Bár Magyarországon az elmúlt években folyamatosan emelkedett a tej és a tejtermékek átlagfogyasztása, és 2021-ben a lakosság éves szinten csaknem 60 liter tejet, és több mint 20 kilogramm tejterméket fogyasztott el fejenként, ez a trend a 2022-es, és főleg a 2023-as évben valószínűleg nem folytatódott. Bár a 2,8%-os zsírtartalmú UHT-tej korábban az élelmiszerárstop hatálya alá esett, épp ebből kifolyólag néha hiány lépett fel belőle a boltoknál, máskor pedig a megvásárolható mennyiséget próbálták korlátozni a kiskereskedelmi szereplők, épp a hiány elkerülése végett. A többi tejfélét és tejterméket azonban nem érintette az ársapka, így azok ára rendkívüli módon elszállt a 2022. február 1-től 2023. augusztus 1-ig tartó időszakban, gondoljunk a kilónként 6 ezer forintos trappistára és a kegyetlenül megdráguló vajakra, ami a fogyasztás csökkenésével járt. A helyzet sajátossága volt az is, hogy nemcsak a hagyományos tejek és tejtermékek, de a laktózmentes változatok áraiban is rendkívüli ugrást lehetett megfigyelni, mivel ezek egyikét se védte az intézkedés. Pedig a laktózérzékenység nemcsak Európában, Magyarországon is a lakosság komoly részét érintő kondíció, így az ezzel élőket erősen érintették az árváltozások.
Mit kell tudni a laktózérzékenységről?
A különböző szakirodalmak szerint a laktózérzékenység Európa lakosságának 14-40%-át érinti, más források 15-30%-ra teszik az ezzel az emésztési zavarral élők arányát. Hazánkban a veleszületett, vagyis elsődleges laktóz intolerancia nagyon ritka, de sajnos jellemző a másodlagos, ami a kor előrehaladásával alakul ki - írta még 2014-ben Pálfi Erzsébet, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének adjunktusa az egyetem honlapján.
A laktózérzékenységet, szokták laktóz intoleranciának vagy tejcukor-érzékenységnek is nevezni. A tejcukor vagy laktóz molekula egy diszacharid, ami két cukormolekula összekapcsolódásával keletkezik víz kilépése közben. A laktóz vagy tejcukor intolerancia tulajdonképpen a laktóz bontásához szükséges enzimek (laktáz enzim) hiánya, vagy csökkent működése és a bakteriális emésztés zavara miatt alakul ki, vagyis nincs cukorbontás, hanem erjedés van - olvasható Szoboszlai Istvánné, orvosdiagnosztikai analitikus hivatalos oldalán. Ha pedig a tejcukor nem a vékonybélben szívódik fel, hanem emésztetlenül továbbjut a vastagbélbe, ott zsírsavakká és hidrogéngázzá bomlik le - ez okozza a puffadást, hasmenést, bélgörcsöket. A tünetek enyhék és súlyosak is lehetnek, az egyéni különbségeket a laktáz enzim különböző mennyisége/hiánya okozza. A tejcukor lebontására alkalmas laktáz enzim szintje azonban az életkor előrehaladtával egyre csökken. Ezért jellemző, hogy a tejcukor érzékenység felnőttkorban jelentkezik.
Szoboszlai Istvánné kérdésünkre elmondta, hogy az emésztési zavar okozta problémák kezelésének jelenleg az egyetlen módja a laktózmentes termékek fogyasztása. A szakember szerint ha egy tejet is tartalmazó élelmiszer laktózmentes tejből készült, akkor azon mindig fel szokták tüntetni, hogy ilyen. Ami teljesen érthető is, mivel a hatóságok az ellenőrzések a jelölési hiányosságokat és hibákat különösen komolyan veszik. Az orvosdiagnosztikai analitikus beszélt arról is, hogy a laktózérzékenység, bár valóban sokakat érinthet, gyakran félrecsúszik a páciensek öndiagnózisán. Sokan vannak úgy, hogy ha olyan tüneteket tapasztalnak magukon, ami erre az emésztési zavarra is jellemző, akkor máris laktózérzékenyként határozzák meg magukat, anélkül, hogy orvos látta volna őket, és megerősítette volna ezt a diagnózist.
