Kovács Nóra • 2023. október 10. 06:03
Tragikus jelenleg a növénytermesztők helyzete Magyarországon, és habár eddig az állattenyésztés volt a mostohagyerek hazánkban, ez 2023-ban megváltozhat - mondta az Agrárszektornak Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója. Kiemelte, olyan dolog történik idén a magyar mezőgazdaságban, amire korábban nem volt példa, egy komplex mezőgazdasági cég most ugyanis inkább az állattartás felé tendál szemben a növénytermeléssel. A szakember többek között arról is beszélt lapunknak, hogy ha az ukrán kukorica nem jött volna be hazánkba, akkor az állatállományunk 20-30 százalékkal csökkent volna, de elárulta azt is, mire számít a következő időszakban a magyar takarmányiparban, illetve, miért jelenthető ki az, hogy 2023 a sertéstenyésztők éve lesz idehaza.
Csak 2022-ben 5 millió tonnával csökkent a világ takarmánygyártása, a legnagyobb visszaesés Európában történt. Folytatódik ez a tendencia 2023-ban, illetve 2024-ben is? Mi az oka a csökkenésnek, miért Európában a legdurvább?
2022-ben az 1,266 milliárd tonnáról 5,5 millió tonnával csökkent a világ takarmánygyártása, ami, habár nem tűnik soknak, jobban elemezve a helyzetet, súlyosnak számít, hiszen például míg a Közel-Keleten 6-7 millió tonnával nőtt a takarmánygyártás, addig Európában óriási zuhanás történt. A kontinensen - 5 százalékkal - 13 millió tonnával csökkent a takarmánygyártás potenciálja, ami tragikusnak mondható, ennek a visszaesésnek az oka ugyanis nem az, hogy behoznak takarmányt Európán kívülről, hanem az, hogy brutálisan lecsökkent az állatállomány. Sajnos Európa versenyképessége nagyon komoly mértékben zsugorodik szinte minden pozícióban, tehát nemcsak a mezőgazdaságban, hanem például az autóiparban is. A 90-es évekkel összehasonlítva a magyar takarmányipar a harmadára esett vissza, 9 millióról 3,6 millió tonnára. Most az a legfontosabb feladatunk, hogy ez a szám ne csökkenjen tovább, ahogy az állatállomány se. Pozitívum azonban Magyarországnak, hogy az állattartási kedv Nyugat-Európából folyamatosan kelet felé tevődik.
Arra nem lehetünk büszkék, hogy Európa ma már nem önellátó, és szüksége van a húsbehozatalra, az azonban jó hír, hogy habár a gabonaárak nagyon gyengék, Magyarországon sikerült idén 16 millió tonnánál több termést betakarítani összesen. Ez azt jelenti, hogy akár 15-16 millió fő élelmezését is el tudja látni gabonából a magyar élelmiszeripar. Én azt várom egyébként, hogy a hazai takarmányipar kibocsátási volumene nagyságrendileg nem csökken tovább.
Folyamatosan csökken az állatállomány nemcsak itthon, de Európában is. Mi az, amiből a legnagyobb a visszaesés, és miért pont ennél az állatnál tapasztalható ez?
A legnagyobb, 7 millió tonnás csökkenés a sertésállományokban volt Európában, de a szarvasmarhánál is több mint egymillió tonnás visszaesés történt. Az kijelenthető, hogy az elmúlt két év sertésválsága egyértelműen az állattartási kedv zuhanását eredményezte a kontinensen, komoly kocavisszaesések történtek ugyanis Európa-szinten. A tej értékesítési pozíciója fél évvel ezelőttig nagyon jó volt, kedvező áron tudtak értékesíteni a termelők, aminek a keresleti piac és egyre kevesebb tejelő tehén az oka. Az elmúlt két évben 6 százalékkal csökkent a sertésállományunk, míg 2021-be majdnem 3 milliós volt a létszám, most már mindössze 2,56 millióról beszélhetünk. A tehénnél csupán 1-2 százalékos visszaesés történt, a baromfi pedig növekedett idehaza. A továbbiakban egész Európában csökkenést prognosztizálunk, hazánkban azonban jobb most a sertés pozíciója, mint az elmúlt két évben, ez pedig rá is fér a gazdákra.
