Szászi Zoltán • 2023. szeptember 20. 11:01
Már a rómaiak is előálltak a vizelet műtrágyaként való hasznosításával. Egy francia cég viszont most olyan modellt fejlesztett ki, ami mosdókban vagy akár mobil vécékben felszerelt gyűjtőrendszerrel visszanyert vizeletből hagyományos műtrágyákat részben felváltó biostimulánst állít elő. A cég mostanra 16 millió eurós befektetéssel a háta mögött már több európai piacon is megjelent. A Toopi Organics azt ígéri, a gazdák jelentősen csökkenthetik a műtrágyázás költségét, és 2027-ig 600 ezer hektár termőföldre juttatnák ki a terméküket.
Egy francia cég, a Toopi Organics úgy tűnik, működőképes modellt fejlesztett ki az emberi vizelet műtrágyává fordítására. Ez nem csak, hogy segíthet az iható vízkészlet megőrzésében, azonban a szintetikus műtrágyák iránti igényt is drasztikusan csökkentheti. Az üzlet még gyerekcipőben jár, azonban a cég már komoly befektetéseket vonzott be és több országban is terjeszkedik, számol be az AgFunder News.
Összegyűjt, fermentál, profitál
A cég 2019-ben állt elő az ötlettel, hogy az emberi vizeletet, ami hasznos ásványi anyagokban gazdag és jelenleg csak visszakerül a vízkörforgásba a szennyvízen keresztül, valahogy össze kéne gyűjteni, és fertőtlenített, feldolgozott formában műtrágyává lehetne változtatni. Az alapító Michael Roes azt nyilatkozta az AgFunder Newsnak, hogy 2019-ben még „vicces és szokatlan” ötletnek számított az elképzelésük, ám mára „kialakult egy tudományos konszenzus az emberi vizelet felhasználásáról.”
Az biztos, hogy sokan látnak lehetőséget a dologban, amit az is igazol, hogy a biostimulánst gyártó üzleti modelljük mostanra 16 millió eurós (6,14 milliárd forint) befektetést vonzott be. Ezek között ott van a VisVires New Protein nemzetközi befektető alap 11 millió euróval, ami kifejezetten élelmiszeriparban fókuszál új megoldások finanszírozására, illetve több európai impact investing befektető is. (Az impact investing olyan modell, ami kifejezetten társadalmi vagy környezeti hasznot termelő üzleti modellekbe fektet be.) Az üzletbe a francia kormány is beszállt állami támogatással, és a francia Bpifrance befektetési bank is invesztált, összesen 5 millió euróval.
A Toopi Organics modellje tehát arra épül, hogy az emberi vizeletben található tápanyagot összegyűjtik, feldolgozzák, és egy biostimulánst állítanak elő belőle, amivel a szintetikus műtrágyákat lehet kiegészíteni, vagy részben helyettesíteni a szántóföldi növénytermesztésben. Az emberi vizelet ugyanis nagyon gazdag foszforban, nitrogénben és káliumban, és ezek fontos tápanyagok a növények növekedése szempontjából. A kutatások, amikre az ötletet alapozták, azt mondják, a felnőtt emberi szervezet évente átlagosan 380-570 liter vizeletet termel és ebben összesen 4.08 kg nitrogén és 0,38 kg foszfor van, ami elég lenne ahhoz, hogy egy az ember egész éves kenyérfogyasztására elég búzát műtrágyázzanak meg vele.
A cég eljárása ezt használja fel, azonban nem közvetlenül hagyományos műtrágyát gyártanak. A begyűjtött vizeletet tárolják, és az először keresztülmegy egy fertőtlenítési és stabilizálási folyamaton, ami alatt beoltják egy egyedi baktériumflórával. Ezután a keveréket 72 óráig hagyják fermentálni, aminek a végén létrejött anyag a Toopi Organics szabadalmazott terméke, a Lactop Start. Ez egy koncentrált biostimuláns, ami a cég szerint 50 százalékkal csökkentheti a mesterséges műtrágya-használatot a termőföldön. Alexandra Carpentier vezérigazgató elmondta, hogy a termékükkel olcsóbb a műtrágyázás. A vezérigazgató szerint a gazdálkodó, ha a biostimulánsukat használja, jóval kevesebb műtrágyát kell, hogy vegyen, és a mostani volatilis műtrágyaárak mellett akár 20-40 százalékkal is csökkentheti a műtrágyázás jelentette inputköltséget.
