Az agrár szaktanácsadó szervezetek számos feladatot látnak el, a tanácsadástól kezdve a pályázatok írásán át mezőgazdasági biztosítások kötéséig. Ezek közül melyek a legnépszerűbbek a magyar gazdák körében? Inkább a kisebb, vagy inkább a nagyobb agrárvállalkozások szoktak-e élni ezekkel a szolgáltatásokkal?

A magántanácsadási rendszer Magyarországon már több évtizede működik, és két fő iránya van: a klasszikus szaktanácsadás és az úgynevezett adminisztratív jellegű tanácsadás. Az elsőre példa lehet valamilyen termesztéstechnológia bevezetésének a tanácsadása. A második pedig elsősorban az agrártámogatásoknak a menedzseléséhez, az agrártámogatásokhoz kapcsolódó tanácsadást jelenti. Vagyis azt, hogy megpróbáljuk az ügyfelek számára rendelkezésre álló támogatásokat maximális mértékben elérni, és ehhez igazítjuk a működési struktúráját, a termelés szerkezetét és gazdálkodási módokat. Mi ebben az utóbbiban vagyunk fontosabb szereplők, elsősorban Egerben és térségében, és ott is főleg a szőlő-borágazatban tevékenykedő gazdálkodóknak segítünk.

Az agrártámogatási rendszer a 2004-es európai uniós csatlakozással teljesen átalakult. Magyarország agráriuma a közös agrárpolitika részévé vált, és gyakorlatilag egy uniós szabályozás alá került az agrártámogatások kifizetésének döntő része. Van néhány olyan agrártámogatási elem, amely megmaradt nemzeti támogatásként, ilyen például a gázolaj-támogatás. A támogatások döntő része az uniós szabályozási rendszerbe került, és ezért Magyarországnak is létre kellett hoznia egy akkreditált kifizető ügynökséget, ami az agrártámogatások kezelésével, ellenőrzésével, bonyolításával foglalkozik és ezt auditálja egy, az Európai Unió által megbízott szervezet.

Az agrártámogatási rendszernek nagyon bonyolult és összetett a szabályozása. Mi ebben a rendszerben segítünk eligazodni a gazdálkodóknak, a cégünk egyik részlege ezzel foglalkozik. Ide tartoznak például a területhez és az állatlétszámhoz kapcsolódó támogatások, amelyek az úgynevezett egységes kérelem keretében kerülnek igénylésre. Ennek a beadása minden évben az április-májusi időszakban zajlik, és a gazdaságnak szinte minden eleme beletartozik az egységes kérelembe: több mint 40 támogatási jogcím szerepel, amelyek jellemzően egy-egy területhez vagy állatlétszámhoz kapcsolódnak, de egy táblára néha több, akár 3-4 jogcímen is igényelhető támogatás. Az agrár szaktanácsadónak feladata az, hogy ezekből az ügyfelek a lehetőségekhez képest minél több, vagy akár az összes minden támogatáshoz hozzáférjenek. Az ügyfélkörünk a többezer hektáros cégcsoporttól a legkisebb, egy-két hektáros szőlőtermelőig minden méretű és ágazati szereplőt felölel.

Úgy tartjuk, hogy a szabályoknak megfelelően elkészített és kezelt egységes kérelmet a kifizető ügynökség gyorsan, problémamentesen el tudja intézni, így a kifizetések gyorsan és biztosan megérkeznek az ügyfeleinknek. Ezért a minőségi munkáért keresnek minket az ügyfelek. Az egységes kérelmet a kérelem beadását megelőzően tartott tájékoztató előadások során felkészített gazdálkodóknak úgy készítjük el, hogy előzetesen az egységes kérelemben megadandó adatokat bekérjük (vetésidő, vetőmag számlák stb), ha van rá igény a kérelem beadását megelőzően a helyszínen bejárást és területméréseket végzünk. A kifizető ügynökség térinformatikai rendszerében az ügyfél jelenlétében, az ügyfélért felelős szaktanácsadó és cégünk vezető szaktanácsadója felügyelete mellett készítjük el a kérelmeket.

