agrarszektor.hu • 2023. október 25. 13:33
Már nem kell sokat várni, és kiderülhet, hogy vajon kerülhetnek-e a jövőben jelöletlenül génmódosított élelmiszerek az uniós és a hazai családok asztalára. A magyar Országgyűlés október 25-én, az Európai Parlament pedig november elején határozhat erről. A Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke úgy véli, ez a döntés évtizedekre, vagy akár visszavonhatatlanul meghatározhatja Európa élelmezésének irányvonalát. Hazánkban egyébként minden parlamenti párt egybehangzóan a tiltás mellett foglal állást.
Az új géntechnológiák valóban hatékonyabbak, de ugyanolyan radikális beavatkozást jelentenek, mint a korábbiak, és a környezetre gyakorolt járulékos hatásuk sem lesz kiszámíthatóbb; a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke, Roszik Péter szerint az a GMO-lobbi, miszerint pontosabb és precízebb génmódosító technológiák lényegesen biztonságosabbak, megkérdőjelezhető - írja az Infostart.
Amikor ezt a technikát alkalmazzák, akkor igaz, hogy beépül, ahová szeretnék, de nem tudják, hogy máshol okoznak-e nem várt eredményt a génmódosítások. Az a biztonság tehát, amit mondanak róla, megkérdőjelezhető
- fogalmazott a szakember.
Továbbá az sem helytálló, hogy a génmódosítás egy gyorsabb nemesítési forma lenne, hiszen, az így kialakított növények genomjában olyan kombinációk is jelen vannak, amelyek hagyományos nemesítéssel soha nem jöhettek volna létre. A Biokontroll Hungária Non-Profit Kft. ügyvezetője kiemelte, a vásárlóknak joguk van tudni, hogy egy adott élelmiszer génmódosított forrásból származik-e vagy sem.
A nagy kiskapu igazából ott nyílt ki, hogy ha az állatokat ilyen termékekkel etették, akkor a belőlük származó terméket már nem kellett jelölni. Emiatt valószínűleg rengeteg takarmány, főként szója érkezett Magyarországra és az európai közösségbe, mert a tejen már nincs különbség abban, hogy mivel etették a tehenet. Ugyanakkor ha az élelmiszerre rátették, hogy génmódosított élelmiszer, gyakorlatilag nem fogyott. Ebben az új rendszerben már nem lesz jelölés, ezért a vásárló nem dönthet, hogy nem szeretné ezt a technikát előnyben részesíteni a hagyományos módszerekkel szemben
- vélekedett.
Veszélybe kerülhet a biogazdálkodás is
Roszik Péter még egy nagyon fontos dologra hívta fel a figyelmet: a GMO-pollent tartalmazó képletek a bioterületekre is át tudnak menni szélbeporzással, de még a méhek is 3-5 kilométerrel el tudják vinni. Innentől kezdve pedig a környezetében lévő gazdálkodás is nehézzé válik a biogazdálkodóknak.