Milyen trendet látni most az állattartás szerkezetében? Az utóbbi években eltolódott a sertéstartástól a baromfitartás felé a mérleg, az idei év fordíthat ezen?
A baromfiágazatban az elmúlt két évben két nagy probléma is volt, az egyik az olyan állategészségügyi gondok, mint a madárinfluenza, illetve a másik az energiaár. Ez utóbbi miatt eléggé megijedtek a termelők, hiszen a legnagyobb mértékben ezt a szektort sújtotta a drágulás. Habár az utóbbi időben kicsit kiegyenesedett az energiaár, de ezzel párhuzamosan a broilernek és a tojásnak is folyamatosan esett az ára.
Több helyen is elhangzott, hogy idén a sertéstartás lehet a győztes hazánkban. Ezt a kijelentést mivel lehet magyarázni, hiszen nagy felháborodást keltett nemrég, hogy ömlik az import német sertéshús hazánkban? Hol van a magyar sertéshús, miért éri meg jobban az importot behozni és értékesíteni?
Két oldalról érdemes nézni a dolgot, egyrészt a költségeket, másrészt az árbevételt is figyelembe kell venni, a következő időszakban ugyanis az előbbire kell majd koncentrálnunk. Jelenleg 710-720 forint körül van az élő sertés ára, amihez már az új árpa társul, néhány hét múlva pedig jön a kukorica, így pedig lehet versenyképesen termelni. Azt már biztosan kijelenhetjük, hogy két szűk esztendő után 2023 a sertéstenyésztők éve lesz, úgyis, hogy bár az év első felében még magasak voltak a költségek, a mostani alacsony gabonaárakkal ezek egyértelműen csökkennek, a sertéstartók árbevétele azonban nem fog olyan mértékben, mint például a tejtermelőké vagy a baromfisoké. A 6 milliós sertésállományt nem fogjuk itthon elérni, de törekedni kell arra, hogy a 2,5 millió, ami most van, ne csökkenjen tovább. Természetesen van import az országban, mindenki keresi ugyanis a disznót, mivel nincs elég Európában. Azt jó kiemelni, hogy még ma is emelkednek a fuvardíjak, vagyis a lokáció és a saját termelés fontos lenne.
Mit lehet elmondani jelenleg a gabonaárakról? Óriási készletek halmozódtak fel a raktárakban, nem tudják eladni a terményt a magyar gazdák. Mennyire rossz most a helyzet?
Az árak tekintetében borzalmas a 2023-as év: a búza a tonnánkénti 140-150 ezer forint helyett 62-63 ezer forint, a kukorica pedig a 130-140 ezer forint után most 54-56 ezer forint tonnánként. Magyarországon nagyságrendileg 22 millió tonna tárolókapacitás van, de jelenleg nagyon sok helyen jelent óriási problémát a raktározás, hiszen egyrészt bent van még az ótermés is, rengetegen nem adták el ugyanis az árut, mert elkezdtek esni az árak. Az biztos, hogy többeknél lesznek kényszereladások, mert nem lesz hely az új terménynek. Ilyenre még nem volt példa, hogy ilyen átmenő készletekkel takarítsunk be ilyen jó termésátlagokat, mint idén. A búzánál én nem várok jobb árakat, azért sem mert nagy átmenő készletek vannak és jó a termés, illetve az is hátráltató tényező, hogy a tavalyi aszály miatt elvesztettük az exportpiacainkat, és csak az segítené a magyar termelőket, ha ezeket vissza tudnák szerezni. Ez létfontosságú, hiszen a hazai ipar és takarmányipar nem fog és nem is tud többet felhasználni.