Jelenleg divat is a laktóz- és gluténérzékenység
- mutatott rá Szoboszlai Istvánné.
Rengeteg a félreértés a glutén körül, de mi az igazság?
Mivel már léteznek megbízható genetikai vizsgálatok a laktóz intolerancia kimutatására, az orvosdiagnosztikai analitikus szerint a vizsgálat 5 éves kor felett mindenkinek javasolt, akinél gyomor-bél rendszeri tünetek jelentkeznek tejtermék fogyasztásakor vagy aki bizonytalan abban, hogy vannak-e tünetei. De célszerű elvégeztetnie annak is, aki egyszerűen csak kíváncsi rá, mit örökölt szüleitől.
A másik fontos tanács, amiben a szakemberek egyetértenek, hogy még abban az esetben is, ha valakinél valóban fennáll ez az emésztési zavar, attól még nem szabad lemondania a tejtermékek fogyasztásáról. Amint azt Pálfi Erzsébet is megállapította, a tejtermékek még mindig a legjobb kalciumforrások, és a termékcsoport nélkül a szervezet kalcium szükségletét nem lehet biztosítani. A dietetikusok ezért határozottan azt képviselik, hogy napi fél liter tej vagy ennek megfelelő tejtermék fogyasztása ajánlott, akár laktózmentes formában is.
Az ember már akkor is ivott tejet, amikor még nem bírta
Érdekesség lehet, hogy a laktóz tolerancia valójában egy több ezer éves mutáció következménye. Egy 2022-ben a Nature folyóiratban publikált kutatás szerint ugyanis az ókori európaiak annak ellenére fogyasztottak felnőttként tejet, hogy még nem voltak képesek azt megfelelően megemészteni, és fogyasztása valószínűleg szörnyű puffadást és görcsöket okozott nekik - írta meg az Euronews. Az elmúlt évezredekben azonban kezdett egyre gyakoribbá válni a tej felnőttként való megemésztésének képessége, amely egykor nagyon ritka tulajdonság volt az emberi genomban. A tudósok feltételezése szerint ez az állatok háziasításának és a rendszeres tej- és tejtermékfogyasztásnak köszönhetően történt. A brit Bristoli Egyetem biogeokémikusa, Richard Evershed által vezetett kutatás azonban arra jutott, hogy az emberek valójában már évezredekkel azelőtt tejet ittak, hogy képesek lettek volna megemészteni azt.
A tudósok tejjel festett ősi kerámiák segítségével földrajzilag visszavezették a tejfogyasztást az elmúlt 9 ezer évben a világ minden táján, feltérképezték azokat a közösségeket, amelyek az étrendjük részeként fogyasztották, és megvizsgálták az ősi csontvázakat a laktázgén jelenlétéről vagy hiányáról információt adó DNS-ek szempontjából. A kutatók megállapították, hogy a laktóz tolerancia csak i. e. 1000 körül vált általánossá, mintegy 4000 évvel azután, hogy a laktázgént először mutatták ki felnőtteknél. Ez azt jelenti, hogy a tejfogyasztás már évezredeken át széles körben elterjedt volt az emberi közösségek körében - annak ellenére, hogy az emberek többsége valószínűleg puffadtnak érezte magát pár korty tej elfogyasztása után is. Hasonló eredményre jutottak a svájci Freiburgi Egyetem kutatói is, akik hozzátették, hogy evolúciós szempontból rendkívül gyorsnak mondható az a 3 ezer év, ami alatt a laktóz toleráns gén elterjedt Európában.
