Eltűnhet a vénasszonyok nyara Magyarországról? Erre kell készülni a jövőben

agrarszektor.hu2023. október 14. 11:01

Eltűnhet Magyarországon is az indián nyár, de csak azért, mert a nyárias napoknak megfelelő idő veszi át a helyét. Az elmúlt bő fél évszázad alatt már nagyjából két héttel kitolódott a nyár, de az idei, a mérések kezdete óta regisztrált legmelegebb szeptember megmutatta a lehetséges jövőt 23 nyári nappal. A váltás oka, hogy a meleg kitolódásával együtt a lehűlés időszaka is párhuzamosan tolódik ki, ezért nem leht majd arról beszélni, hogy egy tartós lehűlés után visszatérnek a kellemesen meleg őszi napok, hanem kitart a nyár az ősz első felében is. Ha az optimista kibocsátás-csökkentési forgatókönyvet követve 1,5-2 Celsius-fok környékén korlátozódik a globális felmelegedés, akkor nagyságrendileg a jelenlegi átlagos állapot maradhat meg a nyári és indián nyári napok számát tekintve. A pesszimista forgatókönyv - amely szerint az emberiség nem kezd érdemi kibocsátás-csökkentésbe a század végéig - szerint a tartós őszi lehűlés október végére tolódik ki, azaz az indián nyári napok száma csak az Alföldön lehet majd évi 1-2 nap, a szeptember és részben az október a nyárhoz fog csapódni.

Eltűnhet Magyarországon is az indián nyár, de csak azért, mert a nyárias napoknak megfelelő idő veszi át a helyét. Ennek lehetne örülni, mivel előfordulhat, hogy novemberig nem is kell majd fűtenie az ember. A probléma azonban az, hogy az általános melegedő tendencia nemcsak az őszt érinti, hanem az összes többi évszakot, ezek összetett éghajlati következményei pedig sokkal több negatívumot jelentenek az emberiség számára - olvasható a Másfélfok oldalán. A szakértők szerint azonban attól, hogy az emberiség betartja a Párizsi Megállapodásban foglalt klímacélokat, attól még a vénasszonyok nyara is megmarad a jövőben.

Szabó Péter és Pongrácz Rita a melegedő őszökről szóló tavalyi tanulmányában már bemutatta, hogy az elmúlt bő 50 év alatt a nyár mintegy két héttel kitolódott az ősz irányába Magyarországon, azaz éghajlati átlagban jelenleg még szeptember elején is előfordulnak a 25 Celsius-fok feletti napi maximumhőmérsékletű, úgynevezett nyári napok. Az idei szeptember is ebbe a trendbe illeszkedett, sőt, a globálisan is legmelegebb szeptemberi cím mellett a hónap folyamán hazánkban országosan 23 nyári nap volt, mely a legmagasabb érték 1901 óta. A kutatók ezért megvizsgálták, hogyan fog a jövőben változni a vénasszonyok nyara vagy más néven indián nyár.

A nyári napokkal ellentétben erre a jelenségre nincs egyértelmű definíció. Az angolszász kultúrákban második nyárként is hívott időszakok nem egyszerűen egy küszöb feletti melegebb napokat jelentenek, hanem már egy jelentősebb lehűlés után következnek be. A kutatók mindezek mellett a nyári napokat is elemezték a szeptember-októberi időszakra vonatkozóan.

A meleg idővel párhuzamosan a lehűlés is kitolódik

Az elmúlt 52 év megfigyeléseit nézve, jól látszik, hogy mind a kellemes őszi napok, mind a nyári napok száma növekedést mutat az országban. Ugyan nagy az évek közötti változékonyság, de a növekvő trend statisztikailag is szignifikáns mind a két mutató esetén, az illesztett trend különösen a nyári napoknál relatíve jelentős mértékű. A legtöbb kellemes őszi napot eddig 2006-ban és 2019-ben (az eddigi legmelegebb ősszel) regisztrálták, míg a legkevesebbet 1996-ban. A nyári napok a két vizsgált hónap közül elsősorban szeptemberben fordulnak elő, és októberben már jóval kisebb gyakorisággal, de 2010-ben gyakorlatilag nem volt ilyen nap Magyarországon.

