Tele van az ország ilyen növényekkel: sokan nem is tudják, mi mindenre jók

agrarszektor.hu2023. október 27. 19:31

A savanyúfüvek a Kárpát-medence teljes területén előfordulnak. A változatos élőhelyekhez szerteágazó morfológiai sokféleséggel alkalmazkodtak.

A savanyúfüvek között tarackos, gyöktörzses és zsombékoló fajokat is találunk - írja a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ). Szőrözöttségük szintén igen tág skálán mozog, ahogyan a sejtközötti járatok mérete is, a jellemző termőhely hidrológiai fekvésétől függően. Ezen tulajdonságok a fajok takarmányértékét is jelentősen befolyásolják.

A szittyófélék táplálóértékük alapján alomszalma minőségűek. Ízletesség és táplálóanyag-tartalom alapján a sziki és a réti szittyó a legértékesebb fajuk. A perjeszittyófajok molyhos-szőrös hajtásai inkább vadtakarmányként jöhetnek számításba. A palkafélék gyakran állományképzők, főleg egyes sásfajok. Takarmányozási szempontból igen jelentős különbségeket találunk közöttük. A jobb fajok optimális termőhely és betakarítási idő esetén takarmányszalma, gyenge réti széna minőséget képviselnek. A tavi és a kötő káka fiatal állapotban viszonylag nagy nyersfehérje-tartalommal bírnak. A kormos csáté csak egészen fiatalon jöhet takarmányként számításba. A sások közül több is alkalmas szükségtakarmánynak, mint például a réti sás, a posványsás, a rókasás és a parti sás. A békabuzogány-féléknek nincs takarmányozási jelentőségük, míg a gyékényféléket fiatal, zsenge állapotukban a húsmarhák legelik.

Forrás: Magyar Állattenyésztők Szövetsége

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
takarmány, marha, húsmarha, magyarország, takarmányozás, fehérje, termőhely, élőhely, alkalmazkodó-képesség, , alkalmazkodás, fajok, állattenyésztők,