agrarszektor.hu • 2023. november 9. 09:04
A permetező drónok munkáját befolyásoló körülményekről jelenleg még meglehetősen keveset tud az emberiség, mivel egy viszonylag ismeretlen, kiforratlan területről van szó. Bármennyire látványosak és magabiztosnak tűnnek az ilyen szolgáltatást hirdetők, az igazság az, hogy a drónos permetezés még meglehetősen gyerekcipőben jár. A kérdések sora ott kezdődik, hogy egy - jelenleg az engedélyezett növényvédő szerek hiánya miatt még - gyakorlatilag illegális tevékenységet nyíltan reklámozó személy kijelentései megbízhatónak tekinthetők-e? Mire kell odafigyelni ezzel kapcsolatban? Ezekre a kérdésekre próbált meg választ adni Jordán László.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatója szerint a növényvédelmi szolgáltatás két ismert sarokpontja az időzítés és a permetlé mennyiség - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Jordán László ezzel a két fogalommal kapcsolatban az alábbi meglátásokat tette:
- Időzítés: Az a faktor, amit a legnehezebb befolyásolni. Gyakori helyzet, hogy akkor jön a szolgáltató, amikor odaér. Munkacsúcsban ez lehet délután 2 órakor, 35 Celsius-fokos melegben is, ami nem ideális a növényvédelmi munkákhoz. Általában hiábavaló kérés, hogy várjon a szolgáltató, amíg csökken a hőség.
- Permetlé-mennyiség: A szolgáltatónak az az érdeke, hogy minél több területet kezeljen. A nagyobb permetlé-mennyiség azonban csökkenti a teljesítményt. A gazdának pedig az az érdeke, hogy az optimális mennyiséggel történjen a kezelés.
A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy a drónos permetezés ezeken felül kiegészül még néhány kérdéssel. Ezek a következőek:
- Munkamagasság: Az ideális a 2 méteren végzett kezelés, a növényállomány tetejétől számolva. A munkavégzés magasságának növelésével nő a munkaszélesség, ezzel együtt nő a teljesítmény. Azonban a munka minősége ezzel együtt drasztikusan romlik, és nő az elsodródás kockázata.
- Munkasebesség: A drónos kijuttatás pártolói a kis permetlé-mennyiséggel történő megfelelő fedettség megvalósulását gyakran indokolják azzal, hogy a drón rotorjai által keltett légáram „benyomja” az állományba a permetlevet. Azonban bizonyos esetekben a munkasebesség csökkentése indokolt lehet a jó bekeverő hatás érdekében.
- A drónról történő permetezésre alkalmas napok száma: Egy átlagos évben ez nagyjából 100-130 nap, az időjárási viszonyoktól függően. Bármennyire meglepő, de nem csak a szélsebesség a korlátozó: a páratartalom, illetve a nyári hőség is csökkenti a drónos kijuttatásra alkalmas időszakot!
- Éjszakai permetezés: Az vitán felül áll, hogy egy drónnal sokkal egyszerűbb éjszaka permetezni, mint bármelyik másik eszközzel, így jelentősen nő a permetezésre nyitva álló „időablak”. Kockázatok azonban itt is felmerülnek: a harmattól nedves növényzetről könnyebben lecsuroghat a permetlé, bár figyelembe véve a rendkívül kis permetlé-mennyiséget, ez a kockázat jóval kisebb, mint egy földi permetezőgép esetében. Egy műszaki meghibásodás esetén azonban nagyobb a károkozás kockázata, mint nappal, hiszen a drónpilóta nem látja az eszközt, korlátozottabb lehetősége van a beavatkozásra, valamint a repülésfigyelő személy is nehezebben tudja ellátni a feladatát.
Többször felmerült az éjszakai permetezés mellett, hogy a méhek védelme érdekében jobb éjszaka permetezni. Nos, az már önmagában pozitívum, ha tudatosan figyelembe veszik a méhek védelmét, de itt különös gondossággal kell eljárni. Az úgynevezett „méhkímélő technológia” néven ismert eljárás lényege, hogy este - és nem éjszaka! - permetez az ember, egészen pontosan a csillagászati naplemente előtt egy órával lehet leghamarabb megkezdeni a kezelést, de csak akkor, ha a méhek napi aktív repülése már befejeződött. Meleg nyárestéken lehetséges, hogy nem ülnek el a méhek, erre figyelni kell. Ami fontos még ezen kívül, hogy 23 óráig pedig be kell fejezni a kezelést, hogy legyen elég idő a hatóanyag lebomlására reggelig. Az eljárás pedig csak olyan készítménnyel működik, amelyiknek az engedélyokirata erre kifejezetten lehetőséget ad.
Éjjel, a 23 óra utáni időszakban virágzó állományban csak olyan növényvédő szerrel lehet munkát végezni, amely méhveszélyességi besorolása „méhekre nem jelölésköteles”!
Szolgáltatás esetén a felelősség többnyire a szolgáltatóé. Az illegális tevékenység alkalmazása azonban az azt igénybe vevő személy felelősségre vonását is eredményezi. Tehát hiába mondja a szolgáltató, hogy vállal minden esetleges következményt, ez nem így működik - emelte ki Jordán László.
A szakember szerint a gazdálkodó akkor jár el helyesen és biztonságosan, ha a szolgáltatási tevékenység során egy szakember (növényorvos) felügyeletére bízza a munkát. Ennek több oka van:
- ő fogja minden szakmai vetületét ismerni az eljárásnak;
- légi növényvédelem alkalmazása során jogszabály szerint kötelező;
- a szolgáltatás során is kötelező (ha I. kategóriás növényvédő szert juttatnak ki mindenképpen, ha II-III-as kategóriát, akkor elég a növényvédelmi technikus is, de kizárólag földi kijuttatás esetén).