Nagy változás jön a magyar földeken 2024-től: ezt minden gazdának tudnia kell

agrarszektor.hu2023. október 19. 20:28

Számos hírben olvashattuk, hogy az Európai Bizottság a napokban egyértelművé tette, hogy 2024-re már elvárt, hogy a gazdálkodók a Feltételesség keretein belül betartsák a vetésváltásra és a nem termelő területek kijelölésére vonatkozó előírásokat. 2024-re tehát készülnünk kell a Nem termelő területek kijelölésére - HMKÁ 8.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kiadott kiadványokban, tájékoztatókban is már mindenki számára részletesen megismerhetővé váltak a vonatkozó alapvető szabályok. Tekintettel arra, hogy az elmúlt időszakban ezen előírásokra mentesség vonatkozott, így most a Nem termelő területek kijelölésére vonatkozó szabályokat érdemes áttekinteni - írja a NAK. HMKÁ 8. esetében az alapvető szabály, hogy

  • A gazdaságok szintjén a szántóterület (beleértve az ideiglenes gyepet is) legalább 4%-a nem termelő tájképi elem és/vagy talajtakarásos parlag, vagy
  • A gazdaság szintjén a szántóterület (beleértve az ideiglenes gyepet is) legalább 7%-a nem termelő tájképi elem és nem termelő terület, azzal a kikötéssel, hogy a 7%-ból legalább 3% területnek nem termelő tájképi elemből és/vagy talajtakarásos parlagból kell állnia.

Az előíráscsomag a biológiai sokféleség megőrzésére koncentrál. Ennek érdekében a következő területtípusok megőrzését helyezi előtérbe:

Nem termelő tájképi elemek (NPLFA):

  • Védett tájképi elem (Kunhalom, Magányosan álló fa, Fa és bokorcsoport, Gémeskút, teraszok, Kis kiterjedésű tó),
  • Fás cserjés sáv,
  • Táblaszegély,
  • Vízvédelmi sáv,
  • Kis vizes élőhely,
  • Erózióvédelmi sáv,
  • Erózióvédelmi létesítmény.

Nem termelő terület:

  • Talajtakarásos parlag,
  • Növényvédőszer mentes ökológiai jelentőségű másodvetés,
  • Növényvédőszer mentes nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület.

A HMKÁ 8. alól kivételt képeznek azok az üzemek:

  • Ahol a szántóterület - beleértve az ideiglenes gyepet is - kisebb mint 10 hektár (9,999 ha).
  • Támogatható mezőgazdasági területének több mint 75% állandó gyep vagy rizs/vadrizs vagy a kettő kombinációja.
  • Az üzem szántóterületének több mint, 75%-a Gyep vagy takarmánynövény, parlag (talajtakarásos, fekete), hüvelyes növény (kivétel szója), vagy ezek kombinációja.

A parlagon hagyott területeken tárgyév január 1-jétől augusztus 31-ig terjedő időszakban gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok, növényi maradványok területen hagyásával. A kultúrállapot fenntartása érdekében kizárólag tisztító kaszálás, szárzúzás megengedett. A pihentetési időszakban a kaszálék nem hordható le a területről, s az nem bálázható. A parlagterületen 01.01. és 08.31. között vetni és betakarítani is tilos! Kivéve vadvirág és méhlegelő esetét.

Parlagként többek között az alábbiak számolhatók el abban az esetben, ha a területen nem történik termelés január 1. és augusztus 31. között:

  • Előző év őszén vetett kultúra vagy annak tarlója.
  • Spontán zöld növényi borítottság.
  • AKG/ÖKO zöldugar (kaszálék nem hordható le).
  • Méhlegelő (vethető 01.01. és 08.31. között).
  • Ideiglenes gyep, évelő takarmánynövény (kaszálék nem hordható le, nem bálázható).

Talajtakarásos parlag hasznosítási kódok:

  • TAR 10 (valami korábbi növény tarlója van a területen).
  • A területen lévő növény hasznosítási kódja, viszont a gazdálkodó bejelölheti, hogy az parlagterület (parlag élőnövényes talajtakarással).
  • UGA 03 (AKG meglévő zöldugar), ha a pihentetési időszakban a kaszálékot nem hordják le a területről.

Ezen felül:

  • a védett tájképi elemeket minden körülmények között meg kell őrizni, valamint
  • a költési és fiókanevelési időszakban, azaz március 1. és augusztus 31. között a mezőgazdasági területen található sövényeket és fákat tilos kivágni.
Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
termelő, termelés, gyep, szántó, biológiai-sokféleség, szabályok, terület, szántóterület,