Elképesztő dolog derült ki a Kárpát-medence növényfajairól

agrarszektor.hu2023. szeptember 17. 17:03

A Kárpát-medence jégkorszaki növényzetének fajszegénységére korábban a hideg klíma miatt következtettek a kutatók, ám direkt bizonyítékok erre vonatkozóan azóta sincsenek. Egy frissen megjelent tanulmány szerint mégsem volt olyan kietlen a jégkorszaki Kárpát-medence.

A jégkorszakról alkotott képünk dugába dől

Iskolai tananyag, hogy a jégkorszak olyan zord időszak volt, hogy Közép-Európa fajainak zöme délre, a Balkánra és a Mediterráneumba húzódva élte csak túl, így például hazánk területét is fajszegény növényzet borította. A hajdani tájról alkotott kép fantáziánk szerint mindenkinél másképp rajzolódik ki, de az tény, hogy sok mindent részben rekonstruálni lehet az üledékes kőzetekben megőrződött pollen- és növénymaradványok elemzése révén.

Korábbi híradások szerint Észak-Szibéria és Alaszka állandóan fagyott talajában nagytestű jégkorszaki növényevők jó állapotban megmaradt tetemeit fedezték fel, beleértve az emésztőrendszerük tartalmának maradványait is. Az évekkel ezelőtti kutatásban a szakemberek összevetették az állatok gyomrában és ürülékében talált növénymaradványokat a jelenlegi észak-szibériai növényzettel és megállapították, hogy a mostanihoz hasonló lehetett a táj nagyjából 50 ezer évvel ezelőtt is - írja közleményében a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE).

Mégsem volt sivár a jégkorszaki Kárpát-medence?

A Biological Reviews nemzetközi folyóiratban a közelmúltban megjelent egy tanulmány amelyben többek között a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársaiból álló szerzőgárda azon a véleményen van, hogy az őshonos növényfajaink zöme valószínűleg nem vándorolt délre, hanem helyben élhette túl a jégkorszakot. Ily módon természeti örökségünk sokkal ősibb lehet, mint azt korábban gondoltuk.

A tanulmány amellett, hogy a közép-európai ökológiai és vegetációtörténeti kutatások számára új irányokat fogalmaz meg, a bennünk élő jégkorszaki képet is segít átrajzolni: a Kárpát-medencében a jégkorszak alatt a mamutok és bölények nem egy fajszegény, sivár, jeges tájban élhettek, hanem egy fajgazdag, nyáron virágpompás legelőkkel tarkított erdős-gyepes mozaikos tájban. Hogy hazánk egykori növényzetéről biztosabbat lehessen tudni, a cikk szerzői az elmúlt 10 évben több alkalommal is végeztek botanikai kutatásokat olyan hideg klímán Szibériában (Oroszországban, Mongóliában), amilyen a Kárpát-medencében az utolsó jégkorszak leghidegebb időszakában (26–19 ezer évvel ezelőtt) volt.

Dél-Szibériában legnagyobb meglepetésünkre kifejezetten fajgazdag növényközösségeket láttunk, mely hatására felmerült bennünk, hogy a Kárpát-medencei élőhelyek talán nem is lehettek olyan fajszegények a jégkorszakban, mint korábban gondoltuk

- mondta Molnár Ábel Péter, a cikk vezető szerzője, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének doktorandusza. A jégkorszaki fajgazdagság vizsgálatához az egyik legfontosabb növényi tulajdonság a hidegtűrő képesség, ezért a szerzők egy globális fajelterjedési adatbázis felhasználásával megvizsgálták, hogy Magyarország őshonos fajainak mekkora része fordul elő ma olyan hideg klímán, mint amilyen a jégkorszak hidegmaximumán volt hazánkban.

Meglepődtünk, mert a vártnál sokkal nagyobb értéket, 80,3%-ot kaptunk. Ez azt jelenti, hogy ha kimegyünk egy rétre sétálni, akkor tíz ott előforduló őshonos fajból nyolc - hidegtűrő képessége alapján - potenciálisan túlélhette a jégkorszakot hazánk területén

- emelte ki Molnár Ábel Péter.

A szerzők által megfogalmazott elképzelést erősítik azok az új genetikai vizsgálatok, amelyek több őshonos gyepi, erdei és mocsári faj kapcsán is kimutatták, hogy az a Kárpát-medencében élte túl a jégkorszak leghidegebb időszakát. A kutatás azért is nagy jelentőségű, mert nem mindegy, hogy egy táj fajai a jégkorszak után, azaz 10-12 ezer évvel ezelőtt vándoroltak ide délebbről, vagy itt élnek már több tíz-, akár több százezer éve.

Tudatosítanunk kell, hogy amikor egy ősi, természetes élőhelyet beszántunk vagy beépítünk, akkor egy kiemelkedően értékes természeti örökséget, potenciálisan sok tízezer éve együtt élő fajok közösségét pusztítjuk el

- mondta Molnár Zsolt, a tanulmány egyik társszerzője, az ÖK tudományos tanácsadója és kutatócsoport-vezetője.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
erdő, kutatás, növény, őshonos, hideg, gyep, kárpát-medence, genetika, növényfaj, növényzet, élőhely,