Ma már az egységes kérelmeket egész évben kezelni kell, ezért folyamatosan és szükség szerint módosítjuk és pontosítjuk azokat. A kérelem kezelése a kifizetési döntéssel zárul le. Kezeljük és feldolgozzuk a kérelemmel kapcsolatos mindenféle hiánypótlást, adatszolgáltatási felhívást, ellenőrzési jegyzőkönyveket és magát a kifizetési döntést is, illetve szükség esetén összeállítjuk a jogorvoslati kérelmeket is. Szolgáltatásunk nagyon fontos eleme, hogy az ügyfelek gazdaságában megtörtént munkálatokat adminisztráljuk. Ennek előírt formátuma a gazdálkodási napló, melyből az egyes hivatalok felé több adatszolgáltatást is teljesíteni kell. Szolgáltatásainkat igénybe vevő ügyfeleinkkel régóta dolgozunk együtt, így ismerjük a gazdaságuk egészét, több területen is szükség esetén javaslatokat, tanácsokat tudunk adni (földjogi kérdések, adózási kérdések stb). Új ügyfeleink esetében egy alapos átvilágítással indítjuk a közös munkát, ebbe beletartoznak a korábbi időszak kérelmei, az ahhoz kapcsolódó vállalások, földjogi és adózási kérdések feltérképezése. Cégünkben ehhez az agrár szabályozók ismeretében, működésében 25 éves tapasztalattal rendelkezünk, folyamatában és változásában ismerjük a szabályozókat és az azokat működtető hivatalokat. Ennek a szolgáltatásnak a keretében évente mintegy 3,5-4 milliárd forint támogatást menedzselünk.

Az EU új Közös Agrárpolitikája a korábbinál szigorúbb követelményeket írt elő az ágazat szereplőinek a támogatások igényléséhez. Milyenek a tapasztalatok, mennyire tudtak ehhez alkalmazkodni a gazdálkodók?

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara igyekezett minél több információt kiadni ezzel kapcsolatban, ám a felelős szaktanácsadó szervezetek számára a legfontosabb információs forrás, a jogszabályok április közepén, húsvét előtt jelentek meg. Az egységes kérelmet azonban már az új szabályok szerint kellett beadnia a gazdáknak, úgyhogy mi a húsvéti ünnepeket a családtól távol töltöttük, hogy felkészüljünk az új szabályozásból, hiszen húsvét után már érkeztek az ügyfelek, és felkészülten kellett várni őket. Ezt megelőzően már az elérhető információk alapján, elkezdtük felkészíteni az ügyfeleinket, több tanácskozást tartottunk. Azt tapasztaltuk, hogy a gazdálkodóknak túl hirtelen és túl nagy mennyiségű változást kellett befogadniuk. Ennek a kezelésére azt a megoldást választottuk ebben az évben, hogy az egységes kérelem elkészítése során, táblánként átbeszéltük és szükség esetén jegyzet formájában rögzítettük a gazdálkodási teendőket.

Bár az elmúlt években a szélsőséges időjárási események rendkívüli mértékű károkat okoztak a magyar gazdáknak, a szakértők szerint a mezőgazdasági biztosítások aránya még mindig meglehetősen alacsony. Hogyan látják, történt ebben változás az idei év során? Ha igen, milyen irányban?

Mindenképpen történt változás: a kárenyhítési rendszer az egységes kérelem keretein belül működik. Ennek helyes adminisztrálására komoly igény jelentkezett a gazdálkodók részéről. A kárenyhítési rendszer, két pilléren alapszik, az egyik a biztosítás, a másik pedig maga a kárenyhítési alapból történő kifizetés. Mi abban segítjük az ügyfeleinket, hogy megértse a rendkívül összetettet szabályokat, összehangoljuk a két kockázatkezelési pillér lehetőségeit, számolunk, mentesítjük a gazdát az adminisztratív terhektől. Azért emeltük be ezt a szolgáltatást is a tevékenységünkbe, mert azt tapasztaljuk, hogy sok a szakmai tévedés, és így jelentős pénzektől eshetnek el az ügyfeleink. Az ügyfél igényeinek ismeretében megvizsgáljuk azt, hogy melyik a számára kedvezőbb, milyen arányban kell a biztosítás felé fordulni és milyen arányban a kárenyhítési alapra támaszkodni. Bizonyos esetekben jelentősen nőtt a biztosításkötési igény. Jelenleg jól működik a szántóföldi növénytermesztők esetében, ott bővülés tapasztalható.

