Nem mind annyira problémás
A házas csigákkal általában kevesebb a kertészek gondja ám a meztelen csigák jelentős kártételek okozói lehetnek. A hazánkban élő 26 házatlan csigafaj közül tíz a jelentős kártevő. Egy statisztikai számítás szerint egy átlagos méretű konyhakertben, ahol megjelennek a házatlan csigák évi 20-30 ezer forintnyi terméskiesést okoznak kártételükkel. Az éticsiga, ha nem túl nagy egyedszámban van jelen a kertben még hasznos is, hiszen a korhadó növényi részeket fogyasztja, amivel a tápanyagok természetes körforgását segíti elő. Emellett más, például kártékony csigák tojásait is előszeretettel megeszi. A foltos szántóföldi meztelencsiga azonban akár egy éjszaka alatt képes jelentős mennyiségű veteményt, vagy palántát tarra rágni. Míg ez inkább tavaszi kártevő, ősszel rendszerint a kerti meztelencsiga megjelenésére lehet számítani. És az utóbbi évtizedekben egy invazív, nálunk nem honos faj a spanyol csupaszcsiga is nagy mennyiségben elszaporodott. Sőt az utóbbi évtizedben ez lett a legveszélyesebb kártevő a csigák közül. Akár 200 petét is képes lerakni, amelyek a már jellemzően enyhe teleinket is túlélik.
Védekezés a csigák és kártételük ellen
A csigák kedvelik a nyirkos, párás helyeket, inkább éjszaka és csapadékos időben indulnak táplálékot keresni. Egyszerre több fronton is támadást indíthatunk ellenük - védekezéssel egybekötve, mert egy-egy módszer nem mindig elégséges. Alapvető, hogy a rendezetlen elburjánzó részek ne legyenek a kertben mert ezek alatt a nedves környezet vonzza a csigákat. A magaságyások használata is részben hatékony a csigák ellen, mert nem fogják megmászni ezeket, ha csak nem muszáj. Növényeinknek is jó, ha nincsenek túl sűrűre ültetve a konyhakertben így a levegő és a napfény is jobban átjárja ezeket. Ez a növényeknek növényvédelmi szempontból is jobb, hiszen, ha öntözés után hamarabb száradnak meg a levelek, és a talaj felszíne is, úgy a gombás és bakteriális fertőzések is nehezebben terjednek. És ugyanezek a szárazabb körülmények a csigáknak sem kedveznek.
Éjjel könnyen össze lehet szedni a csigákat, hiszen nem túl gyors állatok, csak ki kell várni, hogy előkerüljenek búvóhelyükről, és zseblámpával indulhat a vadászat. Az is segíthet valamelyest a sok csiga elüldözésében, ha az öntözést a reggeli órákra időzítjük, este helyett. A növényeknek sajnos az esti öntözés az ideálisabb, hiszen éjjel alig van párolgási veszteség, tehát jobban fel tudják venni az ilyenkor kapott vizet. Ám az a csigáknak maga a Kánaán, ha egész éjjel minden nedves a kertben. Mivel éjszakai állatok a reggeli öntözés miatt már kisebb eséllyel indulnak portyázni, éjjel meg ha száraz volt a talaj, azon lassabban mozognak. A csepegtető öntözés is csigaűző módszer, hiszen itt a növények egyedileg a gyökerükhöz célzottan kapják a vízadagot, míg esőztető öntözésnél minden vizes lesz.
Igen kreatív módszerek is léteznek
Csigák ellen csigaszalag is beszerezhető, ami egyszerű és hatásos. A szalagot a védendő növényeink köré kell tekerjük, és a mikor az állat megpróbál ezen átkelni, egy kis elektromos töltés lép fel, aminek köszönhetően jó esetben meggondolja magát. A fenyőkéreg leterítése is akadályt jelent a csigáknak, de kaphatók talajtakarásra szolgáló kertészeti gyapjú szőnyegek, ezeken sem tudnak közlekedni ezek az állatok. Az olyan növényeket, melyek kimondottan veszélyben vannak egyedileg is védhetjük a csigáktól. Ezek köré, ha apróra zúzott tojáshéjat, fűrészport, apró kőzúzalékot, fahamut vagy kávézaccot szórunk akkor a csigák elkerülik ezt a területet. Amint azonban e felületet nedvesség éri, már sokkal kisebb hatékonysággal fogják akadályozni a csigákat. Bizonyos növényeket nem kedvelnek a csigák, a többségük szőrös levelű, vagy aromás illatú. Ilyenek a zsálya, a fokhagyma, a majoránna, a kakukkfű, a levendula, az üröm, az édeskömény, az ánizs vagy a rozmaring. Ezekkel is körbe ültethetjük az olyan ágyásokat, melyekben a legveszélyeztetettebb növények vannak.
Az ellenségeik a barátaink
A biológiai védelem is egy jó megoldás: ha varangyok, vakond él a kertünkbe azok rengeteg csigát elfogyasztanak. Sőt vannak, akik ilyen céllal tartanak indiai futókacsát, melyek szintén a csigák leghatékonyabb ellenségei. Léteznek csigákat pusztító fonálférgek is, például a Phasmarhabditis hermaphrodita fonálféreg szabadföldi felhasználásra alkalmas, biológiai csigagyérítő. A termésvédő háló kifeszítése is hatásos lehet lokális csigavédelem terén. És végül itt a sokak által használt ász, a csigacsapda, ahol sör a csalétek, de vannak más módon működő csapdák is. Egyik legegyszerűbb a deszkacsapda, aminek lényege, hogy a veteményesben a sorok közé deszkákat helyezünk le. Ez így ősszel is hatásos, hiszen a csigák ilyenkor a még be nem takarított zöldségeket is támadják. Az éjjeli lakmározás után a hajnalban búvóhelyet kereső csigák ideálisnak találják a deszkákat és alájuk mennek, így később könnyen összeszedhetők.
A sörcsapda lényege pedig, hogy egy edényt talajszintig lesüllyesztünk és félig megtöltünk sörrel. Reggelre, ha voltak meztelen csigák a kertben akkor nagy részük a csapdában lesz. De a gazdaboltokban kész csigacsapdák közül is válogathatunk. A csigacsapdák használatakor a védendő terület mellett a csapdát a földbe süllyesztjük, ezt speciális méregmentes csiga csalétekkel kell megtölteni, így a csigák a csapdát választják a növényeink helyett. Sajnos egyik módszer sem tökéletes, de ezekkel jelentősen csökkenthető a konyhakertekben a csigák kártételei.
