A világon sok ember számára a hús még mindig luxuscikknek számít, amelynek fogyasztása nagyban függ a jövedelemtől. A gazdagabb országokban is megfigyelhető olyan tendencia, hogy csökken az egy főre jutó húsfogyasztás, ugyanakkor előrejelzések szerint a fogyasztás 2028-ig további 13 százalékkal nő majd.

A hazai statisztikák szerint az egy főre jutó hazai húsfogyasztás az 1980-as években érte el a csúcsot 80 kilogramm feletti mennyiséggel, de ez a háztartásokban 2010-re már 55-60 kilóra csökkent. 

Ezután többször ismétlődő fogyasztásélénkítő kampányok ellenére 60-70 kiló között mozgott és az utolsó statisztikai felmérés fejenként 68,6 kilogrammos húsfogyasztást mutatott. Úgy tűnik Magyarországon újra mennyiségi visszaesés tapasztalható és a nagy kérdés, hogy a piaci, az ár-és lakossági jövedelmi viszonyok mikorra normalizálódhatnak.

A fogyasztói kedv csökken, de összeségében növekvő kereslet

Az Európai Bizottság 2021-2031. közötti időszakra vonatkozó középtávú előrejelzése szerint a világ húsfogyasztása várhatóan továbbra is évi 1,4 százalékkal fog növekedni a növekvő népességnek és a fejlődő országok magasabb jövedelem szintjének köszönhetően. Világszinten pedig a jelenlegi 37,3 millió tonna mellett további 3,4 millió tonna húsimportra lesz szükség ahhoz, hogy számos országban a hazai fogyasztás és termelés közötti különbség kiegyenlíthető legyen.

Kína a Föld legnépesebb országaként a világ húsfogyasztásának csaknem egyharmadát adja, és emellett az elmúlt 20 évben a fogyasztás növekedésének egyharmada is Kínához kötődik, ennek ellenére az itteni egy főre jutó fogyasztás még mindig kevesebb mint a fele az amerikainak, ahol több mint 100 kilogramm az egy főre jutó fogyasztás.

Előreláthatóan a kínai kereslet tovább fog növekedni, de jóval lassabb ütemben, főleg a 2030-tól várható csökkenő népesség miatt és az elhízással kapcsolatos növekvő aggodalmak miatt.

Szakértői vélemények szerint Afrikában és Ázsiában a hús iránti igény nagyobb lesz, mint a hazai termelés, ezért az import valószínűleg növekedni fog, különösen a szubszaharai térségben. Kínán kívül a húsimport globális növekedését azonban nagyrészt Ázsia fogja vezérelni.

Felmérések szerint a régió egésze 2029-re várhatóan a világkereskedelem mintegy 56 százalékát teszi majd ki.  Becslések szerint akár 10 százalékkal is csökkenhet az egy főre jutó húsfogyasztás Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a következő 10 évben.

Németországban az idén egy főre jutó 52 kilogrammos húsfogyasztás a 2021-es szinthez képest mintegy 4,2 kilogrammal csökkent, és ezzel alacsonyabb, mint bármikor a számítások 1989-es kezdete óta.

A világban megfigyelhető főbb tendenciák nem vonatkoznak egyformán minden hústípusra.  Általánosságban míg a marha- és bárányhús aránya a teljes fogyasztáson belül csökken, az emberek egyre több sertés és baromfihúst fogyasztanak. Szakértői megállapítások szerint a következő évtizedben a globális fogyasztásnövekedés mintegy felét egyedül a baromfi fogja kitenni. A becslések szerint a sertéshús a következő évtizedben a növekedés mintegy 28 százalékát teszi majd ki, elsősorban az ázsiai fogyasztás növekedésének köszönhetően.

Az országos sertéspiaci helyzetkép

 A belföldi húsfogyasztás körülbelül 44 százaléka baromfihús, emellett jelentős a sertéshús fogyasztása is. Míg az egy főre jutó éves baromfifogyasztás az utóbbi időszakban elérte a 33-35 kilogrammot, a második helyre szoruló sertéshúsé a keresletösztönző kampányok eredményeként 30 kilogramm körül mozog.

Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 925 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2023 augusztusában, ami 21 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 25 százalékkal volt magasabb ugyanebben az összehasonlításban. A KSH adatai szerint a rövidkaraj fogyasztói ára 17 százalékkal, a sertéscombé 20 százalékkal nőtt ugyanekkor.

10 év távlatában világszinten 15 százalékkal több baromfihúsra lesz kereslet

A magyarországi állatitermék-előállítás 57 százalékát teszi ki a baromfihús termelése. A hazai fogyasztás mellett jelentős exportpotenciállal is bírunk szinte minden baromfifaj esetében. A nyár során amikor baromfihús fogyasztásösztönző kampány indult a helyettes államtitkár Tarpataki Tamás beszélt arról is, hogy:

Baromfihúsból Magyarország önellátottsági szintje mintegy 160-180%, azaz a belföldi fogyasztás kielégítésén túl jelentős exporttermék is ez az élelmiszer. Mint fogalmazott, 10 évre előre tekintve világszinten 15 százalékkal több baromfi húsra lesz kereslet, azaz az ágazat számára adott a fejlődési tér, ugyanakkor a verseny éles, és a magyaroknak ebben a környezetben kell helytállniuk.

Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 23,4 százalékkal 498,38 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 28,9 százalékkal 687,27 forint/kilogrammra emelkedett 2023 első harmincnyolc hetében 2022 azonos időszakához képest. Az Európai Bizottság adatai szerint 265,3 euró/100 kilogramm volt az egész csirke uniós átlagára 2023 első harminchét hetében, ami 5,8 százalékos növekedést jelent az előző évihez viszonyítva. A magyaroroszági ár 22,4 százalékkal 968 forint/kilogrammra emelkedett ugyanebben az összehasonlításban.

A csirkemellfilé feldolgozói értékesítési ára 9 százalékkal 1958 forint/kilogrammra, a csontos csirkemellé 0,5 százalékkal 1318 forint/kilogrammra, a csirkemell (összesen) ára 9 százalékkal 1930 forint/kilogrammra, a csirkecombé pedig 11,1 százalékkal 910,9 forint/kilogrammra emelkedett 2023 első harmincnyolc hetében 2022 azonos időszakához képest.

Tőlünk távolabb is jelentős változások

Az USA-ban például az elmúlt 30 évben az egy főre jutó marhahúsfogyasztás mintegy harmadával csökkent, míg a baromfihúsé több mint kétszeresére nőtt. Ez többek között a baromfihús árelőnyének és alacsonyabb zsírtartalmának köszönhető.

Az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériumának (USDA) szeptemberben megjelent előrevetítése szerint az USA marhahústermelése 7 százalékkal csökkenhet 2023 harmadik negyedévében a 2022. július–szeptemberihez képest. Az USDA szakértői a hízóbika termelői árának 45 és a vágótehén árának 25 százalékos emelkedésére számítanak ugyanekkor. A belső fogyasztás 4 százalékkal, a marhahúsexport 19 százalékkal lehet kevesebb, míg a marhahúsimport 14 százalékkal növekedhet. Az USDA adatai szerint az Egyesült Államok marhahústermelése 4 százalékkal, borjúhústermelése 11 százalékkal csökkent 2023 január–augusztusában 2022 január–augusztusához viszonyítva.

A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 2023 január–júniusában 1 százalékkal maradt el a 2022 azonos időszakitól. Magyarország élőmarha-importja 23 százalékkal nőtt. A marhahúsexport mennyisége 9 százalékkal, értéke 7 százalékkal csökkent. A marhahúsimport volumene 20 százalékkal, értéke 8 százalékkal esett vissza a megfigyelt periódusban.

Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2023 január–augusztusában a szarvasmarha vágása 10 százalékkal csökkent 2022 január–augusztusához képest. Az összes vágás több mint kétharmadát adó tehenek vágása 8,5 százalékkal volt kevesebb.

Az AKI PÁIR adatai szerint a fiatal bika termelői ára 820 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2023 szeptemberében, 5 százalékkal emelkedett 2022 azonos hónapjának átlagárához viszonyítva. A vágóüsző ára 3 százalékkal, a vágótehéné 19 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban. A KSH adatai szerint a marharostélyos fogyasztói ára 20 százalékkal (4660 forint/kilogramm) haladta meg 2023 augusztusában az egy évvel korábbi árat.