Szászi Zoltán • 2023. október 12. 15:59
Egy amerikai cég innovatív ötlettel állt elő: kávébab nélküli kávét találtak fel, aminek a célja a kávétermesztés miatti erdőirtás megállítása. Hogy lehet kávébab nélkül kávét előállítani? És vajon megéri újrahasznosított növényi alapanyagokból készült kávéval küzdeni a környezetváltozás ellen? A befektetőket meggyőzte a cég, azonban egyelőre a boltok polcaira még nem kerül fel a termék, csak kávézókban próbálják megnyerni a fogyasztókat.
Az utóbbi időben az élelmiszeriparban folyamatosan zajlik a hétköznapi fogyasztási cikkeknek a fenntarthatóság jegyében való újrafeltalálása. És bár nemrég a németek álltak elő az elsőre hajmeresztő instant sör ötletével, most az amerikaiak zárkóznak fel mögöttük kávébab nélküli kávéval. Az Euronews a napokban számolt be róla, hogy egy amerikai cég kávébab nélküli kávéja már készül betörni a fenntartható élelmiszerek piacára. A Seattle-ben működő Atomo Coffee azt hirdeti, hogy a hatalmas környezeti lábnyommal rendelkező kávétermesztés helyett környezetkímélő kávéalternatívát árul. Az innováció mögött a vegán húspótlókat gyártó Beyond Meat befektetői köréből is megtalálhatók támogatók és a cég mostanra 51,6 millió dollár (19,8 milliárd forint) befektetést húzott be.
A motiváció az erdőirtás megállítása
Az Atomo Coffee elsődlegesen a nagy mennyiségű erdőirtással járó kávébab-termesztést szeretné kiváltani. Andy Kleitsch, a startup alapítója és ügyvezetője a múlt héten szervezett New York Kávéfesztiválon úgy nyilatkozott, hogy a kávétermesztés „naponta tíz Central Park méretű erdő kivágásával jár”. A klímaváltozással ugyanis a termőföldek is melegednek, és a kávétermesztő országokban az ültetvényeket kezdik hegyoldalakban egyre magasabbra ültetni, hogy a kávézókban világszerte közkedvelt arabica kávénak megfelelő adottságokat találjanak. Ez pedig rengeteg erdőirtással jár. A biodiverzitás csökkenésén túl pedig az erdőirtás a klímaváltozáshoz is jelentősen hozzájárul.
A cég beszámolója szerint a babnélküli kávé próbaüzemi prototípusa (proof-of-concept) azt bizonyítja, hogy a termékük karbonlábnyoma 93 százalékkal kisebb, mint a hagyományos kávéé, és 94 százalékkal kevesebb vizet igényel az előállítása. A kezdeti lépések úgy tűnik, meggyőzőnek bizonyultak Amerikában, és nem csak a befektetők számára, ugyanis a Time Magazine 2022-ben a prototípust az év kétszáz legjobb innovációja közé sorolta.
De hogy készül a babmentes kávé? A Euronews szerint „superfood” hozzávalók és elsődlegesen feldolgozóipari melléktermékek értéknövelő újrahasznosításával. A kávé molekuláris szerkezetét datolyamag használatával imitálják. Ezt aztán szőlőkivonatban és cikóriában áztatják, és teából nyert koffeint adnak hozzá.
A babmentes kávé mindenesetre egyelőre nagyon drága, szóval valószínűleg egyhamar nem fogja kiszorítani a hagyományos kávét a boltokból. Míg az amerikai boltok polcaira kerülő kávé nagykereskedelmi ára átlagosan 10-14 dollár (3700-5170 forint) 450 grammos csomagonként, addig az Atomo Coffee babnélküli kávéját ugyanekkora kiszerelésben 20,99 dollárért (7700 forint) árulják kávéházaknak. Összehasonlításként, a magyar kávéfogyasztók egy csomag 200-250 grammos kávéért átlagosan 796 forintot hajlandóak kifizetni.
A jó kávét itthon is szeretjük, de a fenntarthatóság kevésbé fontos
Hogy mennyire lenne elfogadott itthon a babnélküli kávé, az kérdéses, mivel Európa nagy mennyiségű kávét fogyaszt évente, de kávéfüggésben a magyarok alapvetően sereghajtók a kontinensen. Összehasonlításként, Európában éves kávéfogyasztásban a FAO 2019-es adatai alapján a finnek vezetik a sort 11,8 kilogrammal fejenként, de nem messze mögöttük egy év alatt a svédek is elfogyasztanak 10,1 kg kávét. Ehhez képest a kávékultúrájukról ismert olaszoknál ez az érték csak 5,6 kg, a németeknél 6,1 és franciáknál 5,4 kg/fő/év a kávéfogyasztás. A magyarok pedig a legkevesebbet fogyasztók között járnak éves 1,1 kg/fő fogyasztással.
A Statista adatai szintén ezt a tendenciát támasztják alá. A kávéfüggésben vezető finnek fejenként évente 1310 csésze kávét isznak meg, ami naponta három és fél csészénél is többet jelent. Az olaszok éves fogyasztása ehhez képest 658 csésze évente, a németeké 675, a franciáké 482. A magyar fogyasztók pedig átlagosan két csészét isznak meg egy nap, derült ki 2022-ben a Coca-Cola HBC Magyarország kutatásából. A magyar kávéfogyasztók 29 százaléka napi egy kávét, 60 százaléka 2-3 kávét iszik, és ezen belül a férfiak kétszer akkora arányban főzik le a harmadik kávét is, mint a nők. A kávét fogyasztó magyarok legnagyobb része (93 százalék) otthon is iszik kávét, több, mint fele (54 százalék) a munkahelyen, de az egyharmaduk (33 százalék) vendégségben is. Azonban, ha a babmentes kávéval itthon is a kávézókat céloznák meg, lehet, hogy érdemes lenne a fiatal korosztályra szabni a marketingstratégiát, ugyanis míg a kávéfogyasztók 11 százaléka megy kávézóba a napi kávéért, a fiatal, 18-24 éves korosztályban ez az arány 31 százalék.
Az azonban mindenesetre igaz, hogy a fenntarthatóság ma kevésbé szempont a magyar fogyasztók számára, mint az árak a boltok polcain. A Rama 2022-es reprezentatív kutatása azt mutatta ki, hogy a vásárlók legnagyobb arányban az ár, aztán az élelmiszerek íze alapján válogatnak. A kutatásban a hétköznapi élelmiszerek vásárlásában a legfontosabb szempontokat kellett a válaszadóknak rangsorolni, mint íz, hagyományok, ár, származási hely, fenntarthatóság, egészséges étel, stb.
Tízből hat vásárlónak a három legfontosabb szempont közt szerepelt az ár, és a válaszadók több mint fele az ízt jelölte meg a legfontosabbak között, az egészséges ételek pedig harmadik helyre kerültek és kevesebb, mint a válaszok felénél jelentek meg. A hagyományok, a származás, a hazai eredet és a fenntarthatóság pedig nem különösebben voltak szempontok a válaszadók között. Az egészséges és fenntartható ételek iránti érdeklődés azonban jelen van a fogyasztók között, a Rama felmérése szerint tízből négy válaszadó a növényi alapú táplálkozást tartotta egészségesebbnek.