Eger térségében ugyanakkor főleg ültetvénnyel rendelkezők gazdákkal dolgozunk, és itt elsősorban a jégkár a minden évben visszatérő probléma, csakhogy az ültetvényeknél rendkívül magasak a biztosítási díjak, ezért ezen a területen nem tudunk a biztosítás terén jelentős előrelépést tenni. Problémát jelent az is, hogy a kárenyhítési rendszer sem tudja mindig a maximális összeget kifizetni az esetleges jégkárra, mivel a gazdálkodóknak nem egy tömbben találhatók az ültetvényei, hanem több dűlőben, akár több településen is. A jégkár pedig általában lokálisan keletkezik, és nem biztos, hogy az összgazdaság szintjén olyan volumenű kárt okoz, aminek az eredményeképpen ki lehetett hozni a kárenyhítési alapból a támogatási összeget.

Hogyan látják, hogy jelenleg milyen kihívásokkal kell szembenéznie a mezőgazdasági ágazat szereplőinek?

Amit látunk, hogy minden ágazatban vannak piaci problémák. Az elmúlt években a szántóföldi növénytermesztő vállalkozások tudtak fejlődni, jól működtek, de ez megtorpant az ukrán gabona hatására. A szőlő-borágazatban hasonló problémák vannak: a szőlő ára nem változott jelentősen az elmúlt években, tehát a gazdáknak alig növekedett a bevétele, míg a kiadásaik - műtrágya, növényvédő szer, gázolaj, gépi költségek - folyamatosan és jelentősen emelkedtek. Hasonló a helyzet az állattenyésztés területén, ahol szintén alacsony az árbevétel. Ezek a gazdaságok azért jönnek hozzánk, mert jellemzően az agrártámogatások jelentik a főbb bevételeiket, és ez értékelődött most fel minden ágazatban a piaci helyzet okán. A támogatások oldalán, ami nagyon nagy változás, az a túlzott adminisztráció. Itt egy jelentős változás van a gazdálkodási naplóvezetési kötelezettségben, sokkal adminisztratívabb, sokkal bonyolultabb rendszeren keresztül, sokkal összetettebb tevékenységgé vált ez a gazdálkodási napló vezetés. Ez a két hatás, a piaci helyzet és a támogatásoknak az adminisztrációs igénye jelentős kihívás elé állítja a gazdálkodókat.

Az utóbbi időszakban a fenntarthatóság hívószóvá vált a mezőgazdaságban is. Hogyan látják, a magyar gazdák milyen tapasztalatokkal rendelkeznek ezen a téren, melyek azok a technológiák és eljárások, amelyek már meghonosodtak, és melyekkel szemben tapasztalható még ellenállás?

Az ügyfeleink többsége az agrár-környzetgazdálkodási programban, vagy az ökológiai gazdálkodási programban vesz részt, tehát alapvetően mindenki elkötelezett a fenntartható gazdálkodás mellett. Évek óta gyakoroljuk ezeknek a szabályrendszerét és a termesztéstechnológiákat igyekeztünk a szabályozókhoz alakíttatni. Az ügyfélkörünknek egy része például a hevesi síkon gazdálkodik, ahol élőhely-fejlesztési, túzokvédelmi, agrár-környezetgazdálkodási program is működik. Az agrár-környezetgazdálkodási és az ökogazdálkodási program szabályait már elsajátították a gazdálkodók, az élőhelyfejlesztési és egyéb szabályoknak, a műtrágya és növényvédő szer használati szabályoknak, tápanyag-gazdálkodási terveknek meg tudnak felelni. A másik nagy terület, ami az elmúlt években került előtérbe, az a precíziós gazdálkodás. Erre 2021-ben ki is írtak egy beruházást ösztönző pályázatot, ahol a hozzá kapcsolódó eszközparkra pályázhatták a gazdálkodók.