De hogyan alakult az indián nyári napok száma az elmúlt 52 év megfigyelései szerint!? Idén az OMSZ tanulmánya alapján szeptemberben országos átlagban egyetlen napon sem volt a sokéves átlag alatt a napi középhőmérséklet, így országosan nem jelentkezett tartós őszi lehűlés sem. Ugyanakkor októberben már meg-megjelent a korábbi klímaátlaghoz, 1971-2000-hez mért lehűlés is, és így az ezutáni meleg idő néhány napos indián nyarat már eredményezett.

Több forgatókönyv létezik a jövőt illetően

Bár jövőbeli modelleredmények vizsgálatához többféle forgatókönyv létezik, a kutatók azonban csak hármat vizsgáltak a kérdés során. Az egyik ilyen, az azonnali kibocsátás-csökkentéssel számoló RCP2.6-os forgatókönyv, amely a legzöldebb jövőt feltételezi, és a párizsi klímacélok teljesülését, azaz a maximum 2 Celsius-fokos globális felmelegedést jelenti. A másik közepesen optimista RCP4.5 forgatókönyv, amely szerint kicsit később, csak 2040-től kezdődik meg a globális kibocsátás-csökkentés. A harmadik pedig pesszimista RCP8.5 forgatókönyv, amely esetén az eddigi kibocsátási trendek tovább folytatódnak, és 2100-ig egyáltalán nem kezd az emberiség kibocsátás-csökkentésbe.

Szabó Péter és Pongrácz Rita ugyanakkor megjegyezték, hogy az azonnali kibocsátás-csökkentésnek sincs rögtön észlelhető hatása, hanem csak leghamarabb 20 év múlva lehet majd érezni annak kedvező hatásait, ezért az eredményeket is csak a század közepére és annak végére tekintették. A kellemes őszi napok száma a pesszimista forgatókönyv szerint a század közepére kissé (4-6 nappal) tovább emelkedik ugyan, de a melegedés miatt a tartós lehűlés jóval erőteljesebben tolódik az évben október végéhez (10-15 nappal). Az optimista, RCP2.6 forgatókönyv szerint a változások a század közepéhez képest nem lesznek jelentősebbek.

Ha csak az ősz melegedne ennyit, annak lehetne örülni, azonban nem ez a helyzet

A kutatók szerint az emberiségen áll tehát, hogy a jövő hogy alakul majd: (a) nem nő jelentősen a nyári napok és az indián nyári napok száma, vagy (b) a magyarok elfelejthetik az indián nyári napokat (ahogy ez Amerikában zajlik), a tartós lehűlést majd csak október vége körül várjuk, és nyári napok sorát éljük át szeptember-októberben. Mindkét lehetőségnek vannak pozitív hatásai. Például a pesszimista kibocsátás-csökkentési forgatókönyv szerint a fűtést várhatóan novemberig egyáltalán nem kell bekapcsolni, a szabadság függvényében a nyári turizmus áttevődhet szeptemberre, az őszi turizmus pedig inkább novemberre tolódik, és lerövidül.

Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy a teljes kép nem szűkíthető egyetlen évszakra, s így a pesszimista forgatókönyvnek sokkal több az egyéb évszakban bekövetkező negatív vagy komplex hatása, mint az itt említett kedvező éghajlati következménye. Ezért továbbra is az üvegházhatású gázok kibocsátásának mielőbbi csökkentése a célravezető a globális éghajlati egyensúly fennmaradása érdekében. A vénasszonyok nyara akkor is megmarad, ha az emberiség betartja a Párizsi Megállapodást.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
időjárás, klímaváltozás, éghajlatváltozás, nyár, forgatókönyv, emberiség, lehűlés, klímacélok, klímasemlegesség, kibocsátás-csökkentés,