámos bika származás igazolása, amely elvárás a támogatási oldalról a források fenntartását teszi szükségessé.

Csökken a kereslet a bárányok iránt

2023 első félévében a juhtenyésztő ágazatban arról számolnak be, hogy továbbra nagy a kereslet a bárány iránt. Ugyanakkor visszaesés érzékelhető, mert Olaszországban az infláció negatív hatással van a bárányhús, mint prémium termék fogyasztására, ami ennek következtében csökkenő tendenciát mutat. Holló Mátyás juhtenyésztő is azt tapasztalta, hogy a termelési költségek emelkedtek az ágazatban. A munkaerőért verseny folyik és ezért a gazdálkodók a bérek folyamatos emelésére kényszerülnek, hogy a kevés, ám dolgozni hajlandó munkatársat meg tudják tartani. Azoknál az állattartó telepeknél, ahol a takarmányozást saját maguk oldják meg, ott az inputanyagköltségek nem csökkentek az elmúlt félévben.

Csökkenő kínálat, de jobban csökkenő kereslet a sertéshús piacán

Pecze László sertéságazati igazgató tapasztalatai szerint a takarmányok ára tavasztól kezdett csökkeni, ami az önköltségben július óta érezhető hatást jelent. A munkaerőköltség egy év alatt 10-15%-ot emelkedett. Az energiaárak is csökkentek, már nem tízszeres, hanem „csak” 4-5-szöröse a korábbi éveknek. A többi költség esetén az árak nagyjából tartják a tavaly kialakult magasabb szintet, de legalább nem emelkedtek.

Az idei „új” takarmányok, mint az árpa és a búza még csak most érkeznek be, a legtöbb sertéstelep még a tavalyi termést eteti. A nagy cégek körültekintően vásároltak, így náluk minőségi problémák nem igazán jelentkeztek. A sertésnél a felvásárlási árak az év elejéhez képest emelkedtek, majd megtorpantak. Jelenleg 730-780 Ft a vágósertés értékesítési ára. A sertés esetén a német árakat követi a piac, amitől az elmúlt néhány hónapban egy picit felfelé tért el. Közép-Kelet Európában a kereslet és kínálat piaca okozta ezt a kis kitérést, mert ugyan csökkent a kereslet, de a kínálat még nagyobb mértékben esett.

Az idei év eddig eredményesnek tekinthető a sertéstartóknak

Az állattenyésztésben a legnagyobb költséget a takarmányozás jelenti, márpedig az idei első félévben a takarmányok ára folyamatosan csökkenő pályára állt, erősítette meg Nagy Tibor, a Bóly Zrt. Integrációs és Stratégiai igazgatója is. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a takarmány alapanyagok ára csökkent és annak, hogy a forint árfolyama is erősödött. A tavaly őszi 100-120 forintos gabonaárak visszarendeződtek a kezelhető 60-80 forintos sávba. Most úgy tűnik, hogy ezen a szinten egyfajta stagnálás várható hosszabb távon. Azzal, hogy a Boanafarm Csoport sertéságazata vertikális integráció keretei között működik, a Bonafarm Mezőgazdaság által előállított saját takarmánynak köszönhetően a takarmányok minőségével, a gondosan megválasztott alapanyag beszerzés eredményeként nem volt probléma. A termelési költségek közül az energia esetében is csökkenés volt tapasztalható. Itt sem állt vissza a 2 évvel ezelőtti szint, de az őszi árakhoz képest mérséklődés volt tapasztalható. A termelési költség szempontjából fontos még a munkabérek növekedése. A sertéságazatra is elmondható, hogy nagyon nehéz munkaerőt találni, és az igazán jó munkaerő megtartása is problémát okoz ami bérfelhajtó hatású. Összességében, a sertés ágazatban egy csökkenő önköltség volt tapasztalható január óta, melyhez egy relatív magas hízó felvásárlási ár társult.

Nincs mese, fejleszteni kell

A gazdák beruházási kedve sokat elárul arról, hogy hogyan látják a jövőt. Az állattenyésztésben a döntések hosszú távúak akár években mérhetőek. Sok állattartónál a korábbi telepkorszerűsítési pályázatok részeként a beruházások az idei évben teljesülnek, de ettől függetlenül nagyon eltérően vélekednek a jövőbeni fejlesztésekről.

Bertalan Barna szerint nagyon kiszámíthatatlan a piaci környezet, amihez az állattenyésztési ágazatok, pláne a tejtermelés nagyon lassan tud alkalmazkodni. A jelenlegi helyzet kritikus a szarvasmarhatartók számára: vagy be kell zárni, vagy előre kell haladni és fejleszteni kell. Lépést kell tartani a korral, és ahhoz hogy eredményeket lehessen termelni, ki kell szolgálni a teheneket. Növelni kell a hatékonyságot és az élő munkaérőt a lehető leginkább ki kell váltani, mert ez a termelés legkritikusabb pontja. A fejlesztéseknél nagyon komolyan át kell gondolni és a megtérülést ki kell számolni, hiszen ma egy korszerű tehén férőhely is 1 millió forint.