Részben a beruházási pályázatoknak az elkészítésében részt vettünk, másik oldalon viszont a cégünk egy harmadik portfólióval bővítette a tevékenységét a precíziós gazdálkodási szolgáltatással. Két kollégánk bővítette a szakmai tudását a precíziós gazdálkodási szakmérnöki képzéssel, amit a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen végeztünk el. Az ott szerzett, illetve a saját tapasztalatból szerzett tudásunkat, illetve egy külső térinformatikai partnert, és tudományos háttérrel rendelkezve építettünk egy precíziós gazdálkodási szolgáltatást. Elsősorban a pályázati felhívás logikája alapján a tápanyag-utánpótlás kérdésében tudunk az ügyfeleinknek segíteni, jelen pillanatban ebből körülbelül 100-160 millió forint értékű bevételt várunk a következő egy-másfél évben.

Benne vagyunk az öntözésfejlesztésben is, néhány öntözési közösséggel van is együttműködésünk, és ilyen szerveződések kialakításában is segédkeztünk az ügyfeleinknek, illetve az ezekhez kapcsolódó pályázatok megírásában is részt tudunk venni.

Azt minden statisztika ki szokta emelni, amit a vállalkozásokkal kapcsolatban készítenek, hogy az agráriumban alacsony a csődráta, 2% körüli. De hogy ez mégis mit jelenthet, hogy nagyságrendileg hány agrárvállalkozás ment vagy mehetett tönkre az elmúlt két-három év során, és ugyanebbe a csődbe az agrárszaktanácsadó vállalkozások is belekerültek. Volt olyan szaktanácsadó vállalkozás, ami szintén kénytelen volt csődöt jelenteni?

Csődről talán nem beszélnék, azt viszont tény, hogy csökken a gazdálkodói létszám, koncentrálódnak a gazdaságok. Van több olyan ügyfelünk, ahol évről évre 15-20%-kal nő az általuk használt földterület, ugyanakkor van olyan is, akik egészségügyi vagy életkori okok miatt felhagynak a gazdálkodással. Azok a vállalkozások, amelyek megfelelő szakmai, pénzügyi, gazdasági, informatikai felkészültséggel rendelkeznek és ennek megfelelően üzemeltetik a gazdaságukat, azok tudnak erősödni. Hasonló helyzetet látunk a szaktanácsadó vállalkozásoknál is. Strukturált működési modellel, megfelelő szervezeti felépítéssel rendelkező szaktanácsadási vállalkozások mind árbevétel, mind eredmény, mind pedig foglalkoztatás terén nőnek. Ugyanakkor az egyszemélyes, esetenként kiegészítő tevékenységként működő vállalkozások fölhagynak a tevékenységgel.

Cégünk 2015-ben 1 főt foglalkoztatott. 2022-re 11 fős foglalkoztatotti létszámra nőttünk, és körülbelül még 10-15 fő szaktanácsadó csatlakozott hozzánk különböző területekről. Így tudunk behozni jogi kompetenciát, adótanácsadó kompetenciát, erdészeti kompetenciát, erdőmérnöki kompetenciát és igazságügyi szakértői kompetenciát is. Egy agrár értelmiségi kör alakult ki körülöttünk, akikkel együttműködve színvonalasan ki tudjuk a gazdálkodókat szolgálni. Aki magában, egyedül próbálkozik a szaktanácsadó tevékenységgel, az nagyon nehéz helyzetben van, mert amellett, hogy az információt kell szereznie, a háttér-adminisztrációt is el kell látnia, és az ügyféllel való tárgyalás, a tényleges ügyintézés is egy fokozott munkaigényt jelent.

A mezőgazdasági szaktanácsadó cégeknek a vidékfejlesztési program egy pályázat keretében működési támogatást biztosít. Mekkora erre az érdeklődés, és mennyire van erre szüksége a szaktanácsadó cégeknek a mindennapi működésükhöz?