Tavaly összességében 2,3 millió tonna kukorica termett Magyarországon, ilyen kis mennyiségre soha nem volt példa azelőtt. Ráadásul ennek az egyharmada toxinos volt, ehhez hasonlót több, mint tíz éve nem tapasztaltunk. Ha nem jött volna be az ukrán kukorica, akkor az állatállomány 20-30 százalékkal csökkent volna, nem lett volna ugyanis mivel etetni őket. Vannak gondok valóban az ukrán gabonával, de teljesen más jellegűek, mint a magyarral. Mi megéltük azt, hogy egy szezonon belül export- és import tilalom is volt az országban, nem tudom máshol történt-e ilyen.
Idén nem kell drasztikus termésátlag csökkenésekre készülnünk Magyarországon, ez milyen következményekkel lehet a hazai takarmánygyártásra?
Egyértelműen mondhatom, hogy amikor nagy a termésmennyiség, és olyan alacsony árak vannak, mint most is, akkor kisebb a kész-keveréktakarmány forgalma azért, mert mindenki megtartja a gabonát, így kész takarmányt kisebb nagyságrendben vásárolnak. Amikor nagyon magasak az árak, akár viszont 20 százalékkal is nagyobb a forgalom, mert mindenki eladja a drága áruját, és kész takarmányt vásárol vissza.
Az elmúlt éveknél jobb termésátlaga az idei, összességében 16,5 millió tonnát várunk, amiből az őszi árpa - 2,2 millió tonna -, az őszi búza - a tavalyi 3,9 millió tonna után 5,6 millió - és a napraforgó mennyiségét tekintve az utóbbi öt év legnagyobb termése várható. A szója és a kukorica termésátlagát egyelőre még nem lehet tudni, de az előrejelzések szerint jó termésmennyiségekre van kilátás.
Mit látni most a környező országok piacain takarmány-szempontból? Megéri exportra törekednie jelenleg egy takarmányos cégnek?
Azt nem lehet kijelenti, hogy nem éri meg most exportálni, hiszen nagyon fontos exportpiacai vannak hazánknak. A Vitafort Zrt. a világ 20-21 országával van valamilyen szinten kapcsolat, akár kutatás-fejlesztés, akár takarmányozás tekintetében. Nagyon megdrágult mára a szállítmányozás és a logisztika, nagy távolságra csak nagyon tömény - 0,2-0,5 százalékos töménységű - terméket érdemes szállítani. Mi úgy tervezzük, hogy az új üzemünk megépítésével további exportpiacaink nyílnak majd, 700-800 km-es körzetben Észak-Olaszországba, Lengyelországba (már piacunk), és Bulgáriába is el tudjuk juttatni versenyképesen a termékeinket.
A magyar piac nem fog változni, nagyobb nem lesz, de reméljük, hogy kisebb sem. Ugyanakkor a világ népessége folyamatosan nő, az embereknek enni kell, ehhez pedig növényi és állati alapanyagok szükségesek. Ebből a takarmány kihagyhatatlan, úgyhogy a növekedésnek nem itthon, hanem a külpiacokon van realitása.
A növénytermesztés mindig nagyobb százalékban szerepelt a hazai mezőgazdaságban, mint az állattenyésztés. Észrevehető, hogy a növénytermesztők nehézségei miatt kicsit közelebb kerül egymáshoz százalékos arányban a két ágazat?
A Vitafort partnereinek nagy része növénytermesztéssel és állattenyésztéssel is foglalkozik, és érezhető, hogy most közelebb került egymáshoz a két ágazat arányaiban. Tavaly az aszály komoly gondokat okozott, de előtte tíz évig a növénytermelés jövedelmezősége volt nagyobb, az állattartás pedig mindig mostohagyerek volt itthon. Ez az arány most megfordult, például a tejár növekedés miatt sok cégnél nagyobb lett az árbevétel, de az is látszik, hogy ahol sertéstenyésztéssel is foglalkozni, ott inkább az, és nem a növénytermesztés fogja a nagyobb profitot hozni.
