Raskó György agárközgazdász szerint soha nem látott lépéskényszerbe kerülhet a teljes magyar mezőgazdaság, mert belátható időn belül szabadkereskedelmi egyezményt fog kötni az EU Ukrajnával. Ha pedig ez megtörténik, akkor az jelentősen le fogja szorítani a magyar búza, kukorica és napraforgó árát - jelentette ki az agárközgazdász. Mint fogalmazott: nem az a kérdés, hogy az említett egyezmény megszületik-e, hanem csupán az, hogy mikor. A gond nagyságát mutatja, hogy a hazai vetésterület 85%-át foglalja el a gabona, a kukorica, a napraforgó és a repce, így a magyar gazdák az ukrán kihívás miatt óriási gondokkal kénytelenek szembenézni már a közel jövőben - olvasható a Népszava oldalán.
Jelenleg a 2016- tól érvényben lévő ideiglenes megállapodás keretében érkező mezőgazdasági termékekre kvóták vonatkoznak és csak egy része vámmentes. Mindezt a tervek szerint két lépcsőben, 2026-tól, illetve 2031-től váltaná fel a korlátok nélküli szabadkereskedelmi egyezmény.
Ki kellene találni, mibe fektetnek majd a jövőben a hazai gazdák
Ha maradnak a hagyományos terményeknél, akkor csúcstechnológiára lenne szükség, ami biztosíthatná, hogy 20-30%-kal meghaladják a jelenlegi termésátlagokat. Noha a szakmában évtizedek hangoztatják, hogy át kellene térni a hagyományostól eltérő növények termesztésére, és a jelenleginél intenzívebb gazdálkodást kellene folytatni, jó ideig nem jelentkezett olyan külső gazdasági kényszer, amilyen most formálódik az ukrán mezőgazdasági termékek folyamatos megjelenése miatt Európában - fejtette ki az agrárközgazdász.
Pedig az Egyesült Államokat is jó ideje foglalkoztatja már, hogy mit fog jelenteni az agrárpiacok számára a modernizáción átesett ukrán és orosz mezőgazdaság. A témában 2010 és 2020 között több előadást is tartott Raskó György, aki szerint ott már akkor felismerték, hogy a két kelet-európai ország a világ mezőgazdaságának globális játékosai lesznek rövid idő belül, amit idehaza sokan egyszerűen nem akartak tudomásul venni.
Hazai vizekre evezve megállapítható: bármennyire jól teljesít idén a hazai agrárium, a kormány várakozásaival ellentétben nem volt és nem is lesz képes ellensúlyozni a gazdasági visszaesést még akkor sem, ha kiugróan jól évet zárhatnak a gazdák.
Jó a termés, de így sincsenek pénzüknél a termelők
Ugyanis egészen más képet fest a mezőgazdaság, ha termésátlagokat a 2022-es aszály sújtotta évhez méri az ember, mert a növekedés ilyen összehasonlításban kiugróan magas. Az értékesítési árak azonban a mélybe zuhantak 2022-höz képest, így csökkent az agrár vállalkozások bevétele, és vele a hazai mezőgazdaság kibocsátási értéke, amit a tetemes infláció egyelőre nem ismert mértékben - nominálisan legalábbis - ellensúlyoz. Jól jellemzi a helyzetet, hogy míg tavaly 100-110 ezer forint adták el az étkezési búzát, addig az idén ez az 55-60 ezer forintos sávban mozog. Az egy hektárra fordított termelési költség pedig olyan magas volt, hogy nagy többségében nem tudtak nyereséget realizálni a termelők. A mezőgazdaság tavaly - ahogyan az elmúlt években is - a GDP közel 4%-át termelte meg a maga közel 4 ezer milliárdos kibocsátási értékével. Ez is jelzi, hogy a holtpontról való kimozdulás aligha várható a mezőgazdaságtól.
Hiába reménykedett a szektor legtöbb szereplője abban, hogy az idei év sokkal jobb lesz, már tavaly látszott, hogy komoly viharfelhők tornyosulnak az ágazat felett. Meredek esésbe kezdtek a gabonaárak, miközben a gazdák egy jelentős része kivárásra játszott, és ez lett a veszte
- mondta el Raskó György.
A gabona jónak mondható 2022-es ára sokakat arra indított, hogy növelje annak vetésterületét, ami utólag elhibázott döntésnek bizonyult. Ma kizárólag azok lehetnek jó helyzetben, akik rendelkeznek tárolókapacitással, mert lehet abban bízni, hogy jövő tavaszra nőni fog a gabona ára - tette hozzá a szakember, aki szerint, ha a forinttal semmi rendkívüli nem történik, akkor akár 10-15%-os áremelkedés sem elképzelhetetlen.
Nagy gond ugyanakkor, hogy az egyik legnagyobb európai termelőnek, Ukrajnának életbevágóan fontos pénzhez jutni, ezért esetében eladási kényszer alakult ki. A kontinens piacain eladásra kínál magyar gabonának mindenütt meg kell küzdenie az ukránnal, és ebben az árversenyben nehéz győzni.
A tavalyi év tragikus volt a magyar mezőgazdaság számára
Az aszály miatt tragikusan rosszul sikerült 2022-es évre jellemző, hogy a mezőgazdaság teljes termelési volumene 15%-kal csökkent, ám a visszaesés még ennél is nagyobb volt gabonál (-37%), kukoricából (-57%), zabból (-51%). A felvásárlási árak átlagosan 42%-os emelkedése mellett a hazai agrárium kibocsátási értéke 19%-kal nőtt, és elérte a már jelzett 4 ezer milliárd forintot. Sokatmondó adat, hogy tavaly az aszály annyira tönkretette a kukoricát, hogy az egymilliós hektáros vetésterület negyedén, 250 ezer hektáron elmaradt a betakarítás.
Fekete év a magyar mezőgazdaságban: tényleg lehúzhatják a rolót ezek a termelők?
Emellett az orosz-ukrán háború kirobbanását követően a magyar kormány kiviteli tilalmat rendelt el a magyar gabonára, és ezzel Magyarország egy pillanat alatt elvesztette az értékesítési mennyiségét tekintve tartósan 3,5 millió tonnát felvevő olasz piacot. A baj nem jár egyedül - jelezte Raskó György -, mert ma már a hazai kukorica külföldi értékesítése is roppant nehézzé vált, miután idén nagyon jó lett a termés Dél- és Észak-Amerikában, ahonnan óriási mennyiség érkezik Európába. A párizsi árutőzsdén jelenleg forintra átszámolva 75-76 ezret adnak a kukorica tonnájáért, és ebből szükséges leszámítani a szállítás ugyancsak tonnánkénti 15 ezer forintos árát.
