Braunmüller Lajos • 2023. október 10. 11:32
Közérthető, publikus agrár CO2 kalkulátort mutatott be a K&H Bank és Agrárközgazdasági Kutatóintézet (AKI). Az online kalkulátor kimutatja, hogy mekkora károsanyag-kibocsátása van az adott termelő gazdaságnak. Az eszköz nem csupán a vállalkozások tudatosságát és fenntartható működését támogatja, hanem segít a hatékonyabb működés elérésében és az egyre erősebb ESG-elvárások teljesítésében is. Aki ezt időben elkezdi, az versenyelőnyre tehet szert a többiekkel szemben – hangzott el a bank keddi sajtótájékoztatóján.
Az agrár cégek jelenlegi fenntarthatósági gyakorlatáról képet adó K&H fenntarthatósági index szerint az agrárszektor tájékozott az EU karbonkibocsátási elvárásaival kapcsolatban:
90 százalékuk hallott már a célkitűzésekről, 72 százalékuk pedig tisztában is van azok tartalmával. A saját cége karbonlábnyomát azonban a túlnyomó többség nem számszerűsíti.
Mindez azért is kevés, mert a fenntarthatóság ma már nem csak szabályozói és fogyasztói elvárás, de a magas energiaköltségek miatt a hatékony működés kulcsa is - hangzott el az eseményen.
A K&H Csoport és az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ezért létrehozta és mindenki számára elérhetővé tette a K&H agrár CO2 kalkulátort, amelynek révén a termelők számszerűsíthetik karbonlábnyomukat.
A bank is felelős
Az eseményen elhangzott: 2019-ben a K&H, a KBC Csoport tagjaként komoly vállalást tett a klímavédelem terén, hiszen az elsők között csatlakozott az ENSZ pénzügyi szervezeteket tömörítő CCCA (Collective Commitment To Climate Action) egyezményéhez. Ebben azt vállalta, hogy hitelezési portfolióját a Párizsi Egyezménnyel összhangban úgy alakítja át, hogy az tükrözze és finanszírozza az alacsony széndioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdaságot.
Mindent, amit megfinanszírozunk, és az környezeti hatást okoz, azért közvetetten felelősek vagyunk. Ez igaz a befektetésekre is. Ha ezeket felmérjük, akkor tudunk a Párizsi Egyezményhez igazodni
– mondta el Suba Levente K&H fenntarthatósági vezetője.
Ha például személygépjárműveket finanszíroz a bank, ki lehet számolni, hogy ez átlagosan egy kilométerre tekintve mennyi széndioxid-kibocsátással jár. A K&H célja, hogy a gépjárműlízing kibocsátását 42 százalékkal kell csökkentse 2030-ig. Hasonló célszámok vannak az ingatlanfinanszírozásra és a többi területre is – tette hozzá.
Ötödével csökkentenék
Célunk, hogy 21 százalékkal csökkentsük 2030-ra a hitelezési portfoliónkban az agrárüzletág üvegházhatású gázkibocsátását. Ennek érdekében tudásunkat gyakorlatorientáltan kívánjuk átadni a partnereknek, hiszen a fenntartható mezőgazdasági termelés megvalósulásában és a hazai élővilág gazdagságának megőrzésében nekünk is komoly felelősségünk van.
Az agrárium esetében az a probléma, hogy nincs ma adat arra nézve, hogy egy agrárcégnek mennyi a karbonkibocsátása. A meghatározott cél is jelenleg szakmai becslésen alapul - tette hozzá.
Negatív kilátások, fokozódó nyomás
A K&H agrárindexe régóta méri a hangulatindexet az ágazatban, amely jelenleg negatívba fordult, vagyis az ügyfelek a jövőjüket tekintve pesszimisták – mondta el az eseményen Demeter Zoltán, a K&H agrárfejlesztési főosztályvezetője.
Ez nem véletlen, hiszen 2023 nem könnyű év, magas az infláció, magasak a kamatszintek, amelyek miatt drága a finanszírozás, és jelenleg a jövedelmezőség sem kielégítő. Az általános volatilitás pedig megnehezíti a jövő tervezését is. Továbbá az egyre szélsőségesebb időjárás szintén erős kihívások elé állítja a szereplőket. Komoly elvárásokat fogalmaz meg az új Közös Agrárpolitika is. Magyarországnak ezzel együtt jó adottságai vannak, különösen a nagyarányú, mezőgazdasági termelésre alkalmas terület miatt.
Az alkalmazkodás ugyanakkor kiemelt fontosságú lesz a jövőben
– hangsúlyozta Demeter Zoltán.
Beszélnek róla, de még nem mérik
A felmérés szerint az agrárszereplők 93 százaléka beszél már a fenntarthatóságról, ám mindössze 17 százalékuknak van erre írott stratégiája. Ami kimondottan beavatkozást igényel, az az, hogy gyakorlatilag csak az ügyfelek egy százaléka tudja számszerűsíteni a karbonlábnyomát
– hangsúlyozta.
Az a cél ugyanakkor, hogy Magyarország 2030-ra 40, sőt, a mostani hírek szerint 50 százalékkal csökkentse a karbonkibocsátását, elérhető cél, amelyben az agráriumnak is fontos szerepe lesz. Ez ráadásul ma már nem kérdés, hanem kényszer, hiszen növekszik a szabályozói és fogyasztói elvárás, sőt, a fenntartható gazdálkodás növeli a hatékonyságot és csökkenti az agrártermelők költségszintjét – tette hozzá.
Itt az online kalkulátor
Az agrárszereplők felkészülését segítendő, a bank egy felhasználóbarát széndioxid-kalkulátort, amely mindenki számára elérhető a K&H honlapján. Az Agrárközgazdasági Intézet által fejlesztett és hitelesített tudományos kritériumoknak megfelelő számításokat végez, így támogatva a vállalkozások tudatosságát és fenntartható gazdálkodását.
Itt alapadatok megadása után ki kell választani a termesztett növénykultúrákat. A kalkulátor ezt követően felméri az általános energiafelhasználást, így az áram- vagy üzemanyagfogyasztást. Ezt követően az egyes növények konkrétumait kell megadni, így a művelési területet és a gazdálkodás módját.
Ezt követően végeredményt kap a felhasználó, amely az összes, illetve az egy hektárra vetített széndioxid-kibocsátást is feltüntetni. Sőt, a kibocsátás legfőbb elemeit is azonosítja, vagyis a felhasználó megtudja, hogy hol kell, illetve érdemes beavatkozni annak érdekében, hogy a lábnyomot csökkentsék.
Egyre keményebb elvárások
A fenntarthatóság olyan szintre ért, amely környezeti és egyben szabályozói kihívást is lehet, amely mögött társadalmi elvárás van. Nem politikusok találják ki, hanem a fogyasztók közvetítik ezt, akik közül sokan már nem hajlandók megvenni azokat a termékeket, amelyeket nem fenntartható módon állítottak elő – mondta el az eseményen Goda Pál, az AKI ügyvezető igazgatója.
Az agrártermelőknek drasztikusan változtatni kell a termelésükön, ha hatékonyan, a támogatások segítségével szeretnének gazdálkodni, és el akarják adni a termékeiket.
- fogalmazott. A növénytermesztés nagyobb arányban járul hozzá Magyarországon az üvegházgázok kibocsátásához, mint az állattenyésztés, amely elsősorban agrotechnológiai okokkal magyarázható.
Itt van szükség a legnagyobb mértékű szemléletformálásra
– tette hozzá.