agrarszektor.hu • 2023. október 1. 10:28
Elsősorban a gabonafélék exportértéke esett és importértéke növekedett jelentősen az év első felében, de több más árucsoportban is romlott az egyenleg. A kedvezőtlen folyamatok révén az agrárszektor szaldója jelentősen, több mint 600 millió euróval csökkent, igaz, a végső egyenleg továbbra is pozitív.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 6630 millió eurót, behozatalának értéke 5103 millió eurót tett ki 2023 első fél évében, az agrár-külkereskedelem aktívuma 1528 millió euró volt, 614,4 millió euróval kevesebb, mint 2022 első hat hónapjában. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 1,5 százalékkal, importértéke 16,3 százalékkal nőtt, az egyenleg 28,7 százalékkal romlott a 2022. első félévi értékhez képest
- közölte az Agrárközgazdasági Intézet.
2023 első hat hónapjában az agrár-külkereskedelem exportárindexe 15,3 százalékkal, importárindexe 12,6 százalékkal nőtt, a cserearány-mutató 2,4 százalékkal javult a vizsgált időszakban a bázisidőszakhoz képest. A nemzetgazdasági export értéke 11,5 százalékkal, az import 1,3 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek részesedése a teljes nemzetgazdasági exportértékből 2023 első fél évében 8,6 százalék, az importértékből 7 százalék volt.
A gabonáknál tragikus a helyzet
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 15 exportértéke emelkedett, 9 árucsoporté csökkent 2023 első fél évében a bázisidőszakhoz viszonyítva. A legnagyobb értékben a dohánytermékek árbevétele nőtt (114,7 millió euróval), mivel az árucsoport legnagyobb értékű termékei közül a dohánykivonat és a visszanyert dohány ára két-háromszor meghaladta az egy évvel korábbit. Az állati takarmányok árbevétele 102,6 millió euróval, a húsféléké 88,5 millió euróval, a cukor és cukoráruk árucsoporté 81,7 millió euróval bővült a vizsgált időszakban a bázishoz viszonyítva.
A legnagyobb exportérték-csökkenés a gabonaféléket érintette (–154,5 millió euró), elsősorban a búza és a kukorica árának 11, illetve 24,4 százalékos visszaesése révén. Az olajos magvak exportértéke 133,9 millió euróval volt kevesebb a bázishoz viszonyítva, mivel a repce kivitele 48,9 százalékkal, a napraforgómag exportja 32,9 százalékkal csökkent.
Importoldalon ugyanakkor a gabonafélék értéke nőtt a legnagyobb mértékben (142,7 millió euróval). A cukor és cukoráruk árucsoport importértékének 80,9 millió eurós emelkedését az ide tartozó termékcsoportok behozatalának bővülése eredményezte.
Az állati eredetű élelmiszer-készítmények importértéke 77,2 millió euróval nőtt.
A dohánytermékek behozatalának értéke közel 50 százalékkal (+68,5 millió euró), a húsféléké 19,6 százalékkal (+64,4 millió euró) növekedett a bázisidőszakhoz viszonyítva. Importérték-csökkenés nagyrészt az állati és növényi zsír és olaj árucsoport, valamint a növényi termékek esetében történt 5,9 és 15,3 százalékos (–18,2 millió, illetve –14,6 millió euró) mértékben.
Európa messze a legnagyobb partnerünk
Magyarország agrár-külkereskedelme a vizsgált fél évben is koncentrált és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 95 százalékát európai országokkal bonyolítottuk. Ázsia részesedése 3,2, Amerikáé 1 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig 0,6 és 0,2 százalékot ért el.
Természetesen az Európai Unió belső piaca abszolút meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 83,7 százalékkal, az importértékből 85,8 százalékkal részesedett 2023 első hat hónapjában. Az EU-tagországok által exportált termékek értéke nem változott, az import értéke 12,7 százalékkal emelkedett, az egyenleg 1172,5 millió eurós értéke 28,5 százalékkal kevesebb, mint a bázisidőszakban volt.
A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos, így a legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2023 első fél évében is Németországgal bonyolódott. Az agrárexport értékének csökkenő sorrendjében további fontos partnerek voltak még Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Hollandia, Csehország, Horvátország és Franciaország. A felsorolt országok részesedése megközelítette a teljes agrárkivitel 74 százalékát. Az agrártermékek főbb beszállítói szinte megegyeznek az exportpiacokkal, amelyek a behozatal 80,3 százalékát biztosították.