agrarszektor.hu • 2023. október 24. 12:14
A fémzárolt vetőmagfelhasználás csökkenésére számítanak a hazai vetőmagágazat szereplői. Ennek hátterében a gazdák likviditási helyzetének romlása áll, azonban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) nem javasolja, hogy ezen a költségen spóroljanak a gazdák: fémzárolt vetőmag vásárlása esetén hatósági oldalról is nyomon követett, ismert és biztos eredetű, faj- és fajtaazonos, szennyező anyagoktól és gyommagoktól mentes, magas csírázási erélyű alapanyaggal alapozható meg a minőségi árutermesztés.
Akiváló minőségű magyar vetőmag keresett exporttermék. A hazai vetőmagelőállítás mennyisége 310 ezer tonna körül alakul évente. Az ország regionális előállító és logisztikai központ is, ami azt jelenti, hogy a hazánkba érkező vetőmagalapanyagot nálunk kondicionálják, csomagolják, fémzárolják. Az ágazat 2022-ben 356 ezer tonna vetőmagot fémzároltatott (ebben benne foglaltatik az előző évben termelt, de raktáron lévő vetőmag újraminősítése is), amelyből 210 ezer tonna az exportpiacokra került. Ez a 60% körüli arány, ami jelzi, hogy a vetőmagágazat kiemelten exportorientált.
A kukoricavetőmagból korábban jelentős mennyiséget exportáltunk Oroszországba és Ukrajnába, ám a háború kitörése óta nagyot zuhant a kivitel, mintegy egymillió zsákkal csökkent az ebbe a térségbe irányuló kiszállításunk. A kukoricavetőmag legnagyobb felvevőpiaca így az Európai Unió lett. Mivel a takarmánykukorica árának alakulása nem kedvező a termelők számára, így az EU-tagországokban nem várható a vetésterület emelkedése, sőt csökkenésre lehet számítani, ami a felhasznált vetőmag tekintetében is visszaesést jósol.
A napraforgóvetőmag elsősorban az Európai Unióba és az EU-n kívüli országokba irányul, kis mértékben néhány ázsiai országba is kerül a magyar vetőmagból. Az őszi káposztarepce esetében már jóval szélesebb a külpiaci érdeklődés, a magyar vetőmagra Ausztráliában, Chilében és Törökországban is van igény.
Mekkora területen termelnek vetőmagot a magyar gazdák?
Az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaesett a vetőmagtermesztésre használt terület nagysága. Míg a nyolcvanas években megközelítette a 350 ezer hektárt a termőterület, napjainkban 120 ezer hektárnál is kisebb területen foglalkoznak vetőmagtermesztéssel a gazdálkodók.
A NAK és a VSZT körképe szerint a kalászos vetőmagok területi aránya 2018-22 között csökkenő tendenciát mutat, az őszi káposztarepcéé ötödére esett vissza, míg a kukorica, a tavaszi árpa és a borsó vetőmag-előállító területe lényegében stagnált, a cukorrépa vetőmagelőállítása pedig megszűnt. Kismértékű növekedés a napraforgó, az őszi árpa esetében tapasztalható, a fehérjenövények közül a szója és a lucerna területe évről évre jelentős változást mutat, jelenleg épp emelkedés tapasztalható ebben a szegmensben. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az ágazat technológiai fejlődésének és a nemesítői munka eredményességének köszönhetően jelentősen emelkedett az egy hektáron elért hozam.
Egyre csökken a fémzárolt vetőmagfelhasználás a gazdák körében
Az elmúlt évek világgazdasági és világpolitikai változásai a vetőmagpiacon is éreztették hatásukat. A VSZT által évente közzétett tájékoztató ár a 2013-es évektől kezdve lényegében egy egyenletes emelkedést mutatott, az ukrán-orosz konfliktus nyomán kialakuló bizonytalan gazdasági környezetben, valamint a magasba szökő input költségek - elsősorban az energiaárak - miatt a vetőmag ára tavaly a duplájára nőtt. Noha az idei évben is továbbgyűrűztek ezen folyamatok negatív hatásai, a fémzárolt vetőmag tájékoztató ára idén alacsonyabb lett a tavalyinál, különösen az őszi árpa és tritikálé esetében.
Mindez sajnos a gazdálkodók vetőmagvásárlási hajlandóságára is rányomja a bélyegét. A vetőmag-előállító vállalkozások tapasztalatai szerint jelentősen csökken a fémzárolt vetőmagfelhasználás a szántóföldi növénytermesztők körében. Ennek hátterében számos tényező áll: a 2022-es év rendkívül súlyos aszálykára, valamint az ennek nyomán kialakult bevételkiesés, a termények alacsony felvásárlási ára, az inputok még mindig magas költsége likviditási problémákhoz vezetett a termelőknél. Ezért sokan a vetőmagokon szeretnének spórolni. A NAK és a VSZT szerint ugyanakkor nem biztos, hogy jól járnak vele a termelők. Noha a vetőmag árát a gazdák sokallják, ne felejtsük el, hogy a teljes termesztési költség mindössze 8-10%-át jelentő tételről van szó. Fémzárolt vetőmag vásárlása esetén azonban hatósági oldalról is nyomon követett, ismert és biztos eredetű, faj- és fajtaazonos, szennyező anyagoktól és gyommagoktól mentes, magas csírázási erélyű alapanyaggal alapozható meg a minőségi árutermesztés.
Már megismerhetőek az idei fajtakísérletek eredményei
A hazai vetőmagágazatban minden vállalkozási forma megtalálható, jelenleg 811 kisebb-nagyobb cég és 376 magánszemély foglalkozik vetőmagtermesztéssel az országban. Az ágazat szereplői rendkívül magas értékű szaporítóanyagot állítanak elő; amellett, hogy a jövő élelmiszerének alapanyagát biztosítják, a vetőmagok eredetigazolásának biztosításával megteremtik az élelmiszerbiztonság első mérföldkövét.
Az Agrárkamara, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetőmag Szövetség minden évben, így az idén is objektív fajtakísérleti eredményekkel segíti a gazdálkodókat. A kísérletek alapvető célja, hogy a termelők számára hasznosítható, objektív információt adjanak, ezáltal segítve a fajtaválasztást. Az egész országra kiterjedő fajtakísérletek egymástól eltérő adottságú területein elért eredményeit is össze lehet hasonlítani, amely kitűnő tájékozódási forrás a különböző ökológiai viszonyok mellett gazdálkodók számára.
Az országos őszi búza és őszi káposztarepce posztregisztrációs fajtakísérletek eredményeit 2023-ban is összefoglaló kiadványokban tették közzé az érdeklődők számára a szervezők. A GOSZ-VSZT-NAK kísérletek eredményeiről készült kiadványok az őszi búza és az őszi káposztarepce esetében már elérhetőek.