Támogatott szaktanácsadás gyakorlatilag 1990-től kezdve folyamatosan van, de a működési támogatás először 2017-ben került a Vidékfejlesztési Programban kiírásra az agrár szaktanácsadó cégeknek. A korábbi években a szaktanácsadási támogatást a gazdálkodó vette igénybe, ám ez 2017-ben megfordult, és a szaktanácsadó cégek kapták a támogatást. Ez elég jelentős érdeklődés mellett működött, több száz cég érdeklődött, de magában a pályázatban jóval kevesebben tudtak már részt venni, hiszen megalapozott múlttal, működési gyakorlattal kellett rendelkezni, és nem mellesleg megfelelő kompetencia kellett ahhoz, hogy a finanszírozási és egyéb cég működtetési feladatokat a pályázati felhívásnak megfelelően kellett átalakítani. Mi is a sikeres pályázók között voltunk, a piaci információk szerint, körülbelül tizenegynéhány cég nyert ezen a pályázaton, de a 2019-től induló működtetési időszakban, ami 2023. július 31-ig tartott, szintén piaci információk alapján 4-5 cég tudja sikeresen végig vinni ezt a projektet.

Korábban már szó esett arról, hogy milyen mértékű vállalkozások tudták igénybe venni a szolgáltatásainkat. Itt kell elmondanom, hogy a kisebb és elsősorban az Eger térségében működő szőlőtermesztőket mi eddig azért tudtuk kiszolgálni, mert ezzel a működési támogatással a piaci árunkat jóval kedvezőbbé tudtuk tenni, mint ha teljesen piaci alapon kellett volna működtetnünk. Ennek az ágazatnak a működésében kiemelt jelentőségű 2022-től az agrárkörnyezetgazdálkodási program támogatásai, ehhez úgy tudtunk hozzájárulni, hogy a működési támogatásunknak köszönhetően olcsón egy magas színvonalú, minőségi munkával tudtuk kiszolgálni az ebben a programban résztvevők adminisztrációs igényét. 2023-ra sajnos nem tudtuk folytatni a kedvező árú szolgáltatásunkat, így jelentős áremelést kellett végrehajtanunk, melynek legnagyobb vesztesei sajnos a szőlő-borágazatban tevékenykedő kisebb ügyfeleink.

Hogyan értékelik a 2020-2023 közötti időszakot a magyar mezőgazdaság és az agrárvállalkozások szempontjából?

Cégünk másik jelentős portfóliója a beruházási pályázatok kezelése. A 2020-2023 közötti időszakban jelentős támogatott beruházási lehetőségek nyíltak meg az agrár vállalkozások számára. Ekkor 17-18 milliárd forint értékű beruházási támogatást tudtunk Eger és térségébe hozni, borászati üzemeknek, kertészeti vállalkozásoknak, építési és technológiai fejlesztéseket, erő- és munkagépek beszerzését tudtunk katalizálni. Készítettünk állattenyésztéshez és szántóföldi növénytermesztéshez kapcsolódó építési, eszközbeszerzési beruházásokat. A beruházások iránt jelentős érdeklődés volt és az orosz-ukrán háború okozta gazdasági hatások (piaci helyzet, infláció) ellenére az ügyfélkörünk sikeresen betudja fejezni a beruházásait. Akik ebben az időszakban jól fejlesztettek, és ezzel a hatékonyságuk növelésére törekedtek a kedvezőtlenebb időszakban is sikeres gazdálkodást tudnak folytatni.

Milyen kilátásai vannak a mezőgazdasági vállalkozásoknak a következő években?

Jelen pillanatban, azt lehet mondani, hogy a változó körülményekre alkalmazkodással kell reagálni a mezőgazdasági vállalkozásoknak. A termőföld egy olyan fontos természeti erőforrás, amelynek a működtetése elemi érdeke az egész nemzetgazdaságnak. Úgy látjuk, hogy a mezőgazdasági vállalkozások többsége meg fogja találni a megfelelő irányt, tud alkalmazkodni.

(Képek forrása: Alfa Agrárszaktanácsadó Iroda Kft.)