Feldman Zsolt a KÁN Egyetemi Napok elnevezésű rendezvény megnyitóján arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban a "szakmaiatlanság, a tudományos megalapozatlanság egyfajta trend lett" a média fősodrában és a közösségi felületeken. A klímaváltozás elleni küzdelem jegyében általánossá vált a szakma elleni támadás, a mezőgazdaság egyfajta pofozózsákká vált, Brüsszelben kampányt építettek, politikát folytattak az állattartással szemben", rontva annak hitelét. Kijelentette: "nem szeretnénk, ha Európa helyett a világ más részein állítanák elő az európai és a magyar emberek számára létfontosságú élelmiszert", nem szeretnénk, ha az európai állattenyésztést kiszerveznék a harmadik világba.
Közép-Európa legmodernebb takarmányüzemét adták át Dabason
Feldman Zsolt kitért rá, hogy a mezőgazdaságban, azon belül az állattenyésztésben is minden nehezítő körülmény mellett is "nagyon szép perspektíva" van. Egy európai ember átlagosan évente 70 kilogramm húst és 236 liter tejet fogyaszt, ezt elő kell állítani, és aki eredményes az állattartásban, az jövedelmező és biztonságos jövő előtt áll. Az államtitkár a KÁN keretében megrendezett III. Állattenyésztők Napján tartott előadásában szólt arról, hogy még idén ősszel nyilvánosságra kerül a vidékfejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó menetrend, amely tartalmazza, hogy milyen támogatási konstrukciókat szeretnének meghirdetni 2024 végéig a közös agrárpolitikai kettes pilléréből
Beruházásokra mintegy 1500 milliárd forintot terveznek a 2027-ig, állattartó telepek fejlesztésére mintegy 360 milliárd forintot költenének, emellett azon dolgoznak, hogy a támogatások mellett legalább részben elszámolhatók legyenek a beruházásokhoz kapcsolódó hitelek kamatterhei - tette hozzá. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke rámutatott: a koronavírus-járvány megmutatta, hogy az élelmiszertermelés nemzetbiztonsági kérdés, ahogy kérdés az is, képesek vagyunk-e a rendelkezésünkre álló erőforrást a tudásunk alapján használni. Gyuricza Csaba, egyetemi tanár, a MATE rektora hangsúlyozta:
olyan időket élünk, amikor a mezőgazdaság egyre inkább divatba jön, és ma nem az a kérdés, ki képes az élelmiszert beszerezni, hanem az, ki képes az élelmiszeralapanyagot megtermelni, az élelmiszereket előállítani, és ezzel az ország szuverenitását erősíteni. Ennek a célnak eléréséhez a legkorszerűbb tudású közép- és felsőfokú szakemberekre van szükség.