Autópálya megállókból és fesztiválok vécéiből a szántóföldre
A cég Európa-szerte 2027-ig kétmillió liter vizeletet szeretne feldolgozni, amiből 600 ezer hektár termőföld műtrágyázásának kiegészítését szeretné ellátni. Otthon, Franciaországban már megkapták a francia élelmiszerügyi, környezeti, foglalkozás-egészségügyi hatóságtól, az ANSES-től a működési engedélyt, és szintén engedélyt kaptak a forgalmazásra Belgiumban, Spanyolországban, Olaszországban, Portugáliában és Görögországban. Ezeknek a piacoknak az ellátásához pedig partnerhálózatot kell, hogy kiépítsenek a beszerzésre.
Az egyik fontos partnerük a francia VINCI SA autópályaépítő- és fenntartó vállalat, az együttműködés részeként a Párizs és Bordeaux között futó A10 autópálya négy megállójában szerelték fel a saját, speciális gyűjtőrendszerüket a mosdókban. A rendszer a WC Loc mobil mosdóiba is felszerelhető, így akár zenei fesztiválokon is kitelepíthető. Egyébként a vizelet műtrágyaként való felhasználása nem újkeletű módszer, már római források is írtak arról, hogy például a gránátalmát emberi vizelettel érdemes műtrágyázni. Az utóbbi években a klímaváltozás és a fenntarthatósági kihívások miatt egyre több kutató, cég és gazda keresi a megoldásokat az iparosodás előtti mezőgazdasági praktikákban. Úgy tűnik, a francia cég egy ősi ötletet fedezett most újra fel, hasonlóan ahhoz, ahogy a spanyol gazdák éppen most fedezik fel újra a takarónövényzet használatát az olívatermesztésben (link).
Nem ördögtől való ötlet a fenntartható műtrágya itthon sem
Tavaly számoltunk be arról, hogy egy magyar cég új, zöld prioritásokba is jobban beilleszthető műtrágyákkal törne be a piacra. Az AltoTerra szempontja az, hogy a műtrágyázás nem csak drága lehet, hanem hatékonytalan is, és a magyar gazdák a magas műtrágya-árak miatt évente 440 milliárd forintot dobnak ki az ablakon. Az újítások alapvetően a foszforműtrágyázásra koncentrálnak. Az innovatív eljárás nagy felületet képez a talajban, és az ott található kationok így nem a foszforhoz, hanem az adott termék molekulájához csatlakoznak, a foszfor pedig szabadon marad és felvehetővé válik a növény számára, növelve a hatékonyságot.
Azonban más ötletek is vannak magyar kutatóktól és fiatal vállalkozóktól. Az NKFIH idén nyári, legsikeresebb magyar egyetemi startupokról szóló beszámolójában írt a Hungaran Startup University Program (HSUP) demonstrációs napon bemutatott projektjeiről, és a legtöbb szakmai felajánlást egy Zöld Műtrágya nevű projektcsapat kapta. A beszámoló szerint a csapat klímasemleges terméket fejlesztett ki, ami versenyképes áron, biogazdálkodók által is felhasználható módon tudna belépni a nitrogénpótló termékek piacára.
A világpiaci helyzet miatt ma itthon is volatilis a műtrágyák ára. Augusztus végén írtunk arról, hogy idén az év első hat hónapjában átlagosan 11,4 százalékkal voltak alacsonyabbak a műtrágyaárak, így a műtrágyaértékesítés nettó árbevétele 30 százalékkal esett 2022 első hat hónapjához képest. Január és június között 561 ezer tonna műtrágyát vettek a magyarországi gazdák az AKI 2023. első féléves piaci jelentése alapján. Ebből 514 ezer tonna egy komponensű, 47 ezer tonna összetett műtrágya volt.