Jelenleg átlagosan félmillió forintos hektáronkénti költségről beszélhetünk, de még egy 7 tonnás kiemelkedő búzatermésnél is „csak” 420-450 ezer forintos bevétellel számolhatnak a gazdák, ami nem fedezi a költségeket. A kukoricánál lehet kicsit jobb a helyzet, akinek sikerül 8-10 tonnát hektáronként betakarítania, de az olajos magvak, amik nagyon jól szerepeltek az elmúlt években, most óriási veszteséget jelenthetnek.
A mostani bizonytalan környezetben a növénytermesztők vagy az állattenyésztők lehetnek a 2023-as év győztesei?
Az biztos, hogy ha most megnézünk egy komplex mezőgazdasági céget, akkor a korábbiakkal ellentétben mindenki inkább az állattartást választja szemben a növénytermeléssel. Habár azt érdemes hozzátenni, hogy ez inkább a sertéstartókra vonatkozik jelenleg, és kevésbé a tejtermelőkre. Tragikus azonban a helyzet a növénytermesztőknél, akiknek az elmúlt tíz év ugyan jó volt, de kijelenhető, hogy ez a szezon már elment számukra.
Mindenki eldöntheti, hogy kibírja-e tárolókapacitással, nagyságrendi árváltozások ugyanis biztosan nem lesznek. A nagyobb probléma megint a költségoldal, hiszen ilyen árcsökkenés mellett most vannak olyan pozíciók, mint például a műtrágya, ahol ismét elkezdtek emelkedni az árak. A következő évben a növénytermesztők számára az lesz az alapkérdés, hogy mit vessenek és milyen költséggel. Van, aki azt mondta, a jelenlegi árszinten inkább nem veti el az árpát, mert nem tudná nyereségesen termeszteni. Az állattenyésztés ezzel szemben jobb képet fest most Magyarországon, a sertésár reméljük a továbbiakban is jól alakul, a tejtermelők költségei is csökkennek, a baromfisok pedig az alacsony gabonaárak miatt jól tudnak most termelni.
Ahogy mindenben, úgy a takarmánygyártásban is fontos a folyamatos innováció. Milyenek lehetnek a jövő takarmány-receptúrái?
Itt sok mindent meg lehet említeni, ilyenek például a rovarfehérjék is, az biztos, hogy egy fenntartható mezőgazdaság felé kell mennünk a jövőben. A Vitafortnak például van egy Pilot rovarfehérje-üzeme Ázsiában, tudjuk ugyanis, hogy Magyarországon ennek nincs kultúrája, ugyanakkor érdemes minden olyan alternatív terméket és javaslatot megvizsgálni, ami a jövedelmezőséget növeli. Például észrevehető, hogy a cirok termesztése is sokkal jobban felértékelődött az utóbbi évek aszályos körülményei között, mert jobban bírja a szárazságot. A klimatikus viszonyok megváltozása miatt ezekre most már minden takarmányosnak koncentrálni kell. De amellett sem mehetünk el, hogy egyre nő a fehérjeéhség, minden terménynek csökken az ára, kivétel a szójáé, ami alapvetően meghatározza az abrakfogyasztó állatok takarmányát, ezért is lehet nagyobb szerepe az alternatív fehérjeforrásoknak a jövőben.
Az állattartásban is egyre inkább előtérbe kerül a precízió. Nemrég adtuk át Közép-Európa legmodernebb takarmánykeverő üzemét, ami olyan innovatív megoldásokkal bír, amelyek növelik a hatékonyságot, illetve teljesen robotizált. Ezer négyzetméter alapterületen 9 szinten, 40 méteres gerincmagassággal közel 7000 négyzetméter beépített területtel rendelkezik az új gyárunk, ahol nagy a szerepe a testre szabott receptúráknak. 700-800 féle végtermékkel rendelkezünk, ami azt jelenti, hogy naponta 70-80 féle terméket gyártunk, amihez rugalmas üzemstruktúrára van szükség. Ezek mind azt segíthetik a jövőben, hogy egy-egy partnert teljesen testre szabott receptúrával tudjunk kiszolgálni.
Képek forrása: Portfolio