A telepek korszerűségét folyamatos fejlesztésekkel fenn kell tartani, mert ha ezen spórolunk, akkor évek multán egy elavult teleppel biztos, hogy a tulajdonos a bezárás mellett fog dönteni

- mondta Bertalan Barna.

Pecze László a 2021-ben elnyert közel 20 milliárd forint összköltségű állattartó telepi beruházások megvalósulása kapcsán elmondta, hogy a pulykatelepi beruházások már befejeződtek, a sertés esetén három beruházási helyszínen történt fejlesztés és eredményese tudtak pályázni takarmány gyártás korszerűsítésére is. A cég 10 éves fejlesztési tervvel rendelkezik, melyek előbb utóbb sorra kerülnek, ha pályázati lehetőség jelenik meg akkor annak keretében. Ezáltal nem a pályázatok megjelenésekor kell a tervezés folyamatával foglalkozniuk. A közeljövőben a Hage Zrt-nél tervezik a sertéstelep további fejlesztését, sertés hizlaló kapacitás bővítését, tyúk szülőpár telep és keltető bővítése is.

Holló Mátyás szerint fejleszteni mindig kell, mert különben lemaradunk, azonban egyre megfontoltabban kell ezeket a beruházásokat megtervezni. A magas kamatszint és a megtérülés bizonytalansága okán a fejlesztések most nagyon kérdésesek. Ahhoz, hogy a juhtenyésztésben a fejlesztésekbe ma valaki belevágjon ahhoz egy kiszámíthatóbb felvásárlási környezetre lenne szükség, akár a hosszú távú szerződések révén. Személyes tapasztalata szerint, ha a piacon megjelenik valamilyen pályázat, akkor a gépek ára megemelkedik és sokszor a pályázatok előtt önerőből jobb feltételekkel lehet egy beruházást megvalósítani.

A Bonafarm Csoportra a hosszú távú stratégia mentén történő gazdálkodás és fejlesztés a jellemző - mondta Nagy Tibor. A sertéshús termékpálya négy eleme a tenyésztés, a hízlalás, a vágás és a húsfeldolgozás, melyek összehangoltan szervezik tevékenységüket. Ennek eredményeként a Bóly Zrt.-nél most egy 14 250 férőhelyes új modern hizlalda felépítésére kerül sor 2024 végéig, egy korábban elnyertpályázat támogatásával. A Bóly Zrt. a DanBred hibrid forgalmazását is végzi hazánkban és Kelet-Európában. Ezen tevékenységük során azt tapasztalták, hogy hazánkban a PRRS-mentesítési program miatti állománycserék, míg a környező országokban pedig az ASP miatti telep kiürítés, majd újratelepítés okán jelentős tenyészalapanyag igény alakult ki. Az év végére pedig a kantelep bővítését is tervezik, újabb 60 kan tenyésztésbe állításával. Ennek a keresletnek a kielégítését is szolgálják azok a telepfejlesztési beruházások, melyek keretei között az ősz folyamán beüzemelő telepek évi 32 ezer darab F1 kocasüldő és 400 ezer adag szaporítóanyag kibocsájtást tesz lehővé.

A megkérdezettek közül több állattartónál a korábbi telepkorszerűsítési pályázatok részeként a beruházások az idei évben teljesülnek. Az állattenyésztők körében érezhető a beruházásokkal kapcsolatos dilemma. Van, aki szerint a következő 1-2 évben biztosan nem fog fejlesztésre költeni, mert a legfontosabb cél a költségek csökkentése és a bevételek szinten tartása. Van, aki szerint fejleszteni muszáj. Pontosabban a fejlesztéseknek tervszerűen, folyamatosnak kellene lennie. Vannak néhányan, akik nagyobb üzemméretben gazdálkodnak, akik 10 évre előre meghatározott fejlesztési tervvel rendelkeznek, és a pályázatok, de főleg a piaci környezet függvényében valósítják meg azt. Vélemények szerint, aki 1-2 évnél hosszabb ideig nem fejleszt, az azt kockáztatja, hogy később már, akár vállalhatatlanul nagy költséget jelent számára a beruházás.

(Forrás: Magyar Állattenyésztők Szövetsége)

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
állattenyésztés, fejlesztés, állattartás, finanszírozás, árak, beruházások, korszerűsítés, költségnövekedés, kereslet, termelési-költség, bizonytalanság, felvásárlási árak,